191973. lajstromszámú szabadalom • Két stabil állapotú jelmegjelenítő elem elektrtomágneses gerjesztésű mágneses billenőlemezes jelmegjelenítő készülékhez

3 191973 4 A találmány tárgya két stabil állapotú jelmegjelenítő elem elektromágneses gerjesz­tésű billenölemezes jelmegjelenitő készülék­hez, amely jelmegjelenítő elemnek legalább két, előnyösen páros számú, egymással pár­huzamos tengelyű, a jelmegjelenitő elem alap­lemezén csapágyazott billenőlemeze van, to­vábbá a billenőlemezek mágneses részeinek a mágneses tengelye a billenőlemezek síkjával szöget zár be, előnyösen merőleges a bille­nőlemez síkjára, mig két egymással szomszé­dos, ugyanahhoz a megjelenítő elemhez tarto­zó billenölemez forgástengelyének az egymás­tól való távolsága legfeljebb kétszerese a billenőlemezek szélességének. Mint ismeretes, az információk mozaik­rendszerű kijelzésénél az izzólámpás és a fényt emittáló félvezetős kijelzőkön kívül igen elterjedten használják a színkontrasztos mágneses kijelző elemekből összeállított jel­megjelenítő készülékeket, amelyeket főleg belső téri viszonylatban pl. az utastájékoz­tatás területén vagy belső téri sportlétesít­ményeknél használják. A mágneses kijelzőkről általánosságban elmondható, hogy a kijelzé­seknél csak a vezérlési idő alatt igényelnek energiát a továbbiakban energiamentesen je­lenítik meg az információkat és az információ megjelenítés színezete tetszőleges lehet, így a leghatásosabb optikai kijelzések valósítha­tók meg velük. A mágneses jelmegjelenitő készülékek közül igen elterjedtek a billenő­­lemezes jelmegjelenitő elemmel ellátott ké­szülékek. Ezeknél a készülékeknél az infor­mációt a forgástengelyen csapágyazott bille­­nőlemezek az alaplemezzel együttesen jelení­tik meg. Előnye ezeknek a készülékeknek, hogy viszonylag kis tömegeket kell a mágne­ses térrel mozgatni. Ilyen készüléket ismer­tet a 157.250 lajstromszámú magyar szabadal­mi leírás. Az ott nyilvánosságra hozott meg­oldásnál a jelmegjelenítő elemek előnyösen félkör alakúak, az átmérőjükön, mint forgás­­tengelyen csapágyazott billenőlemezek, me­lyek oldalfelületei eltérő színezésüek, cél­szerűen világos és sötét színűek és az alap­lemeznek a forgástengely két oldalán az em­lített billenőlemezekkel fedhető felületrészei a billenőlemezek színezetével azonos színűek, így az információt a billenőlemez és az alap­lemez együttesen jeleníti meg. A működtetés céljából a billenölemez állandó mágneses le­mezrészt is tartalmaz, aminek mágneses ten­gelye a billenőlemez síkjára merőleges. Az alaplemez alatt helyezkedik el a működtető elektromágnes egyik pólusa, amelynek mág­neses tengelye az alaplemezre szintén merő­leges. Az említett jelmegjelenitő elemekből fel­épített jelmegjelenitő készülék komoly hátrá­nya, hogy az alaplemezhez és a hozzá tartozó billenőlemezhez a működtető elektromágnes­nek csak az egyik pólusa van rendelve és így a zárt mágneskörű vezérlés nem hozható létre. A billenölemez mindig csak az egyik vagy a másik mágneses polaritásra működik, azaz billen egyik vagy másik stabil helyze­tébe. További hátrány, hogy az alaplemezen elhelyezkedő billenőlemezeket és a gerjesztő tekercseket egymástól mágnesesen árnyékolni kell, mivel a billenőlemezt működtető elektro­mágnes erővonalai csak az árnyékoló lemeze­ken keresztül tudnak záródni. Az árnyéko­lást különösen olyan esetben kell alkalmazni, mikor az elektromágnes vasmagjai átpolari­zálható kemény mágneses részeket is tartal­maznak. Ezeknek a vasmagoknak az átpolari­­zálása csak komoly árnyékolás mellett lehet­séges. A nyitott mágneses kör kiküszöbölésére ismeretes olyan mágneses kört tartalmazó jelmegjelenítő készülék is, amelyet pl. az 1.423.384 lajstromszámú francia szabadalmi leírás ismertet, ahol az információ megjele­nítése már nem billenőlemezzel, hanem egy forgástengely átmérője körül lSO^os szöggel átforduló teljes köralakú korong által törté­nik, amely korongra állandó mágnest helyez­tek. A mágnesek mágneses tengelye a korong forgástengelyére merőleges és a működtető elektromágnes két pólusa a korong két szé­lén azaz a korongon kívül helyezkedik el. Ennek a jelmegjelenitő elemnek az a hátránya, hogy zárt mágneses körhöz egy teljesen átforduló korong tartozik, mint jel­megjelenítő elem, amelynek jelentős beállítási bizonytalansága van és az előzőekben ismer­tetett félkör alakú billenőlemezek helyett teljes korongot vagyis kétszeres nagyságú tömeget kell mozgatni. A beállási bizonytalan­ság csökkentésére olyan műszaki intézkedé­seket hajtottak végre, amelyek során speciá- 1 s ütköző felületekkel 180°-nál kisebb for­­gásszőget határoltak be. A 173.858 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás szerinti megoldás olyan jelmegje­lenítő elemet ismertet, ahol a gerjesztő elekt­romágnes mindkét pólusa ki van használva, azonban az alaplemezre helyezett billenőleme­zek, billenőlemezenként eltérő mágneses pola­ritással rendelkeznek és ezen ellentétes mág­neses polaritásé részei csatlakoznak a vezér­lő elektromágneses pólusaihoz. Ennek a meg­oldásnak az a hátránya, hogy a billenőlemez­­nek ellentétes mágnesezettsége miatt a bille­nőlemezen található egy .semleges' teljesen mágnesezettség nélküli felületrész, ahol az ellenkező mágnesezettség miatt az ellentétes pólusok egymást mintegy rövidrezárják, mág­nesesen semlegesítik és így a billenőlemez jelentős felületén megszűnik a mágnesezett­ség. A mágneses taszító illetve vonzó erő tilzott lecsökkenése esetén a működtető erő­hatást, a megmaradó mágnesezettség mellett csak a vezérlő elektromágnes nagyobb telje­sítménnyel történő működtetésével lehet pó­tolni. Egy további műszaki megoldást ismertet a mágneses vezérlő teljesítmény csökkentésé­re a 183.998 lajstromszámú magyar szabadal­5 10 15 20 25 30 r 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents