191970. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ömlesztett anyagok, főleg szemestermények mintavételére

3 191970 4 A találmány tárgya berendezés ömlesz­tett anyagok, főleg szemestermények, például zöldborsó mintavételezésére. Napjainkban a feldolgozandó nyersanyag minőségével szemben támasztott követelmé­nyek emelkedése és a feldolgozandó tömegek növekedése a mintavételezéssel szemben is egyre magasabb követelményeket támaszt, különösen a nyitott szállítótartályokban szállított nyersanyagokból történő míntakivá­­lasztás, a mintavételezési eljárás időtartama, valamint az eljárás mechanizálása és automa­tizálása szempontjából. Ennek megfelelően a napjainkban hasz­nált korszerű mintavételezési berendezések többnyire automatikus rendszerek, amelyek­nél a mintavételi folyamat intenzitásénak növelésére szolgáló eljárásokat és módsze­reket alkalmaznak a minták egyidejű kivá­lasztásával. Az 51 15 35 sz. szovjet szabadalmi beje­lentésből Ismert olyan, ömlesztett anyagok mintavételére szolgáló berendezés, amely ser­legműves mintavevőből, mintatárból, a minta laboratóriumba való szállítására szolgáló szállitóegységból és a mintavevő süllyeszté­sére szolgáló szerkezetből épül fel. A beren­dezés hiányossága, hogy nem alkalmas repre­zentatív mintavételezésre, mivel a mintavé­telezés mechanikus serlegmű által történik. Az 58 84 78 sz. szovjet szabadalmi le­írás olyan megoldást ismertet, amelyben két, egymásban koncentrikusan elrendezett cső­­hengert alkalmaznak, ahol a belső csőhenger végén kúpos felfekvéssel ellátott tartály van elrendezve. Ez a mintavevő kézi hajtású, és nem automatizált vizsgálóhelyeken alkalmaz­zák, főleg zöldborsó mintavételezésére. A mintavételi folyamat automatizálására ennél a megoldásnál nincs lehetőség. Ismert olyan pneumatikus mintavevő be­rendezés is, amelyet főleg gabonaféléknek teherautó rakodóteréből való mintavételezé­sére használnak. Ilyen megoldást ismertet a 70 11 94 sz. NDK-beli szabadalmi leírás. A berendezésnek mintavevő egységei vannak, amelyek két, egymásban koncentrikusan el­rendezett csőhengerből épülnek fel, amelyek légfúvón keresztül ventillátorral állnak összeköttetésben. A mintavevő egységek egy­idejűleg süllyednek a gabonatömegbe, és a gabonaszemek a szívóventil iátor által lét­rehozott nyomáshiány következtében hajlé­kony tömlőkön keresztül a légfúvóba kerül­nek. A berendezés hiányossága, hogy a min­tavételezés során a szemek megsérülhetnek. További hiányosság, hogy ezek a mintavevők az általában változó szemcsenagyság esetén nem biztosítanak átlagos eloszlást a légfú­vóban, és a változó szemcsenagyság eldugu­láshoz is vezethet. A találmánnyal célunk olyan mintavevő berendezés kifejlesztése, amelynél a min­tavevők felépítése lehetővé teszi minták egyidejű vételét, azok anyagrétegen keresz­tül történő mozgása közben, tetszőleges felületalakzatok esetén. A kitűzött feladatot olyan, főleg sze­mestermények mintavételére szolgáló beren­dezés kifejlesztésével oldottunk meg, amely­nek mintavevői vannak, ahol a mintavevők két, koncentrikusan egymásban elrendezett csőhengerből épülnek fel, amelyek légfúvón keresztül ventillátorral vannak összekötve. A találmány szerint a mintavevők tartórúdon mozgathatóan vannak elrendezve, és vala­mennyi mintavevő függőleges irányú mozga­tást biztosító hajtóegységgel, a csőhengerek közötti térrész légnyomásának meghatározá­sára szolgáló nyomásmérővel, valamint vég­­helyzetkapcsolóval van ellátva, amely a belső csőhengerhez mereven csatlakozik, továbbá a berendezés két logikai ÉS-kaput tartalmaz, amelyek közül az első ÉS-kapu bemenetelre a mintavevő nyomásmérőinek kimenetei csatla­koznak, kimenete pedig a ventillátor bekap­csoló bemenetével és a mintavevők süllyesz­tésére szolgáló hajtóegységekkel van össze­kötve, míg a másik ÉS-kapu bemenetelre a véghelyzetkapcsolók kimenetei csatlakoznak, kimenetei pedig a ventillátor kikapcsoló bemenetével és a hajtóegységek másik beme­netéivel vannak összekötve, ahol az össze­tartozó nyomásmérők és véghelyzetkapcsolók kimenetei a hozzájuk rendelt hajtóegység kapcsolóbemenetére csatlakoznak. A berendezés javasolt felépítése lehető­vé teszi a mintavevők független mozgatását, időpontok rögzítését, amelyekben a mintave­vők a vizsgált anyagtömeg felületét és a rakodótér alját érintik, a mintavevőknek a mintavételi folyamat közbeni mozgatását, to­vábbá a ventillátor bekapcsolását abban az időtartományban, amikor a mintavevők a vizsgálandó anyagtömegben mozognak. Ezáltal kiküszöböltük az anyagrészecs­kék károsodását és a mintavevők eltömődé­­sét. További előny, hogy a mintavétel a ra­kodótér különböző helyein és az anyagtömeg különböző mélységeiben egyidejűleg történik. Ezáltal egyrészt lerövidül a mintavétel idő­tartama, másrészt a minták kiválasztása ja­vul, hiszen a mintavételi folyamat közben az anyagtömeg keveredik. A mintavevők mozgása közben a csőhen­gerek közötti térrészből kiáramló levegő fel­lazítja az anyagszemeket, és ezzel meggátolja roncsolódásukat. Ez ugyancsak kedvezően hat a minták minőségére. A mintavevők mozgatását biztosító haj­tóegység előnyösen elektromotor, amely a hajtórúdhoz fogashajtáson keresztül csatla­kozik. Ezzel a hajtóegység felépítéssel meg­valósítható a mintavevők egyenletes elöre­­mozgalása a teljes mintavételi ciklus alatt, és lehetővé teszi a mintavevők adott helyzetben történő megállítására szolgáló szerkezet egy­szerű felépítését. A fogashajtás megfelelő áttétel; viszonyának megválasztásával a min-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents