191969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntött anódföldelő elektród előállítására

2 191969 3 A találmány tárgya eljárás javított tu­lajdonságú öntött anódföldelö elektród elő­állítására. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a korrózió elleni küzdelemre. Az ismert korrózióvédelmi eljárások kö­zül az egyik leghatásosabb a katódos korró­zióvédelem. Ennél az eljárásnál a földben lévő vagy vízzel körülvett vas vagy acél szerkezeti anyagokat cserélhető anódokkal hoznak elek­tromosan vezető összeköttetésbe. Az így lét­rejött galvánelemben keletkező áram a katód felé áramlik és megakadályozza annak (a vé­dendő tárgynak) korrózióját. Használhatunk a katódos védelemnél külső áramforrást is, ekkor a negativ sarokhoz kapcsolják a vé­dendő tárgyat és a pozitív sarokhoz az anó­­dot. A katódos korrózióvédelemmel, illetve a védő elektród összetételével foglalkozik Baeckmann-Schwenk: Handbuch des kathodi­­schen Korrosionsschutes (Wenheim, Veri. Chemie 1971) című könyve, illetve Morgan: Cathodic Protection (London, Hill, 1962) című könyve. Az anódok összetételét tárgyalja Lukács Z.: Anódok, talajba fektetett acélszerkezetek külső áramforrású katódos védelméhez (Kor­rózió a talajban, III. Nemzetközi Szimpózium, 1981. Bp. ) című munkája. Az anódok általában vasból vagy grafit­ból készülnek. Jól beváltak a 14-20 tömeg% szilíciumot tartalmazó öntött vas elektródok is. Ezek polarizálhatósága, terhelhetősége nö­velhető, ha az alapötvözetet 3-5 tömegé krómmal vagy 3-3,5 tómeg% molibdénnel ötvö­zik. Célul tűztük ki, hogy az eddig ismert anódföldelö elektródok polarizálhatóságát és terhelhetőségét még tovább növeljük. Azt tapasztaltuk, hogy ezt a célt úgy tudjuk elérni, ha 14,5-16 tömegűi szilíciumot, 0,8-1,0 tömeg% karbont, 0,8-1,5 tömegűi man­gánt, 4,0-6,0 tömegűt krómot és maradékként vasat tartalmazó alapötvözet olvadékok 0,5- -0,4 tömegűt titánnal és/vagy 0,5-2,5 tömegűt alumíniummal és/vagy 1,0-5,0 tömegűt cirkóni­ummal ötvözzük, és az olvadékot az öntés előtt - a zárványtartalom csökkentésére - 0,3-0,5 tömegűí-nyi ismert, 20-25 tömegűi lan­tén, 10-16 tömegűt neodinium, 10-15% prozeo­­nidium és legfeljebb 50 tömegűt cerium tar­talmú és 0,1-0,3 tömeg%-nyi ismert, 9-11 tö­megűt báriumot, 0,8-1,3 tömegűt kalciumot, 60- -70 tömegűt szilíciumot, 0,5-1,7 tömegűt alumí­niumot és a maradékként vasat tartalmazó, ötvözetekkel kezeljük, majd ismert módon formába öntjük. Az eljárásban az olvadék előállítására felhasznált betétanyagok a következők: Fermax, Hematit nyersvas FeCr karburé vagy affiné EeMn kari)űré vagy affiné Huta A1 vagy ÖAISi 12 Fe Titán szivacs, vagy ferrotitán szilikoeirkonium 25 FeSi 75 vagy FeSi 98. Az olvasztás technológiája nem tér el az indukciós kemencében szokásos olvasztás technológiától. A fenti ötvözetek gyártásakor a szokásosnál nagyobb a gáz, illetve zár­vány tartalom. A nagyobb gáztartalom és zárványtarta­­lom az öntött anódföldelö elektród szilárdsági tulajdonságait oly mértékben csökkenti, hogy az ürítésnél, szállításnál, készreszerelésnél és telepítésnél fellépő mechanikai hatások mi­att bekövetkezett törés alkalmatlanná teszi a felhasználásra. A gáz- és zárványtartalom minimálisra csökkentése érdekében a megolvasztott ötvö­zetet 0,3-0,5 tömegűi CeMM és 0,1-0,3 tömegűi CaBaSi ötvözettel kezeljük az öntés előtt. A CeMM ötvözet összetétele: cerium, min. 50 tömeg% lantán 20-25 tömeg% neodinium 10-16 tömeg% prozeonidium 10-15 tömegűi BaSiCa ötvözet összetétele: bárium 9-11 tömeg% kalcium 0,8-1,3 tömeg% szilícium 60-70 tömeg% alumínium 0,5-1,7 tömegűi vas a maradék. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1-2. példa Betétet állítunk össze, melynél az össze­tételt az ismert elektródokéval azonos. A ke­mencébe fermaxot, öntészeti nyers'vasat, fer­­rokróm karburét, ferromangán affinét, ferro­­szilícium 75-t táplálunk be az I. táblázat szerinti mennyiségi arányban. A betétet az indukciós kemencében meg­olvasztjuk, 1380 °C-on lesalakoljuk, az üst­ben történő csapoláskor, 1350 °C-on 0,1 tö­megűi BaCaSi és 0,25 tömeg% CeMM-al ötvö­zette) kezeljük. A formákba 1320 °C-on önt­jük az ötvözetet. Az igy elóállitott elektród összetételét és polarizálhatóságát, továbbá terhelhetőségét a II. táblázat mutatja be. 3. példa Betétet állítunk össze a 2. példában is­mertetett módon, azzal a különbséggel, hogy a salakolás előtt ferrolc rom helyett ferroinu­­libdénnel ötvözünk. Az elektród jellemzőit a II. táblázat mutatja be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents