191968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárdtestben megmaradó feszültségek meghatározására
17 191968 18 például (az ábrán nem bemutatott) induktív elven működő érzékelővel ellátott adó, míg az alakváltozás követésére a már ismertetett módon nyúlásmérő bélyegek alkalmasak. A mérőegységek kimenő jeleit akár elektronikus regisztráló készülékbe, akár számítógépbe lehet juttatni (ezek az önmagukban jól ismert berendezések az ábrákon nincsenek feltüntetve). Ha a horony mélységét folyamatosan növeljük, a falakon a súrlódási jelenségek miatt, a megmunkáló szerszám jelenlétének következményeként jelentős energia disszipálódik, a falak felmelegednek, és ez a deformációjelző által mutatott értékeket torzítja, az 1 szilárdtest alakváltozására vonatkozó mérési eredményeket meghamisítja. Ezeket a torzító hatásokat figyelembe lehet venni a mérési eredmények kiértékelésekor éppúgy, mint ahogy kiegyenlítésük is lehetséges. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint a falak felmelegedésének negatív hatását a 2 horony két oldalán elhelyezett (5. ábra) nyúlásméró bélyegek, vagy más jellegű, 3, 4 deformációjelzők által mutatott értékekre úgy lehet kiegyenlíteni, hogy az egyenesvonalú 2 horony elkészítésével egyidejűleg a vizsgálandó 1 szilárdtest felületén kívül, kiegészítő 13 szilárdtest felületén a 2 horonyhoz hasonló 12 kiegészítő hornyot alakítunk ki. A kiegészítő 13 szilárdtest jellemzője, hogy benne nincs maradékfeszültség. Anyagát úgy kell megválasztani, hogy hőtágulási együtthatója és lényeges rugalmassági állandói az 1 szilárdtesttel azonos értékűek legyenek. Az 1 szilárdtestben létrehozott 2 hornyot, valamint a kiegészítő 13 szilárdtestben kialakított 12 kiegészítő hornyot ugyanolyan vágószerszámmal és azonos megmunkálási feltételekkel kell létrehozni, mégpedig oly módon, hogy a két horony hí mélysége minden pillanatban azonos legyen. A kiegészítő 13 szilárdtest felületén előzetesen 14, 15 kompenzációs deformációjelzőket kell elrendezni, amelyek például nyúlásmérő bélyegek. Ezek a 12 kiegészítő horonyhoz viszonyítva ugyanúgy helyezkednek el, mint az 1 szilárdtesten elhelyezett deformációjelzők, például nyúlásméró bélyegek a 2 horonyhoz viszonyítva. Ennél a megoldásnál a 14, 15 kompenzációs deformációjelzök által szolgáltatott jeleket a vizsgálandó 1 szilárdtest felületén levő deformációjelzök által adott jelekből le kell vonni. Az áramköri kompenzálás esetében a 3 deformációjelzöt és a 14 kompenzációs deformációjelzőt megfelelő 16 megnyúlásmérő mérőhid két ágára csatlakoztatjuk. Hasonló módon kell eljárni a további deforméciójelzőkkel is, mint például a 4 deformáció jelzővel és a 15 kompenzációs deformációjelzövel. Ebben az esetben nemcsak a hómérsékletváltozás által előidézett alakváltozások, hanem a forgácsoló megmunkálás miatt létrejött deformációk zavaró hatása is kiegyenlíthető. Ha nagy munkaigényességgel kell számolni, az egyenesvonalú 2 horony falainak felmelegedése által gyakorolt befolyást a deformációjelzők, például a nyúlásméró bélyegekként kialakított 3 és 4 deformációjelzök mutatott értékeire kiegészítő 17 szilárdtest alkalmazásával lehet kiegyenlíteni, ahol a kiegészítő 17 szilárdtestnek egymásra merőleges külső 18, 19 határolófalai vannak (6. ábra). A 6. ábrán bemutatott változatban a 18 határolófal az egyenesvonalú 2 horony jobb oldali falának felel meg, míg a 19 határolófal a vizsgálandó 1 szilárdtest felületének. A kiegészítő 17 szilárdtest 19 határolófalán 20, 21 kompenzációs deformációjelzőket, például nyúlásmérő bélyegeket kell elhelyezni, amelyek száma és helyzete a 18 határolófalhoz viszonyítva megfelel annak, ahogy a vizsgálandó 1 szilárdtest felületén a 2 horony jobb és bal oldali falához viszonyítva a megfelelő deformációjelzők, például nyúlásmérő bélyegek elhelyezkednek. Azokat a kompenzációs deformációjelzöket, amelyek az 1 szilárdtest bal oldalán levő 3, 4 deformációjelzóknek felelnek meg, a 20, 21 kompenzációs deformációjelzők mellett kell elrendezni. A 2 horony elmélyítésével egyidejűleg külön melegíteni kell a kiegészítő 17 szilárdtest 18 határolófelületét, például 22 fűtőtest segítségével. Ilyenkor biztosítani kell, hogy a 18 határolófelület melegedése nagyjából ugyanolyan módon történjen, ahogy az egyenesvonalú 2 horony fala melegszik az elmélyítéssel járó megmunkálási műveletek során. Ez például azt jelenti, hogy amikor az egyenesvonalú 2 horony mélységét hí értékkel megváltoztatjuk, a 22 fűtőtest helyzetét hí távolsággal megváltoztatjuk a 19 határolófelülethez képest. A 3, 4 deformációjelzök és a 20, 21 kompenzációs deformációjelzők elhelyezési pontjain a vizsgálandó 1 szilárdtest és a kiegészítő 17 szilárdtest hőmérsékletét ellenőrizni kell, és össze kell hasonlítani. Mint a 6. ábrán látható, a hőmérsékletmérés a deformációjelzők megfelelő elhelyezése pontjain például 23, 24 hőelemekkel végezhetők, amelyek differenciálkapcsolásban csatlakoznak 25 hőmérő egységre. A hőmérsékleteket a 22 fűtőelem üzemeltetési feltételeinek módosításával lehet azonos értékeken tartani. Az ezt biztosító szabályozás megvalósítható például (az ábrán nem látható) szabályozható ellenállás révén, amely a 22 fűtőtesttel együttműködőén van elrendezve és kézi úton állítható be, például a 25 hőmérő egységről leolvasott értékek alapján. Ha a szabályozást automatikus módon kell biztosítani, a 25 hőmérő egység összehasonlító készülékként (komparátorként) működik. Kimenetére 26 differenciálerősítő van csatlakoztatva, amelynek kimenete 27 kapcsolóelemet vezérel. A 27 kapcsolóelem a 22 fűtőtestre van csatlakoztatva, és működése révén annak áramfelvételét állítja be. A 20, 21 kompenzációs deformációjelzök által mutatott értékeknek megfelelő elektromos je5 10 15 20 25 30 05 40 45 50 55 60 65 10
