191951. lajstromszámú szabadalom • Helyi kondezvíz kezelő, komplex - gyűjtő,kigőzölögtető,visszatápláló - berendezés szivattyú nélküli gőzpárnás visszatápláló rendszerű kivitelben
3 191951 I A találmány tárgya helyi kondenzviz kezelő, komplex-gyűjtő, kígőzölögtető és víszszatápláló-berendezés szivattyú nélküli, gőzpárnás visszatápláló rendszerű kivitelben, amely berendezésben közős légterű felső kondenzviz gyűjtő és kigözölögtető tartály összekötő kondenzviz átvezető csöv(eke)ön és az összekötő . kondenzviz átvezető cső(vek)ben elhelyezett visszacsapó szelep(ek)en keresztül munkatartály(ok)ra csatlakozik. Mint ismeretes, a viz-gőz kondenzátumában levő folyadékhőnek egy igen nagy része - ha a kondenzvizet nem megfelelő módon kezeljük - veszteségbe megy, mivel a kondenzviz atmoszférikus nyomásra jutva kigözölög és a keletkezett gőz ún. sarjúgőz formájában hasznosithatatlanul szabadon eltávozhat. A sarjúgőz képződés Így a priraergőz fogyasztói felhasználásakor tényként jelentkezik, viszont felfogása és további felhasználása, vagy veszteségként való kezelése, már az üzemi- gyári kondenzviz kezelési rendszer állapotától, technikai színvonalától, hálózati kialakításától és rendszertechnikai felépítésétől függő tényező. Az egyre növekvő energiatakarékossági igények a hóenergetikai rendszerek üzemeltetőit rákényszerítik a gőz-kondenzvizek eddiginél racionálisabb összegyűjtésére és hötartalmuk minél nagyobb részének hasznosítására. A feladat fontos része - különösen nagyüzemeknél - a magas és középnyomású fogyasztók kondenzvizének zárt rendszerben történő gyűjtése, kigőzölögtetése és visszajuttatása a höterme- 16 berendezésekhez, természetesen párosítva a kigőzölögtetés folyamán keletkezett ún. sarjúgőzök racionális felhasználásával és az abból keletkező kondenzátumok kezelésével. A feladat megoldására több berendezés ismeretes. Ilyen pl. a GESTRA Gustav F. Gerdts KG. bremeni cég szivattyú nélküli kondenzátum visszatápláló berendezése, ahol a kondenzviz gyűjtő tartály aljából vízszintesen kiinduló cső függőlegesen halad tovább lefelé, majd ismét vízszintesre fordulva visszacsapó szelepen keresztül torkollik a munkatartály alsó részébe. A két tartály függőleges szintkülönbséggel, de egymás mellett van elhelyezve. Hasonló elrendezésűek az USA-beli Johnson Corporation, Michigen-i cég Liqui-Mover kondenzviz továbbitó berendezései is, azonban az alaprendszer meghagyása mellett különböző részmegoldásokkal kísérletet tesz az energiatakarékos üzemeltetés kialakítására. Mindezek a megoldások közös tulajdonsága a széttagoltság, a viszonylag hosszú és többször iránytváltoztató kondenzviz átvezető csövek miatt fellépő nagy csőellenállás és káros hőveszteség, továbbá az ezt kompenzáló növekvő geometriai méretek az átfolyáshoz szükséges gravitációs nyomómagasság biztosítása miatt. A találmány ezeken a hátrányokon kiván segíteni és azon a felismerésen ala'pszik, hegy ha a kondenzviz gyűjtő és kigözölögtető tartályt a munkatartály fölé helyezzük é3 a két tartályt összekötő kondenzviz átvezető csövet a visszacsapó szeleppel együtt a munkatartályon belül irányváltoztatás nélkül, függőlegesen helyezzük el, akkor a kondenzviz átvezető cső ellenállása, valamint a hőveszteség a minimumra és ezzel együtt az egész berendezés helyigénye is lényegesen csökken. A találmánynak az a lényege, hogy a felső kondenzviz gyűjtő és kigözölögtető tartály a munkatartály(ok) felett van elrendezve oly módon, hogy a felső kondenzviz gyűjtő és kigözölögtető tartályt a munkatartállyal(okkal) összekötő kondenzviz átvezető csö(vek) irányváltoztatás menetesen, függőlegesen van(nak) a visszacsapó szeleppel(ekkel) együtt a munaktartály(ok) belsejében elrendezve. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük. az I. ábrán a találmány egyik kiviteli példája szerinti két függőleges munkatartályt tartalmazó berendezést szemléltetünk, s 2. ábrán a találmány egy másik kiviteli példája szerinti berendezés látható egy függőleges munkatartállyal, amely azonos átmérőjű és egybe van építve a kondenzviz gyűjtő és kigözölögtető tartállyal, e 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy további kiviteli példáját mutatja be két, egymással egybeépített, de egymástól elválasztott terű fekvő elrendezésű munkatartállyal, a 4-6. ábrákon a találmány szerinti berendezés további három lehetséges kiviteli alakja elvi elrendezését szemléltetjük különböző tartályok alkalmazása esetén, igy a 4. ábrán fekvő felső tartály és álló alsó tartály, az 5. ábrán fekvő felső tartály és fekvő alsó tartály, végül a 6. ábrán álló felső tartály és álló alsó tartály látható. Az 1. ábra szerinti berendezés két fő részre tagozódik: egy felső elhelyezkedésű közös légterű kondenzviz gyűjtő és kigözölögtető A tartályra és két alsó elhelyezkedésű, a kondenzviz visszatáplálási műveletet biztositó B, C munkatartályra. A felső A tartályt és az alsó B, C munkatartályokat 1b, le karimás csatlakozók kötik össze. A két főrészből, a felső A tartályból és B, C, munkatartályokból álló tartályrendszer az 1b, le karimás csatlakozók alkalmazásával önhordó berendezés komplexumot alkot, amely az ábrán nem látható fedlemezzel ellátott alapkeretre van ráépítve. Az 1b, le karimás csatlakozók között nyomástér elhatároló 2b, 2c vakperemek helyezkednek el. A 2b, 2c vakperemeken egy-€ gy függőleges elhelyezkedésű összekötő kondenzviz átvezető 3b, 3c cső van nyomás-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
