191946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt fehérjetartalmú takarmány előállítására
3 191946 4 A találmány tárgya új eljárás haszonállatok takarmányozására használható megnövelt fehérjetartalmú készítmény előállítására állati eredetű hulladékanyagokból. A találmány tárgya olyan eljárás, mellyel baromfifélék, emlős és hidegvérű állatok gyorsan romló melléktermékeit, különösen vágóhídi hulladékait az állattenyésztésben takarmányként értékesíthető, biztonsággal felhasználható termékké lehet feldolgozni. A találmány szempontjából állati eredetű hulladékanyagoknak tekintjük és a továbbiakban igy nevezzük mindazokat az állattenyésztő gazdaságokban, vágóhidakon, húsipari vagy tejipari üzemekben keletkező hulladékokat és melléktermékeket (például állati testrészeket, vért, romlott tejet, savót, tejüzemi vagy vágóhídi szennyvíziszapot), amelyek takarmányozásban való felhasználását fehérjetartalmuk, illetve a közegészségügyi szabályok lehetővé teszik. Mint ismeretes, az intenziv nagyüzemi állattenyésztés nagy mennyiségű fehébjedús takarmányt igényel. Ismeretes ugyanakkor az is, hogy az imént említett állati hulladékanyagok igen értékes fehérjeforrások. Felhasználásukat azonban gátolja az, hogy nagyon romlandóak, rendszerint már eleve fertőzöttek, ezért a takarmányozásban való felhasználásuk előtt gondoskodni kell csirátlanitásukról, vagyis biztosítani kell, hogy az ilyen forrásból takarmányozott állatot semmiféle mikróba-ferőzés ne érje. Az állati eredetű hulladékanyagok, igy például a vágóhídi hulladékok és melléktermékek fertőzéssel szemben biztonságos és jól eltartható termékhez vezető feldolgozását eddig még nem sikerült kielégítő módon megoldani. A főzésen és szárításon alapuló eljárásoknak, melyek során az állati eredetű hulladékanyagot több órán át kezelik magas hőmérsékleten, majd raegszáritják, kétségtelenül megvan az az előnyük, hogy termékük gyakorlatilag csíramentes, az utófertőzés veszélye is minimális. (Szél Bálint, Gál Jenő: Állati eredetű hulladékok és melléktermékek feldolgozása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1980.) Hátrányuk viszont, hogy a hőkezelés a fehérjéket károsítja, továbbá az, hogy igen nagy energiát igényelnek. Ipari méretben ezért nem jöhetnek számításba. Hasonlóképpen hátrányos az az eljárás is, amelynek lényege, hogy az állati eredetű hulladékanyagokat főzéssel csirátlanitják, majd savanyítással konzerválják. Ez az eljárás a főzés előbb említett hátrányai mellett azzal a hátránnyal is rendelkezik, hogy nem nyújt kielégítő biztosítékot az utófertózéssel szemben. A tartósításra használt savak ugyanis csak a mér jelenlevő mikrobák szaporodását gátolják, de azokat nem pusztítják el, a később bekerült mikróbákat pedig nem képesek teljes biztonsággal elpusztítani. Teljesen friss tengeri hal és hulladékok, friss baromfivágási hulladékok és általában teljesen friss, mikrobiológiai szempontból tiszta alapanyagok feldolgozására ismert eljárás a szerves vagy szervetlen savakkal való konzerválás. Ez az eljárás azonban nem alkalmas akár a legcsekélyebb mértékben is bomlásnak indult vagy fertőzött állati eredetű hulladékok feldolgozására. Ezeket a savas konzerválás előtt csiramentesiteni kell. Ismeretes tovább egy olyan eljárás, amelynek során az állati eredetű hulladékok víztartalmát előbb adalékanyagok hozzáadásával drasztikusan lecsökkentik, majd a keverékhez különféle konzerválószereket, így konyhasót, propionsav-hangyasav elegyet, nátrium-nitritet, ciszteint és aszkorbinsavat adnak. (171 969 sz. magyar szabadalmi leírás.) Az eljárásnak - az előbbihez hasonlóan - az a hátránya, hogy nagy csiraszámú kiindulási anyag feldolgozására alkalmatlan, az ilyen anyagot előzetesen csirátlanitani kell. További hátránya, hogy nagy mennyiségű ballasztanyagot kell a kiindulási anyaghoz adni, ami ipari méretben gazdaságtalanná teszi az eljárást. A találmány célja, hogy olyan eljárást biztosítson az említett állati eredetű hulladókanyagok feldolgozására, amely azok csiraszámától függetlenül lehetővé teszi takarmányozási célra alkalmas termék előállítását, és amely kis energiaráfordítással, gazdaságosan megvalósítható ipari méretben is. A találmány feladata, hogy a haszonállatok takarmányozására használható megnövelt fehérjetartalmú készítmények előállítását állati eredetű hulladékanyagok konyhasós, savas és tartósitószeres kezelésével újszerű módon oldja meg. Az találtuk, hogy a megjelölt feladatot megoldhatjuk, ha oly módon járunk el, hogy a takarmányozandó haszonállattól eltérő rendszertani osztályba tartozó állatok melléktermékeit, illetve feldolgozási hulladékait szükség esetén masszává pépesítjük, a pépesités közben vagy után 0,4-1,2 tömegX konyhasóval keverjük legalább 3, előnyösen legalább 5 percig, majd pH-ját 2,5 és 3,5 közötti értékre állítjuk be, azután 0,1-0,3 tömeg% alkéli-piroszulfitot és 0,1-0,3 tömeg% benzonsavat vagy benzoesavas sót vagy észtert, valamint kívánt esetben a feldolgozás bármely szakaszában 0,01-0,5 tömeg% formaldehidet és/vagy 0,01-0,1 tömeg% alkáli-nitritet adunk hozzá, és az adalékok hozzáadása közben és/vagy után legalább 10 percig keverjük, azután legalább 18 órán át, előnyösen 24-36 órán át pihentetjük, majd az így kapott masszához - adott esetben pH növelő adalékkal való összekeverés után - a massza 1 tömegegység szárazanyagára számítva 5-15 tömegegység, előnyösen 8-10 tömegegység mennyiségben ismert takarmány-komponenseket adunk, és a keveréket homogenizáljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 46 50 65 60 65 3
