191936. lajstromszámú szabadalom • Szellőzőpadozat szemesterménytárolókhoz

3 191936 4 A találmány tárgya szellözőpadozat, amely főleg mezőgazdasági szemestermények tartós tárolóiban alkalmazható. A mezőgazdasági szemestermények mint ismeretes - .élő' anyagoknak tekinten­dők, ugyanis .lélegeznek", azaz környeze­tükből oxigént vesznek fel, széndioxidot ad­nak le, és eközben hőt termelnek. A mező­gazdasági gyakorlatban régen felismerték, hogy a tárolt gabonát szellőztetni kell, amit korábban egyszerű átforgatással oldottak meg. A korszerű technológiák ún. aktív szel­lőztetést alkalmaznak, amelynek során a ga­­bonszemek közötti levegőt a gabonahalmaz mozgatása nélkül cserélik. Ehhez túlnyomás­sal levegőt áramoltatnak a gabonahalmazon keresztül. A befúvott környezeti levegő csökkenti a gabona hőmérsékletét, nedves­ségtartalmát, és késlelteti a növényi és rovarkártevők szaporodását, elősegíti a mi­nőség megóvását. A fent emlitett aktív szellőztetést siló rendszerű és padozatos raktárakban egy­aránt alkalmazzák. Az aktív szellőzéssel és az ismert szellőzőpadozatokkal foglalkozik pél­dául a .Gabonaipari Kézikönyv (Mezőgazda­sági Kiadó, Budapest, 1970. 241-243. old.) vagy az Agrotröszt és a MÉM Műszaki Inté­zet .Értesítő termeléstechnológiák műszaki és gazdaságossági vizsgálatairól" c. kiadványá­nak .Szemeskukorica tárolás" c. dolgozata (118. szám, 1980.), amely a kereskedelemben .SZLB-I" és .SZLB-II" néven ismert szellőz­tető- és kitároló-berendezésekkel végzett kí­sérleti eredményekről számol be. Ismert még a kereskedelemben .TSZP­­-II" néven forgalmazott szellözőpadozat, amely kizárólag a garmada átszellőztetésére való. A fenti szellőzőpadozatok közős jelleg­zetessége, hogy ezek a padozatos raktárak­ban a födémre helyezett mobil, vagy helytálló telepítésű szerkezetek. Ezek fő- és ebből merőlegesen elágazó mellékcsatornákból áll­nak. A főcsatorna általában átjárható méretű és nyomóventillátorral van kapcsolatban. A mellékcsatornák kétoldalt levegőkiömlő perfo­rációval vannak ellátva. Ezek helyét és ki­osztását úgy törekednek megválasztani, hogy a gabona legalsó rétege is szellőzzön, ugyan­akkor gabonaszem ne juthasson a mellékcsa­tornák belsejébe, továbbá a levegőeloszlás a halmazon belül egyenletes legyen - ami annál inkább tejesülhet, minél közelebb helyezked­nek el a nyílások egymáshoz. A főcsatorná­hoz oldhatóan csatlakoztatható ventillátor általában kerekeken gördíthető alvázzal ren­delkezik, így az váltakozva több szellőző­rendszerhez is használható. A távozó levegő hőmérsékletét, relativ nedvességtartalmát műszerek ellenőrzik. A fő- és mellékcsator­nák csatlakoztatásánál kézi működtetésű to­lózárak vannak elrendezve, amelyekkel - a mért adatoktól függően - adott esetben egy, vagy több raellékcsatornát a főcsatornába bebújó kezelő bezárhat, illetve nyithat. Az ismert megoldások közös hiányossá­gaként róható fel a gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy a mellékcsatornák ilyen manu­ális zárása-nyitása fokozott megterhelést ró a kezelőszemélyzetre. Másrészt, a szemester­mény egyenletes szellőztetésének megközelí­tése céljából a mellékcsatornák levegőkiömló perforációját túl sűrűre kénytelenek készí­teni. A perforáció nyílásai részben eltömőd­­nek, vagy helyenként a szemestermény a nyílásokon át bejuthat a mellékcsatornába, ami ugyancsak nem kívánatos. Az ismert szellőzőpadozatok további hiányosságaként említhető meg a túl nagy energiafelhasználás. A találmánnyal célunk a fenti hiányossá­gok kiküszöbölése, azaz olyan energiatakaré­kos szellőzőpadozat létrehozása, amely szer­kezeti kialakítását tekintve egyszerűbb és olcsóbb, továbbá a kezelőszemélyzet megter­helését minimálisra csökkenti. A kitűzött feladat meoldásához olyan is­méit szellőzőpadozatból indultunk ki, amely­nek ventillátorra csatlakoztatható főcsatorná­ja és ebből keresztirányban leágazó mellék­csatornái vannak, ahol a fő- és mellékcsator­nák csatlakozási helyein a mellékcsatornák külön-külőn történő lezárását Illetve nyitását lehetővé tevő záróegységek vannak elrendez­ve, továbbá a mellékcsatornák kétoldalt leve­­gőkiömlö nyílásokkal vannak ellátva. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a záróegységek működtetőegységgel el­látott zárólapok, ahol a működtetőegységek központi vezérlőegységre csatlakoznak, to­vábbá a mellékcsatornák levegőkiömló nyílá­sai hosszirányú résekként vannak kialakítva, amelyeket felülről az oldallaptól lefelé ferdén eltávolodó lemez fed, amelynek szabad vége a nyílás alsó szélén át fektetett vízszintessel hegyesszöget zár be. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a mellékcsatornák hosszirányú résként kialakí­tott nyílásai és az azokat lefedő lemez a mel­lékcsatorna oldallapjának kivágásával és ki­­hajlításával vannak kialakítva. Ennél a he­gyesszög értéke célszerűen mindig kisebb, mint a szemestermény természetes rézsüszö­­ge. Ezzel egyrészt igen egyszerű és olcsó szerkezeti kialakítást teszünk lehetővé, más­részt megnyugtatóan megakadályozzuk, hogy a szemestermény a mellékcsatorna belső te­rébe jusson. A működtetőegység lehet pél­dául pneumatikus munkahenger, amely elő­nyösen a főcsatornának a mellékcsatorna számára kialakított csatlakozócsonkjában van elrendezve. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti szellőzőpadozat példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra csarnoktárolóban elrende­zett szellözőpadozat pers­pektivikus képe; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents