191934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épületek, különösen mezőgazdasági épületek (növényhálzak, állattartó épületek) hűtő- és/vagy fűtő szellőztetésére
5 191934 6 szükséglet. A széles körben elterjedt megoldásoknál külön-külön rendszer biztosítja a fűtést, illetve a szellőztetést, hűtést, ezért a hideg és meleg levegő egyidejű bevezetése elkerülhetetlen. Ha pedig a nap folyamán fűteni és szellőztetni is kell, a két művelet egymásrahatása zavart, a rendszer úgynevezett .lengését" idézi elő. A lengésekből adódó hőmérsékletingadozás energiaveszteséggel jár, és ugyanakkor termelésvisszaesést is eredményezhet. Ipari épületekben az előzőekben ismertetett hűtési, szellőztetési módok mellett használják még a klasszikus légkondicionáló berendezéseket, de azok beruházási költség, igényesség, a komfort kiima szempontjából egy magasabb kategóriába tartoznak. Ismeretes, hogy számos olyan technológia van, ahol a nyári légállapotok a dolgozók komfortérzete szempontjából rendkívül rosszak, pl. fonodákban nyári magas hőmérséklet és alacsony relatív páratartalom. Itt a .V értéke pozitív, igy a keletkezett hőt el kell vezetni, melyre jó lehetőséget biztosit .E" és ,K" kedvező értéke. Számos olyan technológiai folyamat ismert az élelmiszeriparban, ahol a nyári magas hőmérsékletek az élelmiszerek idő előtti károsodásához vezetnek. Fonodákban az alacsony relatív páratartalom és a magas hőmérséklet állandó és rendszeres fonalszakadáshoz vezet. Az adiabatikusan hűtött levegő relatív páratartalma felhasználási területéből függően változik, csak a növényházak területén megengedett, hogy a mikroklíma relativ páratartalma meghaladja a 75-80%-ot, ezért a fejlesztők nem is foglalkoztak jobb elpárologtatási hatásfokkal dolgozó adiabatikus hűtőberendezések kifejlesztésén. A találmány elé azt a célt tűztük, hogy zárt tereket, elsősorban mezőgazdasági létesítményeket, kisszámú, de nagyobb teljesítményű ventillátorok felhasználásával adiabatikusan hűtsünk, a hűtés hatásfokát javítandó a levegő relatív páratartalmát 85X fölé emeljük és ezzel a hűtőhatást fokozzuk. A berendezés víz- és energiatakarékosán működjön. Olyan eljárást alakítsunk ki, mellyel a magas relatív páratartalmú levegő humán és állattartó épületek hűtésére is felhasználható legyen. A hűtött levegő és fűtött levegő áramlási útjai megegyezzenek, ezzel biztosítva a kombinatív üzemeltetést. A kitűzött feladatot növényházak esetében úgy oldjuk meg, hogy az adiabatikus hűtésre használt vizet a ventillátor lapátkerekeinek igénybevételével porlasztjuk, az elporlasztott vizet utónedvesitón (nedvesítő matraco(ko)n keresztül vezetjük, mimellett az utónedvesltőt cseppleválasztóként (cseppelválasztó matracként) is alkalmazzuk, az igy kapott mintegy 85-90X relatív légnedvessógű hűtött levegőt közvetlenül az épületbe bevezetjük úgy, hogy adott esetben a bevezetés előtt felmelegitjük. Az épület légállapot jellemzőit folyamatosan automatikusan szabályozzuk. Egy másik eljárás szerint, amelyik ipari épületek és mezőgazdasági épületek hűtő és/vagy fűtő-szellőztetésére irányul és amely épület duplafalúként van kialakítva, a levegő nedvesítése vizporlasztással és hűtőpárna (hűtőmatrac) alkalmazásával történik. Az adiabatikus hűtésre felhasznált vizet a ventillátor lapátkerekeinek erre a célra történő igénybevételével porlasztjuk, az elporlasztott vizet utónedvesitón keresztül vezetjük, mimellett a hűtőmatracot cseppleválasztóként is alkalmazzuk. Az épület külső- és belső fala vagy az árnyékoló illetve a tető és az álmennyezet közötti légrésből légcsatornát képezünk, amelyen keresztül a mintegy 9ÛX relatív légnedvességű hűtött levegőt az épületbe vezetjük, miközben az épület külső faláról elvont hővel a bevezetett levegő relatív páratartalmát csökkentjük. Az épület légállapot-jellemzőit folyamatosan, automatikusan szabályozzuk. Egy további eljárási lépés, hogy az épületen belül túlnyomást hozunk létre, továbbá a fűtő és/vagy hűtő levegőt azonos úton szállítjuk. Egy másik eljárási változat szerint a porlasztásra kerülő vizet a lapátokon végigvezetve, a lapátok végén és/vagy a lapátok felületén lévő fúvókákon porlasztjuk. A kitűzött feladat megoldására alkalmas berendezést az önmagában ismert fűtő egység, valamint az önmagában ismert vízellátó rendszer mellett a légnedvesitő egységet porlasztásra alkalmasan kialakított lapátokkal ellátott ventillátor, valamint a hozzárendelt cseppleválasztó légnedvesitő matrac(ok) alkotja(’k), míg a szabályozási rendszer önmagában ismert hőfokszabályozókkal és/vagy computer-vezérelt automatikával van kialakítva. Egyik kiviteli mód szerint a porlasztóventillátor az utónedvesitó és cseppleválasztó matracokkal zárt egységként, telepíthetően van elhelyezve. Egy másik változat szerint a porlasztóventillátor a cseppleválasztó matraccal külön épületrészben van elhelyezve. További változat, amikor a fűtő egység a légnedvesitő egység mellé vagy elő vagy mögé van elhelyezve. Lehetséges kialakítási mód, hogy a fűtő és/vagy hűtő-vezeték azonos. A találmány szerinti rendszert példaként a rajzok segítségével szemléltetjük, ahol az 1. ábra állattartó épület alaprajzát szemlélteti, a 2. ábra a kettős fal közötti légmozgás irányát mutatja, a 3. ábra a növényház alaprajzi elrendezését szemlélteti, a 4. ábra növényház szerkezetét szemlélteti az áramlási irányok bejelölésével, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
