191927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-cisz-2,6-lupetidin előállítására

1 HU 191 927 B 2 A reakcióelegy feldolgozását igen egyszerűen vé­gezhetjük el. A reakcióelegyet meglúgosítjuk és a nit­­rozo-lupetidint a vizes fázistól elválasztjuk Az ismert módszerekkel ellentétben nincs szükség a kapott nit­­rozo-lupetidin desztillációjára és ez egyrészről energiamegtákarítást jelent, másrészről további vesz­teségeket küszöbölünk ki. Az üy módon kapott nitrozo-Iupetidint tisztítás nélkül közvetlenül hidrogénezzük, hordozóra felvitt mérgezett palládium-katalizátor jelenlétében. Katali­zátorként előnyösen aktívszénre felvitt palládiumot alkalmazhatunk A katalizátor mérgezése annak sú­lyára számított 1-20 s% vas(H)-szuLfáttal történhet. A találmányunk szerinti eljárással biztosított klo­­rid-ionmentes közegben a hidrogénezés már alacsony- 1-10 bar - nyomáson igen szelektíven lejátszódik Előnyösen 3-6 bar nyomáson dolgozhatunk A hidro­­génezést 40-65 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. A hidrogénezés néhány óra alatt szelektíven lejátszódik és az alkalmazott kíméletes körülmények mellett mel­lékreakciók (például cisz-2,6-lupetidin-képződés) nem következnek be. A hidrogénezést vizes közegben, vizes ammónium­­hidroxid-oldatban végezhetjük el. A reakcióelegy fel­dolgozása igen egyszerű; az amino-cisz-2,6-lupetidin a vizes oldatból egyszerűen kinyerhető. Azt találtuk hogy a vizes ammónium-hidroxid ol­datban heterogén fázisban végzett hidrogénezés kitű­nő kitermeléssel és egyszerűen hajtható végre. A nit­­rozo-lupetidin a vizes ammónium-hidroxidos közeg­ben nem oldódik majd a reakció előrehaladásával a keletkező amino-cisz-2,6-lupetidin kitűnő vízoldható­sága révén fázisba kerül és onnan igen egyszerű módon izolálható. A találmányunk tárgyát képező eljárás előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze:- a nitrozálásnál keletkező nyers nitrozo-lupetidin desztilláció nélkül közvetlenül hidrogénezhető;- a nitrozo-lupetidin hidrogénezése alacsonyabb nyomáson jobb szelektivitással elvégezhető;- a hidrogénezés rövid idő alatt lejátszódik;- a hidrogénezés vizes közegben elvégezhető, ami egyrészről biztonságtechnikai szempontból elő­nyös, másrészről az amino-lupetidinnek a vizes ol­datból történő egyszerű kinyerését teszi lehetővé;- eljárásunk alkalmazása esetén a mérgezett katali­zátor egymás utáni reakciókban többször felhasz­nálható. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa Keverővei, fűtéssel, visszafolyató hűtővel és hőmé­rővel felszerelt készülékbe 120 g cisz-2,6-lupetidint, 120 ml vizet és 115 g ecetsavat mérünk be. Másik lom­bikban lOOgnátrium-nitritet 100 ml vízben melegítés közben oldunk. A készülék hőmérsékletét keverés köz­ben 50 °C-ra emeljük és a nátrium-nitrit-oldatot kb. 15 perc alatt hozzáadjuk. A reakcióelegyet 2 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd meglúgosítjuk és a nitrozo-Iupetidint a vizes fázistól elválasztjuk. Nyomásálló hidrogénező berendezésbe 100 ml desz­tillált vizet mérünk be és 5 g 10 s% palládiumot tartal­mazó aktívszénhordozóra lecsapott palládiumkatalizá­tort adunk hozzá. Ezután keverés közben 0,5 g vas(II)­­szulfát 10 ml vízzel képezett oldatát adjuk hozzá. Aka­­talizátor-szuszpenzióhoz keverés közben 50 ml 25%-os vizes ammónium-hidroxid-oldatot adunk, majd az elő­ző bekezdés szerint előállított nitrozó-lupetidint ada­goljuk be. Az autoklávot lezárjuk, nitrogénnel majd hidrogénnel öblítjük, a hidrogénnyomást 6 bar-ra állít­juk be és a hőmérsékletet 50 °C-ra emeljük. A hidrogé­nezést 5 órán át végezzük el, majd a reakcióelegyet gázkromatográfiás elemzésnek vetjük alá; e szerint a nitrozo-lupetidin-tartalom 3%, az amino-lupetidin­­tartalom 89%, a lupetidin-tartalom 8%. A készüléket lehűtjük, nitrogénnel átöblítjük, a ka­talizátort szűrjük, majd 2 x 50 ml vízzel mossuk. Az egyesített szűrletekhez 150 g kálium-hidroxidot vagy 120 g nátrium-hidroxidot adunk és a szerves fázist el­választjuk, majd vákuumfrakcionálásnak vetjük alá. Ily módon 97 g tiszta cisz-2,6-amino-lupetidint ka­punk. Kitermelés: a kiindulási cisz-2,6-lupetidinre vo­natkoztatva 83%. Forráspont: 165-170 °C/1013 mbar, d2o 0.89. 2-9. példa Az 1. példában ismertetett eljárást azzal a változta­tással végezzük el, hogy az alábbi táblázatban meg­adott mennyiségű kiindulási anyagokat és paraméte­reket alkalmazzuk. A 7-9. példa összehasonlító jelle­gű; ezek szerint a nitrozálást klorid-ionok jelenlétében végezzük el, ill. a hidrogénezésnél nátrium-hidroxidot közegben dolgozunk. A táblázat eredményeiből látható, hogy találmá­nyunk szerinti eljárással lényegesen jobb kitermelés érhető el, mint a technika állásához tartozó ismert módszer esetében. A nátrium-hidroxid jelenlétében történő hidrogénezés csak nagy nyomás alatt - 40 bar -végezhetőd. Táblázatot lásd a következő oldalon. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás amino-cisz-2,6-lupetidin előállítására cisz-2,6-lupetidin savas közegben történő nitrozálása és a kapott nitrozo-lupetidin vas(II)-sóval mérgezett palládiumkatalizátor jelenlétében történő hidrogéne­zése útján, azzal jellemezve, hogy az eljárást klorid­ionok kizárásával hajtjuk végre; a cisz-2,6-lupetidint ecetsav jelenlétében, 40 °C és 55 °C közötti hőmérsék­leten nitrozáljuk és a nitrozo-lupetidin hidrogénezé­­sét vizes ammóniás közegben, 1-10 bar nyomáson hajtjuk végre. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy az ecetsav jelenlétében, klorid ionok kizárása mellet végzett nitrozálás után kapott nitrozo-Iupeti­dint desztillálás nélkül közvetlenül vetjük alá a hidro­­génezésnek. 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents