191923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, valamint szerszám hengetres felület, elsősorban cső hengeres felüetének fémmel való bevonására

3 191 923 4 test kisebb tömegű, és rendszerint lágyabb is, a gyakorlat szóbajöhető anyagait alapulvéve. A másik felismerés, hogy hidegalakító szerszámként rugalmas szerszámot al­kalmazva, mintegy felületkövető hidegalakítást lehet vég­rehajtani, vagyis az ilyen szerszám követni képes az alap­test bevonni szándékolt felületének - vagy a bevonó test felületének — szabálytalanságát bizonyos határokon be­lül. A találmány szerinti eljárás foganatosításához nem szükséges az alaptest bevonni szándékolt alapfelületét előkészíteni, bár sok esetben előnyös, ha az alapfelületet tisztításnak, vagy bizonyos kalibrálásnak tesszük ki. Ez az előkészítés azonban nem minden esetben és nem fel­tétlenül szükséges eleme a javasolt eljárásnak. A találmány szerinti eljárás megvalósítása esetén az alaptesthez illesztjük a bevonó testet, ami például cső­alakú alaptest és bevonó test esetén úgy megy végbe, hogy az alaptestre vagy az alaptestbe húzzuk a bevonó testet képező csövet. Az említett csövek illesztése akkor előnyös, ha kézzel egyszerűen rá lehet húzni a bevonó testet az alaptestre, illetve a bevonó testet könnyen bele lehet tolni az alaptestbe. Ezt követően a bevonó testet egy vagy több fokozatban hidegalakításnak tesszük ki, és a hidegalakítást jelentő deformáció révén szorítjuk egymáshoz az alaptestet és a bevonó testet. A hidegala­kítást a találmány szerinti eljárás értelmében úgy végez­zük, hogy legalább egy fokozatot jelentő alakításhoz ru­galmas szerszámot alkalmazunk, amely lényegében egy tömlő alakú üreges gyűrű, és amelynek üregében túlnyo­mású folyadék vagy gáz van, és ez előfeszíti a rugalmas szerszámot. A rugalmas szerszámnak a bevonó testhez tá­maszkodó része így követni tudja a bevonó test egyenet­lenségeit, és megfelelő erőt fejt ki a bevonó test felületé­re, ahhoz hogy az bizonyos deformáció mellett hozzá­szoruljon az alaptesthez. A rugalmas szerszámmal való alakítás közben az alaptest és a bevonó test együttesét a rugalmas szerszámhoz képest mozgatjuk, de ez a vi­szonylagos mozgatás fordított is lehet, ami tehát azt jelenti, hogy az alaptest és a bevonó test együtteséhez képest a rugalmas szerszámot mozgatjuk. A találmány szerinti eljárás esetében célszerű, ha a hi­degalakítást két fokozatban végezzük, mégpedig úgy, hogy előbb merev szerszámmal hajtjuk végre az alakí­tást, majd ezt követően a rugalmas szerszámmal bizto­sítjuk a bevonó test szükséges deformációját. A merev szerszám lényegében gyűrű alakú szerszám lehet, amit megfelelő nagy teljesítmény biztosítása esetén hűteni szükséges. Az alakítást végezhetjük több fokozatban de egyetlen munkafolyamatban, ami alatt azt értjük, hogy az alaptest és a bevonó test egyetlen mozgása köz­ben hajtjuk végre a több fokozatban való hidegalakítást. Végezhetjük a hidegalakítást több fokozatban, de kü­­lön-külön munkafolyamatban is. Ez utóbbi alatt azt értjük, hogy előbb végrehajtunk például egyfokozatú hidegalakítást merev szerszámmal, majd egy másik be­rendezésben a hidegalakítás másik, esetleg több fokoza­tát biztosítjuk, amelyet, vagy amelyek közül legalább az egyik alakítást rugalmas szerszámmal végezzük. Általában kielégítő ha két fokozatú alakítást alkal­mazunk, mégpedig úgy, hogy az első fokozatot - amely előalakításnak tekinthető,- merev szerszámmal végezzük és a második fokozatot — amelyet felületkövető alakítás­nak is lehet tekinteni - rugalmas szerszámmal hajtjuk végre. Általában megfelelőbb és gazdasági szempontból eredményesebb, ha a két fokozatban való hidegalakítást egyel len munkafolyamatban és egyetlen berendezéssel hajtjuk végre. A gyakorlatban rendszerint mind az alaptest, mind a bevonó test csőalakú. A találmány szerinti eljárás, be­rendezés és szerszám egyaránt alkalmas az alaptest kül­ső bevonására és belső bevonására is. Megoldható a fém­mel való bevonás úgy is, hogy egy munkafolyamatban történik az alaptestet képező cső külső és belső hengeres felületének bevonása. A találmány szerinti rugalmas szerszám lényegében rugalmas anyagból való tömlőszerű, üreges gyűrű, amely­nek az üregébe túlnyomású folyadékot vagy gázt jutta­tunk. Az említett szerszám teljes egészében vagy túlnyo­mórészt rugalmas anyagból készülhet. Ez a rugalmas anyag keménygumi, műanyag, rugalmas fémlemez és hasonló lehet. A folyamatos működés érdekében a túl­nyomású folyadékot vagy gázt a tömlőszerű test üreges belsejébe juttató áttöréssel kell ellátni a szerszámot, és ehhez az áttöréshez kell hogy csatlakozzon a szerszámot hordozó berendezésnek az a furata vagy csöve, amely az előfeszítést biztosító túlnyomású folyadékot vagy gázt vezeti a szerszámhoz. Kialakítható a találmány szerinti rugalmas szerszám úgy is, hogy a szerszámnak nem minden része van ru­galmas anyagból, hanem pl. a szerszámnak az alakító részével átellenes falát merev fém képezi, ami alatt fém­gyűrűt kell érteni. Ehhez a fémgyűrűhöz illeszkedik a szerszám egyéb részeit képező rugalmas anyag. A találmány szerinti berendezés lényegében azt a feladatot látja el, hogy az alakító szerszámokat tartja, és hordozza, ugyanakkor az alaptestet a bevonó testtel együtt magán keresztül bocsátja és eközben biztosítja a megfelelő energiát a hidegalakításhoz. Mindezen felada­tok mellett a találmány szerinti berendezésnek biztosíta­nia kell azt, hogy a rugalmas szerszámnak csak az alakíta­ni szándékolt bevonó test felületéhez támaszkodó része tudjon deformálódni, a többi része pedig kellően megtá­masztott legyen. Erre a berendezésben alkalmazott tár­csái szolgálnak, és az ezekhez kapcsolódó rögzítő alkat­részek, amelyek rendszerint menetes hüvelyekként ala­kíthatók ki. A találmány szerinti berendezésnél — ameny­­jiyiben többfokozatú hidegalakítást egy berendezésben kívánunk végrehajtani — gondoskodni kell arról is, hogy a merev szerszám kellően beállítható és működőképes helyzetben tartható legyen, továbbá szükséghez képest olyan hűtőrendszert is kell hogy magába foglaljon a be­rendezés, amely legalább a merev szerszám hűtését biz­tosítja. ‘tóntos alkatrésze, illetve részlete a találmány szerinti berendezésnek, az az ellenőrző szerkezet, amely tulaj­donképpen azt figyeli, hogy a bevonó test a berendezés­­ber tartózkodik-e még, illetve hogy egyáltalán van-e be­vonó test a berendezésben. Ez az ellenőrző szerkezet egy érzékelőt tartalmaz, amely figyeli a bevonó testet és amennyiben azt nem érzékeli, mert vagy már túlha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents