191922. lajstromszámú szabadalom • Vegyestüzelésű lemezkazán

5 191 922 A 3 füstjáratnak az áramlás irányába csökkenő ke­resztmetszete az 1 tűztér tűztérnyomását növeli, aminek következtében jelentősen javul az 1 tűztérnek az 5 víz­térrel körülvett oldalfelülctein a hőátadása. Az 1 tűztér felső oldalát határoló, a 14 mennyezetilemeznek a 2 lángterelőidommal, illetve annak 5 vízterével hűtött és árnyékolt felületrésze és a 2 lángterelőidom felső felüle­te között szűkülő keresztmetszettel kiképzett 3 füstjá­rat az egyre gyorsuló és ugyanakkor csökkenő nyomású füstgáznak intenzív hőátadással járó hűtést biztosít, egy­ben jó átmenetet képez a füstgázelosztó 41 téren át a ferde hatásvonalú konvektiv füstcsöves 4 hőcserélőhöz. A 4 hőcserélő 42 csöveinek a 7 kivezetöcsonk felé való dőlése növeli a hőátadás hatásfokát. Az energiáját vesz­tett, most már alacsony hőmérsékletű füstgáz a 4 hőcse­rélő végén kiképzett 43 füstgázgyűjtőkamráján keresztül, annak 7 kivezetőcsonkján át kerül a kazánból elvezetésre A találmány szerinti lemezkazán 1 tűztere úgy van méretezve, hogy szilárd, darabos tüzelőanyaggal, például szénnel való tüzelés esetén egyszerű töltéssel a 16-24 órás folyamatos üzem biztosítható legyen. Darabos tü­zelőanyag elégetése esetén a tüzelőanyag égése az 1 tűz­tér alsó részén, a rajzon nem ábrázolt tartókra helyezett 15 rostélyon történik. Olaj-, vagy gázégő használata esetén az égőfej a 64 ajtóra van felszerelve, ebben az esetben a 15 rostély mint felesleges az 1 tűztérből eltávolításra kerül. A találmány szerinti 1 tűztér szerkezeti kialakítása az örvénylő áramú égés biztosításával lehetővé teszi, hogy a kazánból gyakorlatilag elégetlen égéstermék nem távozik. Ebből következik, hogy a kazán tisztítása csak nagy idő­közönként válik szükségessé. Külön előnye a találmány szerinti lemezes kazánnak, hogy az 1 tüzteret határoló falakra eső hőterhelés egyenletesen oszlik meg, amiből következik, hogy nagy kéntartalmú olajféleségek vagy szénféleségek elégetésénél a füstgázoknak még a savhar­­matpont közeli hőmérsékleténél sem lép fel kazánkorró­zió. Amennyiben a tüzelőanyag gyakori váltása szükséges, úgy előnyös a 3. ábrán példaként ismertetett találmány szerinti lemezkazán szerkezeti kialakítása. Ennél a szer­kezeti kialakításnál az eltérés csupán annyi, hogy az 1 tüzteret hátulról határoló 13 végfal felső végével, az 1 tűztér felett, a 14 mennyezetilemez mögött elrendezett egy további 10 póttűztér közbeiktatásával csatlakozik a 14 mennyezetilemezhez. A 10 póttűztérben helyezkedik el az olaj vagy gáznemű tüzelőanyag elégetésére szolgáló égőfej. A kiviteli példa szerinti megoldásnál a 10 póttűz­­térbe történik az olaj, illetve gáz elégetése és az onnan ki-6 áramló nagy energiatartalmú füstgázok az előbb leírt mó­don áramlanak az 1 tűztéren keresztül a 3 füstjáraton. 4 hőcserélőn keresztül, ahol hőenergiájának nagy részét le­adva a 7 kivezetőcsonkon keresztül távozik. Ennél a szer- 5 kezeti kialakításnál tüzelőanyagváltás esetén nincs szük­ség az olaj-, illetve gázégő fel- és leszerelésére. A találmány nagy előnye, hogy tüzelőanyagtól függet­lenül az elégetés során felszabaduló hőenergiát közel azo­nos hatásfokkal igen gazdaságosan hasznosítja. További előnyt jelent az egyszerű, olcsó gyárthatóság, valamint a meghibásodás mentes hosszú élettartam, ami a tökéletes tüzelőanyag elégetésnek köszönhető. Szabadalmi igénypontok Vegyes tüzelésű lemezkazán, amelynek víztérrel köz­refogott, attól felülről mennyezetilemezzel, oldalról ol­dallemezekkel, hátsó részén végfallal elhatárolt, energia­­beveztéssel, levegőbevezetéssel, szükség szerint rostély­­lyal ellátott, lángterelőidomot tartalmazó tűztere. annak folytatásában elrendezett füstjárata, a füstjárathoz csat­lakoztatott hőcserélője, továbbá a füstgázokat a kazán­ból elvezető kivezetőcsonkja van, azzal jellemezve, hogy a tűztérben (1) elrendezett lángterelőidoma (2) a tűztér (1) belső homlokfelületétől hátrafelé, a tűztérbe (1) legalább annak 1/3 részéig ékszerüen benyúló. 45 ° szögnél kisebb hegyesszöget bezáró, lemezoldalaival köz­refogott belső terével a víztérrel (5) közlekedő, azzal egy egységet képező prizmatikus téridom alakjában van kiké­pezve, tűzterének (1) végfala (13) pedig a tűztér ( 1 ) bel­seje felé döntött, a mennyezetilemezhez (14) közvetle­nül íves görbülettel, vagy közvetve póttűztér (10) közbe­iktatásával csatlakoztatott, a lángterelőidommal (2) együttesen a tüzteret ( 1 ) felső részén leszűkítő ferde fal alakjában van kialakítva, míg felülről a mennyezetilemez­zel (14), alulról a lángterelőidom (2) felső lemezoldalá­val, oldalról a tűztér (1) oldallemezeivel (12) a kazán vízterétől (5) elhatárolt, a tűztér (1) folytatását képező füstjárata (3) a tűztértől (1) a hőcserélő (4) felé szűkülő keresztmetszettel, végső keresztmetszetében a füstgázo­kat a kazánból elvezető kivezetőcsonk (7) keresztmet­szeti területével azonos, vagy annál kisebb keresztmet­szeti területre leszűkítve van kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti lemezkazán azzal jelle­mezve, hogy a tűztérben (1) kiképzett lángterelőido­mának (2) felső lemezoldala a tűztér (1) végfala (13) fe­lé lejtőén van kiképezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti le­mezkazán azzal jellemezve, hogy konvektiv füst­csöves hőcserélője (4) a füstgázokat a kazánból elvezető kiképőcsonk (7) felé lejtőén van kiképezve. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3 db ábra Kiadja: OTH, 8p. A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent az ENCOPRINT KISSZÖVETKEZET gondozásában Felelős vezető: Schmidl Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents