191912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás használt aktív szenek, ioncserélő gyanták, molekulaszűrők extrakciós regenerálására és a szűréskönnyítő segédanyagoktól való elválasztására
1 HU 191912 B 2 felső szerves fázisban lesz, míg a szűrési segédanyag az alsó, vizes fázis aljára süllyed és így egymástól könynyen elválasztjatóak, miközben a kétfázisú oldószere - legy az aktívszénről a szerves szennyezést is leoldja. Mivel kétfázisú oldószerelegy a szerves szennyezést melegen könyebben leoldja, az intenzív forralás előnyösebb, mint rázás. A vízben részlegesen oldódó, a víznél kisebb fajsúlyú, legfeljebb 8 szénatomos, oxigén tartalmú alifás oldószerek közül előnyösek azok, amelyek a vízben legalább néhány tömegszázaléknyi mennyiségben oldódnak , és amelyek semleges kémhatású vízzel tartósan forralva sem alakulnak át, üyenek például a következők: pentán-2,4-dion; bután-2-ol; bután-l-ol; propionsav-metü-észter; etü-acetát; pentán-3-on; 2-metilbután-3-ol; pentán-2-ol. Elválasztás után az aktívszenet tartalmazó szerves fázisból az aktívszenet kiszűrjük. Ezután az aktívszénről deszorbeáltatni kell a szerves oldószert. A vízzel azeotróp elegyet képző, legfeljebb 8 szénatomos, oxigéntartalmú alifás oldószer deszorpciója során a kiszűrt aktívszenet vízbe tesszük, szuszpenziót készítünk, és a szuszpenziót forralva az aktívszén felületéről az oldószert azeotróp desztillációval lehajtjuk. Azt tapasztaltuk, hogy az aktívszénnek a szűrési segédanyagtól való elválasztása, valamint az aktívszén regenerálása szempontjából legelőnyösebb az n-butanol/víz kétfázisú elegy. A kétfázisú elegy ben a fázisok és az aktív porszén aránya nem kritikus, tapasztalatunk szerint azonban adott kétfázisú elegy esetén az aktív porszén mennyiségét növelve romlik az aktív porszénnek a szűrési segédanyagtól való elválasztása, azaz adott kétfázisú elegy esetén az elválasztandó aktív porszén mennyiségét növelve a regenerált aktív porszén egyre több szűrési segédanyagot és az elválasztott szűrési segédanyag pedig egyre több aktív porszenet tartalmaz. Az elválasztás és a tisztítás szempontjából leghatásosabbnak bizonyult n-butanolAíz kétfázisú oldószerpár esetén például előnyös, ha a víz tömege legfeljebb hathétszerese a butanol tömegének, és a víz tömege legalább tízszerese az aktív porszén/szűrési segédanyag keverék tömegének Az azeotróp desztilláció után a vízben maradt aktív porszenet szűrjük, forró vízzel mossuk, leszívatjuk és kívánt esetben szárítjuk. Azt tapasztaltuk, hogy az aktív szénpor és a szűrési segédanyag elválasztása akkor a legkedvezőbb, ha a vizes fázis savas vagy semleges kémhatású. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a szűrési segédanyagokat nem tartalmazó aktív szenek regenerálására a víz és a vízben részlegesen oldodó szerves oldószer kétfázisú elegye sokkal hatásosabb, mint az oldószer vizes oldata. Az eljárás során a használt aktívszenet, kétfázisú oldószereleggyel - az egyik fázis víz, a másik vízben részlegesen oldódó legfeljebb 8 szénatomos, oxigéntartalmú alifás oldószer - erősen összerázzuk és/vagy intenzíven forral juk. A rázás és/vagy a forralás befejezése után az aktívszenet a kétfázisú oldószerelegyből kiszűrjük. Mivel kétfázisú oldószerelegy a szerves szennyezést melegen könnyebben oldja le, az intenzív forralás előnyösebb, mint a rázás. A vízben részlegesen oldódó, legfeljebb 8 szénatomos, oxigén tartalmú alifás oldószerek közül előnyösek azok, amelyek a vízben I egalább néhány tömegszázaléknyi mennyiségben oldódnak, és amelyek semleges kémhatású vízzel tartósan forralva nem alakulnak át. Ilyenek például a következők: pentán-2,4-dion; bután-2-ol; bután-l-ol; propionsav-metil-észter; etilacetát; pentán-3-on; 2-metil-bután-3-ol; pentán-2-ol. Az aktívszén kiszűrése után deszorbeáltatni kell a szerves oldószert. A vízzel azeotróp elegyet képező, legfeljebb 8 szénatomos, oidgéntartalmú alifás oldószer deszorpciója során a kiszűrt aktívszenet vízbe tesszük és így szuszpenzict készítünk, az oldószert azétróp desztillációval lehaj tjük a szuszpenzióból. Az eljárás során keletkező oldószertartalmú szennyvizeket összegyűjtjük, és az oldószert azeotróp desztillációval visszanyerjük. A desztilláció után visszamaradó szennyvizet az oldószert nem tartalmazó szennyvízzel egyesítjük és együtt hagyjuk lehűlni. Erősen szennyezett aktív porszén regenerálása esetén a lehűlés után a szennyvízből anyag válhat ki, amit kiszűrünk. A szűrt szennyvíz megfelelő hígítással eleveniszapos, biológiai szennyvíztisztítóban, kevert mikroflóra jelenlétében bioi ógiailag lebontható. Előnyös a találmány szerinti eljárással kapott regenerált aktív porszenet a biológia: szennyvíztisztításban felhasználni. A levegőztetőtérbe adagolt regenerált aktív szénpor megnöveli a biológiai szennyvíztisztító szervesanyag lebontási hatásfokát, továbbá javítja az iszap ülepedési tulajdonságait, valamint adszorbeálja a mérgező anyagokat. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei tehát 1. Az eljárással lehetővé válik a szűrési segédanyagokkal kevert, használt aktív porszenek regenerálása, a regenerált aktívszén adszorpciós képessége csaknem teljesen azonos a kiindulási aktívszénével. Ezeket a használt aktív porszén/szűrési segédanyag keverékeket eddig nem tudták regenerálni és megsemmisítésük is nehézkes volt. 2. Az eljárás segítségével igen olcsón és egyszerűen oldható meg a különböző eredetű szennyezéseket tartalmazó aktívszenek regenerálása, és ehhez semmilyen különleges készülék nem szükséges. 3. Az eljárás egyszerűségét mutatja, hogy az alkalmazott hőmérséklet maximtun 100 °C, a regeneráláshoz a közeg főleg vizet Untaim az, az eljárás során túlnyomást vagy vákuumot nem alkalmazunk, hanem atmoszferikus viszonyok között dolgozunk, és végül a regeneráló oldat pH-ja semleges és az oldat sómentes, így nincs szükség drága, korrózióálló berendezésekre. A találmány szerinti eljár ást az alábbi példákkal ismertetjük: 1. példa 40 g gyógyszergyártásból származó fuganedves Carbo-raffin P/perlit keveréket 100 ml víz és 9 ml nbutanol elegyében (I) csomómentesre keverünk. Ha az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
