191890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás patogén coli törzsek okozta megbetegedések ellen alkalmazható, szulfonamiddokat tartalmazó állatgyógyászati kompozíció előállítására
1 191 890 2 A komponenseket jól elporítjuk, összekeverjük és a keveréket homogenizáljuk. 2. példa Trimetoprim 5,25 g szulfaklórpiridazin-Na 20,00 g szulfametoxazol 11,25 g dehisztin 1,00 g poüvinilpoltpirrolidon 16,50 g glükóz 45,00 g 100,00 g Porítással, homogenizálással por alakú kompo 10 15 készítünk a komponensekből. 3. példa Trimetoprim szulfaklórpiridazin-Na szulfametoxazol delusztin polivinilpolipirrolidon glükóz KC1 NaCl CaCl2 krist. Na HC03 Na-citrát 0,83 g 2,66 g 1,50 g 0,07 g 16,67 g 53,77 g 0,25 g 7,17g 0,42 g 8.33 g 8.33 g 100,00 g 20 25 30 Porítással, homogenizálással por alakú kompozíciót 35 készítünk a komponensekből. Hatástani kísérletek 40 Az alábbi Itatásiam kísérletekben az 1. példa szerinti készítményt alkalmaztuk. A találmány szerinti készítmény terápiás hatásának bizonyítására összesen 734, E. colival fertőzött hasmenéses szopós borjún végeztünk vizsgálatot. Ebből 442 borjút a találmány szerinti készítménnyel kezeltünk, 292 állat pedig hagyományos terápiában részesült, amelyből 145 csak Szulfolrimet (SCP-Na + Trimetoprim), 79 egyed a SzuH'otriin mellett más kemoterápiás szert, vagy kiegészítő kezelést is kapott (pl. carbo act.). A további 68 kontroll állatot zömében antibiotikumokkal (Polymyxin, Neo-Te-Sol, Spectam, Masarum stb.) orvosoltuk. 45 50 Az I. táblázat adataiból látható, hogy a találmány tárgyát kcpe/.ő kompozícióval kezelt 442 állat gyógyuld- ö sí eredménye 94,12 %-os és ez 9 %-kal jobb, mint az öszszesített kontrollok 84.93 %-os gyógyulási átlaga. Szembetűnő, hogy a legújabb antibiotikumok beadását követően is mintegy hatszor több az elhullások száma, mint a találmány tárgyát képező kombinációval történt kezelés után. A 2. számú táblázaton a borjak elhullási arányait hasonlítottuk össze két különböző korcsoportban. Azt már korábbi vizsgálatainkban is tapasztaltuk, hogy a colíenteritisz vesztesége a legfiatalabb állatok között legnagyobb mérvű. így várható volt, hogy az elhullások zöme jelen kísérletünkben is a születés utáni első napokra essék. Ez az elképzelés a kontrollok esetében helytálló minthogy az 1—3 napos életkorban megbetegedett cs gyógykezelt borjak 18,3 %-a, míg a 4—10 naposoknak csak 9,02 %-a esett áldozatául a betegségnek. Feltűnő, hogy a találmány szerinti készítménnyel kezeiteknél a két számérték alig különbözik egymástól (3,56 %, illetve 3,27 %), noha körülbelül ugyanannyi kezelt állatunk Volt mindkét korcsoportban. Ez azt bizonyítja, hogy a hatékony kemoterápia az elektrolit és vízháztartás támogatásával a legfiatalabb és ezért még nagyon labilis fiziológiai szabályozó rendszerű borjaknál is kiemelkedően jó eredményt ad. A találmány szerinti kompozíciót a borjaknak perorá- 1 san adtuk be, folyadékban oldva (kamillatea 3- tej, majd csak tej). Alkalmazása egyszerű, gyors és a gyakorlónak megfelelő. A napi adag 50 kg testtömegű borjút véve alapul 25 g volt, két egyenlő részben, 12 órás időközben beadva. További kísérleteket végeztünk többszöri ismétlésben több sertéstelepen, ahol a coli-enterotoxaemia rendszeresen jelentkező megbetegedés. A találmány szerinti kombinációt — a választott malic átlagos napi takarmányfogyasztásától függően — 1,5 vagy 2,0 százalékban takarmányba keverve alkalmaztuk A bekeverést állatorvos felügyelete mellett helyben végezték. A gyógyszeres takarmány etetése ad libitum történt, ce csak a beteg almokkal, mégpedig az alom első beteg állatának észlelésétől számított 6 napig. Ez alatt az idő alatt az almon belül egyedileg regisztráltuk a beteg álhitek számának alakulását, a 6 nap leteltével pedig figyeltük az esetleg jelentkező récidivât. Kontrollként minden esetben azonos periódusból származó almok szolgáltak, amelyek védelme vagy megbetegedés esetén gyógykezelése a korábban alkalmazott elvek, illetve gyógyszerek segítségéve! (hagyományos módon) történt. A malacok választásának ideje eltérő volt — a 21 napos kortól egészen a hagyományos 56 napos korig. A találmány szerinti kombinációval való kezeléshez 150 almot, míg a hagyományos gyógyszeres kezeléshez 145 almot jelöltünk. Előbbiekből megbetegedett cs tényleges kezelésre került 144 alom. az utóbbiból pedig 114. Hat napig tartó a;omkezelés után az új készítménnyel kezeltek közül 17 állat hullott el, a hagyományos kezelésben részesítettek közül pedig 53. Az eredmény tehát lényegesen kedvezőbb az új javára, annak ellenére, hogy itt 26 %-kal több beteg alom került kezelésre. A fenti eredmények — amelyekéi a 3. sz. és 4. sz. táblázat részletesen mutat — bizonyítják, hogy a találmány tárgyát képező kombinációnak előnye, hogy a kezelés után kevesebb a récidiva, valamint az is, hogy a betegség korai elfojtásával annak az egész állományra való szetterjedését, az ebből származó gazdasági kárt és a gyógyszerköltséget is jelentősen csökkenti. 3
