191883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűtőközeggel vagy hűtőközeggel érintkező szerkezetek tisztítására és felületük védelmére
1 191 883 2 körből, és a további műveleteket a fűtőrendszer zárt körében végezzük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a mosófolyadékot a cirkuláltatás periódikus megszakításával szabadon kiengedjük a rendszerből. A nem-ionos detergenssel részben a zsíros szennyezések, részben a lerakódások mennyiségétől függő ideig kezeljük a berendezéseket. A kezelés mintegy 100 °C hőmérsékleten általában mintegy 12 órát vesz igénybe. Adott esetben előnyös lehet a cirkuláltatott közeg zsírtartalmának változását figyelni. Ha a zsírtartalom már nem növekedik, a kezelést be lehet fejezni. Abban az esetben, ha a fűtési rendszert vízkőtől is meg kell tisztítani, akkor egy vízkőoldó reagenst vezetünk a rendszerbe 0,02-0,1 kg|mJ koncentrációjú vizes oldatban. Vízkőoldó reagensként előnyösen poli(maleinsavanhidrid)-et használunk, de használhatunk más ismert vízkőoldó anyagokat, például nitrilo-triecetsavat, amiléntrimetilén-foszforsavat és ezek poli(alkilénglikol) oldatokkal készített elegyeit is. Az oldatot 4,5, előnyösen 3,5 pH érték eléréséig megsavanyítjuk. E célból egy jól disszociáló szervetlen vagy szerves savat, előnyösen kénsavat, sziiikátos lerakódások esetében hidrogénfluoridot adunk az oldathoz. A vízkőoldó reagens mellett korróziógátló inhibitort is célszerű használni. Inhibitorként katódos-anódos vagy filmképző inhibitort, előnyösen foszfonát-polifoszfátot vagy tolil-triazolt adunk az oldathoz 0,005—0,1 g/liter koncentrációban. A vízkőoldó reagens oldatát mintegy 8-48 órán át áramoltatjuk a berendezésben, kazánok vagy kazánt is magukba foglaló berendezések tisztításakor azonban legfeljebb 24 órán át folytatjuk a vízkőoldást. Ezt a műveletet célszerűen akkor fejezzük be, amikor az oldat pH értéke már nem emelkedik tovább. Ezután a rendszerbe szulfaminsav vagy egy 6-12 szénatomos aromás szulfonsav, előnyösen p-toluolszulfonsav 0,1—0,7 kg/m3, előnyösen 0,3—0,5 kg/m3 koncentrációjú oldatát vezetjük. A szulfaminsavhoz, illetve az aromás szulfonsavhoz a szerkezeti anyagok természete szerint megválasztott inhibitort adunk. így például szénacél és saválló acél szerkezetek tisztításakor foszfonátpolifoszfát inhibitort, míg rezet is tartalmazó szerkezetek tisztításakor tolil-triazol, illetve egyéb szerves azolvegyületekből összeállított inhibitort célszerű használni. Adott esetben többféle inhibitort is használhatunk. Az inhibitorokat mintegy 0,005-0,1 g/liter koncentrációban adjuk a szulfonsav oldathoz. A szulfonsav kezelést 60-100 °C hőmérsékleten végezzük, de folytathatjuk ennél magasabb hőmérsékleten is, ha egyéb okokból magasabb hőmérsékletet kell tartanunk. A kezelés mintegy 8—24 óráig tart. Megjegyezzük, hogy ezt a kezelést nem kell feltétlenül a rozsda és a reve teljes leoldódásáig, tehát a fémtiszta felület megjelenéséig folytatnunk. Megfigyelésünk szerint ugyanis megfelelő védőréteg alakítható ki a találmány szerinti eljárással akkor is, ha a rozsdát, illetve revét nem oldjuk le teljesen az alapfémről, sőt adott esetben kifejezetten előnyös lehet ily módon eljárni. Célszerűen akkor fejezzük be a szulfonsavas oldat cirkuláltatását, amikor annak pH értéke már nem növekedik tovább. A szulfonsavas kezelés után célszerű a rendszert egy nem-ionos detergens oldatával átöblíteni. Erre a célra használhatjuk ugyanazt a nem-ionos detergenst, amelylyel a lerakódást előzetesen fellazítjuk, azzal az eltéréssel, hogy ezúttal hígabb, mintegy 0,1-0,5 kg/m3 koncentrációjú oldatát vezetjük a rendszerbe. Ezután a védőréteg kialakítása végett a berendezés megtisztított felületét passziváljuk. A passziválást hidrazinnal végezzük 0,2—0,5 kg/m3 koncentrációjú oldatban. Az oldat pH-ját célszerűen ammóniával 10—11-re állítjuk be. Megfigyelésünk szerint ily módon viszonylag alacsony hőmérsékleten, mintegy 40-100 °C-on is eredményesen elvégezhetjük a passziválást. Ennek ideje általában 24—72 óra. \ passziválás után a berendezés ismét üzemeltethető a szokásos körülmények között. Ha azonban a berendezést a tisztítás és felületvédelem után nem helyezzük mindjárt üzembe, célszerű a szerkezeti anyagok felületét konzerválni. E célból előnyösen egy hosszúszénláncú amin, előnyösen oktadecil-amin és aktivált hidrazin 0,1 — 0,3 kg/m3 koncentrációjú oldatát vezetjük a rendszerbe, vagy pedig nátrium- vagy ammónium-metavanadáttal kezeljük a felületet. Ez utóbbi reagenst 0,1-0,5 g/m3 koncentrációban alkalmazzuk, és a rendszert 150°C-nál magasabb hőmérsékletre melegítjük fel. Az adott esetben választható ammonium- vagy nátrium metavanadátos konzerválástól eltekintve a találmány szerinti eljárás minden lépése végrehajtható a vízfűtési rendszerek szokásos üzemi hőmérsékletén. Tekintettel arra, hogy a találmány szerinti eljárást zárt körű cirkuláltatr's közben valósítjuk meg, mód van arra is, hogy a vízfűtési rendszerek tisztítását és felületvédelmét azok leállítása nélkül, üzem közben végrehajtsuk. A találmány szerinti eljárást tehát előnyösen az üzemi hőmérsékleten, a vízfűtési rendszer leállítása nélkül valósítjuk meg. Az egyes műveletek befejezése után el kell távolítanunk a szennyezéseket tartalmazó vegyszeres oldatokat, illetve zagyokat. Ez a találmány esetében nem jelent semmi gondot, mert a csekély koncentrációjú oldatokat közvetlenül vagy kis mértékű hígítással a csatornahálózatba bocsáthatjuk anélkül, hogy bármilyen környezetszennyezést okoznának. A találmány további előnye, hogy az eljárás igen csekély korrózióval jár még akkor is, ha különböző szerkezeti anyagokból felépülő berendezéseket tisztítunk. Noha ezúttal is szükség van inhibitorokra, a berendezésekbe nem viszünk be olyan agresszív anyagokat, mint az ismert eljárásokban, és a savas reagensek koncentrációja is jóval csekélyebb, mint a korábbi eljárásokban. A korrózióval szembeni biztonságot sikerült oly mértékben megnövelnünk, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmas kazánokat is magukba foglaló rendszerek (direkt fűtési rendszerek) tisztítására és felületének védelmére is. Természetesen nemcsak az említett, különleges követelményeket jelentő felhasználási területeken, hanem a hagyományos fűtési rendszerek tisztítására és felületvédelmére is használhatjuk a találmány szerinti eljárást, sőt sikerrel alkalmazhatjuk hűtési rendszerek, így például nedves hűtőtornyos rendszerek vagy léghűtési rendszerek tisztítására is. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa Egy forróvízkazánnal összekapcsolt direkt fűtésű forróvizes távfűtőrendszerben, amelynek víztérfogata 6870 m3 és vízforgalma 2700 m3|óra. és szerkezeti anyaga szénacél és saválló acél, az üzemeltetés során 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
