191867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenetanol-amin-származék előállítására

1 191 867 Az (V) általános képletű vegyületeket oly módon i állíthatjuk elő, hogy a) valamely (II-l) általános képletű vegyületet egy (IV) általános képletű vegyülettel reagáltatunk; vagy b) valamely (VI), (VII), (Vili), (IX) vagy(X) általá­nos képletű vegyületet redukálunk ! (a fenti képletekben X4, Z1, Y és n jelentése a korábbi­akban megadott). A (II-l)és (IV) általános képletű vegyület reakcióját inért szerves oldószerben, célszerűen protikus oldószer­ben (pl. egy kis szénatomszámú alkanolban, mint pl. eta­­nolban) végezhetjük el. A reakcióhőmérséklet nem dön­tő jelentőségű tényező és általában szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten dol­gozhatunk. A (VI) általános képletű vegyületek redukcióját kata­litikus hidrogénezéssel végezhetjük el. Nemesfém-katali­zátorokat (pl. palládiumot vagy platinát) alkalmazha­tunk. A redukciót komplex fém-hidridekkel (pl. nátri­­um-bór-hidriddel) is elvégezhetjük. A reakciót az ilyen típusú redukcióknál szokásos körülmények között hajt­hatjuk végre. A katalitikus hidrogénezést célszerűen inert ' szerves oldószerben (pl. egy kis szénatomszámú alkanol­ban, mint pl. etanolban) szobahőmérsékleten vagy enyhe melegítés közben (pl. 20—80 °C-on) hajthatjuk végre. A komplex fém-hidriddel végzett redukciót célszerűen kis szénatomszámú alkanolban (pl. metanolban) 20-30 C-on játszathatjuk le. A (VII), (VIII), (IX) és (X) általános képletű vegyüle­tek redukcióját komplex fém-hidridekkel — a (VI) általá­nos képletű vegyületek megfelelő átalakításával analóg módon - végezhetjük el. A (VII) és (VIII) általános kép­letű vegyületek redukciójához komplex fém-hidridként előnyösen nátrium-bór-hidridet alkalmazhatunk. A (IX) általános képletű vegyületeket célszerűen lítium-alumí­­nium-hidriddel redukálhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat a gyó­gyászatban elhízás és/vagy diabetes mellitus kezelésére szolgáló készítmények hatóanyagaként, különösen elhí­zott felnőtt diabéteszes betegek kezelésére alkalmazhat­juk. Az (I) általános képletű vegyületek beadásakor állat­­kísérletekben fokozott katabolizmus — elsősorban zsíron — figyelhető meg. Azt találtuk továbbá, hogy az (I) álta­­* lános képleű vegyületek patkányon és elhízott hipergli­kémiás egéren a barna zsírszövet képződését serkentik. Ismeretes, hogy a barna zsírszövet hiánya az elhízás ki­alakulásában fontos szerepet játszik. Az (I) általános képletű vegyületek elhízott hiperglikémiás egereken ki­fejezett antidiabetikus hatást mutatnak, minthogy hipo­­glikémiásan hatnak és a glikozuriát csökkentik. Az (I) általános képletű vegyületek a szívműködésre és kerin­gésre csak kismértékű hatást fejtenek ki. A dózist az adott hatóanyag hatáserősségétől és a beteg egyéni szük­ségleteitől függően választjuk meg; a napi dózis felnőtte­ken általában kb. 0,5—1000 mg — előnyösen 2-200 mg — és egyszerre vagy több részletben adható be. Az (I) általános képletű vegyületek ezen kívül állat­­kísérletekben a test fehérjetartalmát növelik és zsírtar­talmát csökkentik. Az (I) általános képletű vegyületek hatására tehát a sovány testanyag a zsíros rétegek rovásá­ra fokozódik. Ennek alapján az (1) általános képletű ve­gyületeket a gyógyászatban fokozott fehérjeleépüléssel összefüggő állapotok (pl. műtét utáni felépülési idősza­kokban) kezelésére alkalmazhatjuk. E terápiás terüle­ten a dózisok hasonlóak, mint elhízás és/vagy diabetes mellitus kezelése esetében. Az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat továb­bá hízóállatok (pl. szarvasmarha, sertés, birka és barom­fi) tenyésztésénél alkalmazhatjuk. E hatóanyagokat a vi­taminokhoz hasonló dózisokban és módon adagolhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket takarmányadalék­ként a hatóanyag aktivitásától, az állat fajától és korától függően 0,01-100 mg/kg dózisban adagolhatjuk. Az (I) általános képletű vegyüleleket a gyógyászatban a hatóanyagot és megfelelő, szerves vagy szervetlen hor­dozóanyagokat (pl. vizet, zselatint, gumiarábikumot, lak­­tózt, keményítőt, magnézium-sztearátot, talkumot, nö­vényi olajokat, polialkilénglikolokat, vazelint stb.) tartal­mazó készítmények alakjában alkalmazhatjuk. A gyó­gyászai készítmények előnyösen orálisan (pl. tabletta, kapszula, drazsé, porkeverék, granula, oldat, szirup, szuszpenzió, elixir stb.) vág:/ parenterálisan (pl. steril oldat, szuszpenzió vagy emulzió) adagolhatok. A gyógyá­szati készítmények sterilezhel ők és/vagy segédanyagokat (pl. konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgeáló­­szerekct, az ozmózisnyomás változtatására szolgáló sókat vagy p iffereket) tartalmazhatnak. Az (I) általános képletű vegyületek hatékonyságát az alábbi tesztek segítségével igazoljuk: 1. Oxigén/'elhasználásra kifejtett hatás 160—180 g testsúlyú hím albino patkányokat 24 órás éheztetés után anyagcsereketiecekte helyezünk. A ketre­ceket állandóan percenként 6 liter , 11 °C-os harmatpon­­ton egyensúlyba hozott szobalevegővel levegőztetjük. A távozó elhasznált levegőből újabb egyensúlybahozás után 14 peces időszakokban mintákat veszünk és meghatá­rozzál! az oxigén- és szén-dioxid-tartalmat. 4 órás alkal­mazkodási idő után az állatokat hatos csoportokra oszt­juk és a csoportok orálisan placebót (5 %-os gumiarábi­­kum) vagy teszt-vegyületet (5 %-os gumiarábikumban szuszpendálva) kapnak. A meghatározásokat 12 órán át végezzük. Az I. táblázatban az oxigénfelhasználásnak a gyógyszeres kezelés utáni első három órában és a teljes időszakban (12 óra) az alkalmazkodási időszakhoz viszo­nyított százalékos eltérését tüntetjük fel. A változások­kal kapcsolatos megfelelő korrekciókat a placebo cso­portnál vettük figyelembe. 2 1. táblázat Tes zt­­vegy álét példaszáma Dózis ilmól/kg Oj -felhasználás az előperiódustól való %-os eltérés 1-3. órában 1-12. órában 1. 100 156 115 < . 300 143 116 3. 30 127 106 4. 100 175 127 í. 30 140 109 / . 10 125 108 8. 30 184 133 Ç. 30 124 108 10. 30 130 112 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents