191859. lajstromszámú szabadalom • Eljárás grafikus ábrák nagypontosságú digitalizálására és tárolására

191 859 2 A találmány tárgya grafikus ábrák nagy pon­tosságú digitalizálására és tárolására szolgáló el­járás, amely jellegénél fogva elsősorban a térké­pészet területén alkalmazható. Különböző grafikák, ábrák, térképek korszerű központi tárolási módja az adatbankban történő tárolás. Ehhez elengedhetetlen a tárolni kívánt ábra digitális jelekké történő átalakítása, amely­nek pontossága és gyorsasága döntő a reprodu­kálhatóság szempontjából. Dr. Fialovszky: „Geodéziai Műszerek” (Mű­szaki Könyvkiadó, Budapest) c. könyvének 465—470. oldalán ismertetett eljárás szerint a tárolandó ábrát rajzasztalra helyezik, majd a rajzasztal felett felszerelt készülék segítségével az ábra jellegzetes pontjait felmérik oly módon, hogy a készülék célkeresztjét fedésbe hozzák a kiválasztott pontokkal és a célkereszt rajzasztal fölötti helyét egy adott koordináta-rendszer sze­rinti összetevőkkel meghatározzák. Ennek során a célkereszttel összekapcsolt útadók az elmoz­dulással arányos impulzusokat hoznak létre, amelyeket számláló áramkör számlál. Az ered­ményt a kezelő személy hozzárendeli a kiválasz­tott ponthoz és számítógépbe úja tárolás cél­jából. További, ugyanabból az irodalmi forrásból megismerhető eljárás szerint (Aristogrid digitali­záló berendezés) a rajzasztalon fémből ké­szült raszter hálót helyeznek el, és erre fektetik rá a feldolgozandó ábrát. A kiválasztott pontok­ra való ráállás ugyancsak mechanikai úton törté­nik, a célkereszt azonban elektronikusan táplált oszcillátor tekerccsel van összeépítve, és a célke­reszt mozgatása során az oszcillátor tekercs és a fémhálók egymásra hatásaként az oszcillátor elhangolódik. Az elmozdulással arányos elhan­­golást mérik, tárolható adattá alakítják át, majd a kezelő személy a fent ismertetett módon az eredményt a kiválasztott ponthoz hozzárendeli és számítógép tárolójába írja. Az ismert eljárások hátrányaként megemlít­hető a pontok individuális kiválasztása, a me­chanikai letapogatás és az ezzel összefüggő nem kielégítő pontossága. Az ismert eljárások­kal az ábrák letapogatása igen időigényes és fá­rasztó munka, és elkerülhetetlen az egyes ábrák közös határpontjainak többszöri felmérése, ami értékes tárolókapacitást is köt le feleslegesen. Az eljárások igen érzékenyek a különböző környe­zeti behatásokra is. Korszerűbb, ismert eljárás szerint a tárolni kívánt ábrát televízió-kamerá­val lefényképezik. A kamera kimenetét A/D-át­alakítóval kapcsolják össze, és az átalakító ki­menetén megjelenő digitális jelsorozatot számí­tógépbe vezetik és tárolják. Az ilyen eljárás, amely pl. a „Nachrichten aus dem Karten- und Vermessungswesen” című kiadvány (Verlag des Instituts für angewandte Geodäsie, Frankfurt am Main, 1983) 143—155. oldalán található, csak igen költséges berendezéssel valósítható meg, és a rendszer szabályos hibáinak (objektív torzítása, optikai elrajzolás, stb.) kiküszöbölésére kiegészí­tő javító műveleteket kell alkalmazni. A találmánnyal célunk a felsorolt hiányossá­gok kiküszöbölése mellett grafikus ábrák nagy pontosságú digitalizálásra alkalmas eljárás kiala­kítása, melynek segítségével mechanikai letapo- 5 gatás nélkül, számítástechnikai úton meghatároz­­liatjuk a feldolgozandó grafikus ábra kijelzőjén ellenőrzés céljából szemmel követhetjük a folya­matot, és az adatokat ismétlés nélkül automati­kusan a pontokhoz rendelve központi számíto­ló gép tárolójába írhatjuk, a pontosság növelése és a ráfordított idő csökkentése mellett. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a mechanikai letapogatás elkerülhető, a pontos­ság növelhető és a grafikus ábrák digitalizálása 15 sokkal rövidebb idő alatt elvégezhető, ha A/D- átalakítóval összekapcsolt képletapogatóval a fel­dolgozandó grafikus ábrát vagy ábrarészletet gra­fikus kijelzővel rendelkező számítógépbe táplál­juk, amely számítástechnikai úton a kiválasztott 20 ábra jellegzetes töréspontjainak koordináta ösz­­szetevőit automatikusan meghatározza és a tö­réspontokhoz rendelve tárolóba írja, és a művelet egyidejűleg kijelzőjén megjeleníti. A kitűzött feladatot olyan eljárás továbbfej- 25 lesztésével oldottuk meg, amelynek során a grafi­kus ábrát vonatkoztatási hálózathoz rendeljük hozzá, majd kikeressük és kijelöljük a grafikus ábra jellemző pontjait, és a keresővel kapcsolat­ban lévő mérőberendezéssel meghatározzuk a ki- 30 keresett pontok vonatkoztatási hálózat szerinti koordináta összetevőit, amelyeket hozzárendel­jük a kikeresett pontokhoz és ily módon tárol­juk. A hálózat sűrűségével olyan nagyítási vi­szony alakítható ki, amely a megfelelő pontossá- 35 got biztosítja. Ezt találmány szerint oly módon fejlesztettük tovább, hogy a vonatkoztatási hálózattal ellátott grafikus ábrát tv-kamerával felvesszük, a felvett képet a tv-kamerával összekapcsolt analóg-digi- 40 tál átalakítóval bináris információvá alakítjuk és grafikus kijelzővel ellátott számítógépbe to­vábbítjuk, majd számítástechnikai úton megha­tározzuk a grafikus ábra jellemző töréspontjai­nak a vonatkoztatási hálózat szerinti koordináta 45 összetevőit és ezeket a töréspontokhoz rendelve központi tárolóba továbbíthatjuk. A találmány szerinti eljárás egy célszerűbb fo­­ganatosítási módja értelmében a kijelzőn a fel­dolgozott töréspontok képét kioltjuk. Ez eset- 50 ben az üres kijelző egyértelműen jelzi az eljárás befejeződését. További előnyös foganatosítási mód értelmé­ben a grafikus ábra jellemző pontjait manuálisan kurzorral vagy fényceruzával keressük meg és je* 55 löljük ki, illetve töröljük ki a felesleges ábrarész­leteket. A találmány szerinti eljárást az alábbi példa alapján ismertetjük részletesebben: A feldolgozandó grafikus ábrát rajzolóasztal- 50 ra helyezzük és vonatkoztatási hálózattal, példá­ul keresztekkel látjuk el. A képletapogatót a raj­zolóasztal fölé, arra merőlegesen felerősítjük olyan magasságban, hogy a számítógép kijelzőjét a grafikus ábra vonatkoztatási hálózat által meg- 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents