191852. lajstromszámú szabadalom • Többkomponensű font fonal, valamint eljárás annak előállítására
1 191 852 2 A találmány tárgya több komponensű font fonal, mely természetes és/vagy vegyi úton előállított, pl. szintetikus szálakból, vagy ezek keverékéből áll, továbbá eljárás ezen fonal előállítására. Ismeretes a szakirodalomból [Textilipari Kézikönyv (Bp. 1979. 122—123. old.)] és a gyakorlatból, hogy két vagy több komponensű font fonalak előállításánál fonástechnológiai okok miatt szükséges, hogy a fonalat alkotó elemi szálak azonos, vagy közel azonos finomságúak, valamint szálhossz-eloszlásúak legyenek. Abban az esetben, amikor a fonal külső képének, illetve tulajdonságainak kialakítása szempontjából fontos, hogy valamelyik alkotó szálkomponens meghatározó legyen, csak úgy volt elérhető, hogy a választott szálkomponens keverési részaránya 70% körüü volt. Ismeretes az is, hogy a szakirodalom csak olyan fonalat tekint több komponensűnek, amely bármelyik komponens legalább 16%-ban van jelen. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a pamutiparra, gyapjúiparra, illetve rostiparra, továbbá vegyi szálból készült fonalakra. Az ismert több komponensű fonalak közös jellemzője, hogy a fonaltest bármely keresztmetszetében és hossza mentén az alkotókomponensek elhelyezkedése véletlenszerű és a komponensek mennyisége a keresztmetszetekben lényegében megfelel az eredeti bekeverési arányoknak. A fonal jellegét tehát minden esetben az ún. domináló komponens határozza meg. A találmány célkitűzése olyan több komponensű font fonal biztosítása, amelynél a domináló hatás eléréséhez nem szükséges 60—70%-os részarány. A találmány a feladatot a komponensek egymáshoz viszonyított finomságú (lineáris sűrűségű) és hosszúságú tömegének célirányos megválasztásával éri el. Azt találtuk, hogy adott összetétel mellett nagyobb lineáris sűrűségű szálkomponens mindenkor a fonaltest külső felületén helyezkedik el, és emellett aránya a fonal külső felületén lényegesen nagyobb, mint a fonaltest belsejében. A nagyobb lineáris sűrűségű szálkomponensnek a fonás műveletei alatt történő vándoroltatása akkor érhető el jelentős mértékben, ha a szálkomponensek közötti lineáris sűrűségű arány legalább 1:2, vagy ennél nagyobb. A lineáris sűrűségű eltérés mértéke az alkalmazott fonástechnológia, gépek, stb-től függően egészen az önmagában már nem fonható szálértékig terjedhet. A fentieknek megfelelően a találmány tehát több komponensű font fonal, mely természetes és/vagy vegyi úton előállított, pl. szintetikus szálakból, vagy ezek keverékéből áll, melynek meghatározója, hogy a font fonalat alkotó szálkomponensek bármelyikének lineáris sűrűsége a többihez viszonyítva legalább 1:2 arányban nagyobb és rövidebb szálhosszúságú, s ez a nagyobb lineáris sűrűségű, adott esetben önmagában fonhatatlan szálkomponens döntően a fonaltest külső felületén van, és a nagyobb lineáris sűrűségű szálkomponens tömege a teljes száltömegre vetítve legfeljebb 50%. Az előnyös kiviteli alak szerint a nagyobb lineáris sűrűségű és rövidebb szálkomponens részben vagy egészben önmagában fonhatatlan szálasanyag, mint pl. háncsrostipari hulladék, má- 5 sodlagos fonodái melléktermék, lenfonodai hulladék, kardahulladék, kudel, tilolt kóc vagy hasonló. A további előnyös kivitel szerint a lenfonodai hulladék, vagy háncsrosthulladék, vagy má- 10 sodlagos fonodái melléktermék szálhossza 3—20 mm és célszerűen 7—20 dtex lineáris sűrűségű. Végül a találmány tárgya eljárás több komponensű font fonal előállítására természetes és/vagy vegyi úton előállított, pl. szintetikus szálakból, 15 vagy ezek keverékéből, melynek meghatározója, hogy a fonási műveletek során első technológiai intézkedésként olyan szálkeveréket képezünk, melynél a szálkomponensek egyike a többihez viszonyítva legalább 1:2 arányban nagyobb 20 lineáris sűrűségű, és egyben rövidebb szálhosszúságú. A nagyobb lineáris sűrűségű szálkomponensek tömege a teljes száltömegre számítva legfeljebb 50%. A fonalképzés további folyamatában minden esetben a kisebb lineáris sűrűségű, 25 és egyben nagyobb szálhosszúságú komponens (ek) feldolgozási technológiáját alkalmazzuk. A találmányt a továbbiakban kiviteli alakként, illetve foganatosítási módként példák keretében is bemutatjuk az oltalmi igénynek példákra 30 való korlátozása nélkül. 1. példa 35 . dtex lineáris sűrűségű, és 30-32 mm hosszúságú pamuthoz 3,0—3,5 dtex lineáris sűrűségű, és a pamuthoz hasonló hosszúságú PA szálat keverünk 25% mennyiségben. A keveréket bármely pamutfonási eljárással 40 (gyűrűs, turbinás) a nyújtott fonalaknál szokásos technológiával fonjuk ki. Az ily módon előállított font fonal a pamutfonaltól eltérő karakterű, külső megjelenési formájában és tulajdonságaiban a nagyobb kopás- 45 állóságú PA szálakra jellemző karakterű. 2. példa 50 1,6—1,7 dtex lineáris sűrűségű, és 32—38 mm szálhosszúságú pamuthoz, vagy ilyen paraméterekkel rendelkező szintetikus szálhoz (PE, PAN) 25—30% mennyiségben 8—10 dtex lineáris sűrűségű, és legalább 15—18 mm átlag hosszúságú ap- 55 rított lenhulladékot keverünk. A keveréket pamutfonási eljárással dolgozzuk fel Nm 12—40 finomságú fonallá. Az így kapott fonal lenkarakterű, külső képe, esztétikai megjelenési formája a 100%-os lenfo- 50 nal hatását kelti. 3. példa A/AA —(20—2 lu) minőségű, és 60mmhosszú- 65 ságú gyapjúhoz 3.4 dtex lineáris sűrűségű, 60—90
