191805. lajstromszámú szabadalom • Izoproturon hatóanyagot tartalmazó készítmények vizes szuszpenziokoncentrátum formájában

1 2 őrlendö anyag aprításánál felszabaduló hőmennyiség a viszkozitás növelését okozza, ami rontja az őrlő­berendezés hőleadását a hűtökopenyben áramló víznek. Így az. őrlendö anyag hőmérséklete gyorsan emelkedik és könnyen elérheti a 90°C-ot, amelynél a diszperziók már gyakran teljesen megszilárdulnak vagy az alacsony olvadáspontú hatóanyagok olvadás­pontját elérik, illetve túllépik. Az. emelkedő hőmérséklettel besűríísödő iz.oprotu­­ron-diszpeiziökat kapunk vagy olyanokat, amelyek 50°C-on napok vagy hetek múlva a stabilitás tárolási teszt során megszilárdulnak és újra nem diszpergál­­ható. üledéket képeznek, pl. ha a szokásos diszpergáló­­szereket, mint pl. ligninszulfonsavak nátrium sóit, formaldehidnek nátrium-szulfittal és fenollal, ill. nonil-fenollal, il), naftol-, ill. naftalinszulfonsawal képezett kondenzációs termékek nátrium sóit, továb­bá nedvesító'szert, pl. alkálibenzolszulfonsavak vagy alkil-kénsavak vagy butil-naftalin-szulfonsavak nát­rium sóit, továbbá zsíralkohol-, poliglikolétereket, vagy blokk-kopolimer poliéter-glikolokat használunk a formáláshoz. Azt tapasztaltuk, hogy folyékony vizes tárolásnál stabil herbicid hatású készítményeket állíthatunk elő szuszpenziókoncentrátum formájában, amelyek magas hőmérsékleten jól önthetők maradnak, és amelyek hatóanyagként izoproturont vagy izoprotu­­ron ioxinillel, bromixinillel, mekoproppal vagy ez utóbbi három anyag sóival képezett elegyét és formá­lási segédanyagként egy szulfocsoport-tartalmú fenol­ból és formaldehidből vagy fenolból, alkáliszulfit­­ból és formaldehidből képezett kondenzációs termék alkáli sóját, előnyösen nátrium sóját, valamint alkil­­-poliglikol-éter-foszfát parciális észterek, különösen mono-, di(aIkiI-poliglikol-éter)-foszfátok alkálisóit, ammóniumsóit, vagy aminsóit, előnyösen nátrium­sóit tartalmazzák, miközben az alkáli-poliglikol­­-éter csoportok adott esetben szubsztituált alkil­­csoportokat és kettős kötéseket is tartalmazhatnak és előnyösen 6-24, különösen 12—18 szénatomosak és a poliglikol-étercsoportok előnyösen legfeljebb 20, célszerűen 4-12 etilén-oxid-egységet tartalmaznak és a foszforsav parciális észtersók miatt a szuszpen­­ziókoncentrátumok hőmérséklet-viszkozitási koeffi­ciense a 10-70°C-os, hőmérséklettartományban 0,6-0,95-os, a 20°C-onként mért hőmérsékleti emelkedésekre számítva, így a szuszpenziókoncent­­rátumok viszkozitásértékei emelkedő hőmérséklettel reverzibilisen csökkennek. A találmány tehát olyan herbicid hatású, szusz­­penziókoncentrátumokra vonatkozik, melyek ható­anyagként izoproturont, vagy izoproturon és ioxi­­nil, bromoxinil, mekoprop vagy ezek sóinak elegyét és formálási segédanyagokat tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy formálási segédanyagként fenolból és formaldehidből képezett, szulfocsoport-tartalmú kondenzációs termék alkáli sóját — előnyösen nát­rium sóját -, valamint alkil-poliglikol-éter-foszfát parciális észterek — célszerűen mono- vagy di(alkil­­-poliglikol-éter)-foszfátok — alkáli sóját, ammónium sóját vagy amin sóját, előnyösen nátrium sóját tartal­mazzák. Az alkil-poliglikol-étercsoportok adott eset­ben szubsztituált alkilcsoportokat és kettős kötéseket is tartalmazhatnak és előnyösen 6—24, különösen előnyösen 12 18 szénatomosak és a poliglikol­étercsoportok egyenként előnyösen legfeljebb 20, különösen előnyösen 4—12 etilén-oxid-egységből állnak, és a szuszpenziókoncentrátumok a 10 és 70°C-os hőmérséklettartományban 0,6—0,95-ös viszkozitási koefficienssel rendelkeznek, 20°C-os intervallumokban mért hőmérsékletemelkedésekre számítva. Alkil-poliglikol-éter-foszfát-parciálisészter-sóként előnyösen ortofoszforsav-mono- vagy diészter só és a két parciális észter só elegyei jöhetnek szóba. Elő­nyösek az alkálisók, különösen a nátriumsók. A talál­mány szerint használt alkil-poliglikol-éter-foszfát-par­­ciális -észtersók előállítása önmagában ismert módon történik. Amin sóként pl. a mono-, di- vagy tri( 1 -4 szénato­­mos/alkil)-aminokkal vagy mono-, de- vagy tri(l-4 szénatomos alkanol)-aminokkal képezett sók jöhet­nek szóba. Előnyösek pl. az alkálisók, különösen a nátrium­sók, pl. az ortofoszforsav poliglikol-éterekke! képe­zett mono- vagy diésztereinek nátriumsói. Az észterek képezhetők hosszú szénláncú alkoholból vagy zsír­­alkoholból, pl. kókuszzsír-alkoholból, viaszalkoholból vagy szintétikus alkoholból, és a poüglikol-éter-cso­­portok legfeljebb 20, előnyösen 2—20, különösen előnyösen 4-12 etilén-oxid-egységből állnak. A telí­tetlen hosszú szénláncú alkoholból vagy telítetlen zsíralkoholokból képezett alkil-poliglikol-éter-csopor­­tokat tartalmazó foszforsavas parciális-észter-sók al­kalmazása is előnyös lehet bizonyos esetekben. Az alkil-csoportok pl. alkoxicsoporttal vagy halogén­atommal szubsztituálva is lehetnek. Előnyösek azon­ban a szubsztituálatlan alkilcsoportok. Alkalmazha­tók különböző foszforsavas parciális észtersók ele­gyei is. A foszforsavas parciális-észter-sók alkalmazási mennyisége a találmány szerint előnyösen 0,5—8 tömegé, a kész szuszpenziókoncentrátumra vonat­koztatva. Ennél alacsonyabb vagy magasabb koncent­rációban is használhatók, különösebb előnnyel ez azonban nem jár. A fent említett kereskedelmi forgalomban lévő foszforsavas parciális-észter sók, pl. a forlanit P és a forlanon (Henkel KGaA cég). A találmány szerint a megnevezett foszforsavas parciális észter sók segítségével az igényelt, herbi­cid hatású izoproturont tartalmazó szuszpenziókon­centrátumok viszkozitás koefficiensét a 10 és 70°C, célszerűen a 20 és 60°C hőmérséklet-tartományon belül 0,6—0,95 értékre állíthatjuk be, 20°C-os hőmér­sékletintervallumokban mért hőmérséklet emelke­désre számítva. A viszkozitási koefficiens olyan tényezőt jelent, amely adott hőmérséklet-tartományon belül a hőmér­séklet emelkedésével a szuszpenziókoncentrátum 20°C-onként mért viszkozitásait viszonylagosan adja meg. Ez a tényező a szuszpenziókoncentrátum ma­gasabb hőmérsékleten mért viszkozitás értékének és az összehasonlításként használt 20°C-ka! alacsonyabb hőmérsékleten mért viszkozitás értékének a hányado­sát adja meg. Ha ez a viszkozitási koefficiens egynél kisebb, akkor a szuszpenziókoncentrátum viszkozi­tása növekvő hőmérséklettel csökken, ha pedig egy­nél nagyobb, akkor a viszkozitás nő. Ha pl. az alkil-poliglikol-éter-foszfát-parciális ész­ter-sókat megfelelő arányban alkil-foszfát-parciális észtersókkal helyettesítjük, melyeknek alkil-csoport-191 805 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents