191770. lajstromszámú szabadalom • Hangdobos csillapító nyílásokkal, tölcséres rácselőtéttel (rácselőtétekkel)
1 191.770 2 csillapítónyflások (furatok) helyének kijelölésénél is. A hétsó falon lévő csillapító nyílások (furatok) számát úgy határozzuk meg, hogy azok összfelülete a hátsó fal felületének mintegy 2 és 4%-a között legyen Az első fal csillapító nyílásait (furatait) a hangszórók. stb. által szabadon hagyott felületeken kell arányosan szétosztani, de úgy, hogy a mélyhang-sugárzó hangszóró körüli terület sem maradjon ki. Az első falon lévő csillapító nyílások (furatok) száma körülbelül a hátsó falon lévő 1 csillapító nyílások (furatok) számának a felével egyezzen meg. Elhelyezhetők csillapító nyílások (furatok) a hangdoboz oldalfalain is: elsősorban a mélyhang-sugárzó hangszóró magassági sávjában. Előfordulhat olyan hangdoboz, amelynek a hátsó falán lévő 1 csillapító nyílások (furatok) olyan jó csillapítást nyújtanak, hogy az első falon feleslegesnek bizonyul a nyílások kialakítása. Ezt minden esetben meghallgatási (mérési) hangpróbák alapján kell eldönteni. Lehetséges olyan kiviteli alak is - bár elvileg nem egyenértékű az előbb leírt furatos kivitellel - ahol furatok helyett (pl. hosszú, keskeny) kivágásokat alkalmaznak csillapítónyílásként - gyártási szempontok miatt. A csillapítónyílások (furatok) elkészítése után a hangdoboz falait belülről körülbelül 3 cm vastag csillapító anyag (vatta) réteggel kell kibélelni, de úgy, hogy a csillapító nyílások (furatok) teljesen szabadon maradjanak. Előfordulhat olyan eset, hogy bizonyos falfelületeken feleslegesnek bizonyul a bélelés, mert annyira hatásos az 1 csillapító nyílások (furatok) működése. Ezt ismét csak meghallgatási (mérési) hangpróba alapján lehet megítélni. A hangdoboz belseje üresen marad, oda nem teszünk csillapító anyagot (vattát). A találmány második céljának a megvalósításához az a tapasztalatom adott ösztönzést, hogy a dómsugár zó elé helyezett (említett) síkalapú ferde rács igen előnyösen hat a sugárzott hang minőségére azáltal, hogy nem engedi közvetlenül a fülbe jutni az éles magas hangokat. Minthogy azonban már ennél a kis rácsnál is hallhatók bizonyos zizegések, teljesen reménytelennek láttam a nagyobb hangszórók hangjának síklapú ráccsal való terelését. Ebből adódott a második cél eléréséhez vezető felismerés: ha a rácsot hajlított lapátokból készítjük el, ezek nagyságrendileg nagyobb inerciája, vagyis hajlítási merevsége folytán remény van arra, hogy a hangszóró hangjai ne tudják azokat úgy mozgatni, hogy gyakorlatilag hatástalanná váljanak. Másszóval a hajlított lapát alkalmasnak látszott a hanggát szerepének betöltésére (Ez később igazolódott is ) Ehhez csatlakozott még az a gondolat, hogy a hanghullámban a részecskék bizonyos fokig hasonló mozgást végeznek, mint áramlásnál, ennélfogva fel lehetett tételezni, hogy a hajlított lapát kisebb ellenállást jelent a hanghullám számára, mint a törést okozó, ferde sík lap, és ennek folytán kisebb lesz a lapát (hajlító) igénybevétele is. Előbbiekhez az a meggondolás társult, hogy a hangszóró hangját nem szükséges a tér minden irányában szétterelni, hanem elegendő ezt csupán vízszintes síkban megtenni. Ennek ugyanis természetes okai vanvank: egyrészt maga a sztereohatás is vízszintes síkú, másrészt ilyen a koncertpódiumok, színpadok elrendezése is, végül pedig maga a hangdoboz úgyis rendelkezik bizonyos függőleges tagolással különböző magasságokban elhelyezkedő hangszórói révén. A találmány második célját megvalósító lehetséges kiviteli alakot szemléltet a 2. ábra. A 2. ábráról látható, hogy a tölcséres rácselőtét szimmetrikus elrendezésű 3 hajlított lapátokból áll, amelyek domború felükkel a szimmetriasík felé, álló helyzetben vannak beépítve úgy, hogy a 3 hajlított lapát vízszintes metszetében a hangszóróhoz legközelebb eső pontján (a leélezést nem számítva) átmenő érintő merőleges a hangdoboz homlokfali síkjára. (Ettől azonban egy bizonyos szöggel el is térhet, de ez ne legyen 20°-nál több.) A két középső lapát között tölcsér képződik, amely jellegzetessége a rácsnak. Vízszintes metszetben a 3 hajlított lapátok külső pontjában húzott érintő ca. 30 -os szöget zár be a homloklap síkjával. A lapátok hajlítása bármilyen görbevonal szerint történhet, de a legegyszerűbben egy adott sugárral (körívesen). Készülhetnek azok elsősorban műanyagból de más, kellően szilárd anyagból is. A 3 hajlított lapátok elrendezését az jellemzi, hogy a szimmetriasíkhoz közelebb eső lapátnak a hangdoboz homlokfalától legtávolabb lévő pontja messzebb van a szimmetriasíktól, mint az eggyel távolabb lévő lapátnak a homlokfalhoz közelebb eső pontja (átfedésben vannak). Az egyes 3 hajlított lapátok elhelyezkedése ezen kívül olyan, hogy a szimmetriasíktól legtávolabb lévők vannak a legközelebb a hangdoboz homlokfalához, majd a beljebb lévők egyre távolodnak attól, hogy a lapátok közötti járatok szélessége közelítőleg állandó maradjon. A két*középső 3 hajlított lapát egymáshoz legközelebb eső pontjai közötti távolságot úgy határozzuk meg, hogy az az adott tölcséres rácselőtét mögötti hangszóró membrán-átmérőjének kb. 20 30% ával legyen egyenlő. A 3 hajlított lapátok a 4 felfogó lapokra vannak rögzítve, amelyeket az 5 csavarokkal erősítünk a homlokfalhoz. A 3 hajlított lapátok külső és belső felületét célszerű 6 csillapítóanyag borítással (legjobb a filc) ellátni. A 3 hajlított lapátoknak a hangdoboz felé eső széleit ajánlatos leélezni a 2. ábrán is látható módon. A különböző nagyságú hangszórókhoz kapcsolódó tölcséres rácselőtétek 3 hajlított lapátjainak a méretei az adott hangszóró membránjának a méreteihez igazodnak. A lapátok magassága mintegy 10%-kal nagyobb a membrán átmérőjénél, de dómsugárzó esetén célszerű a 80—100%-kal megnövelt lapáthosszúság. Köríves hajlítás esetén a mélyhang-sugárzó hangszóró előtti 3 hajlított lapátoknál a hajlítási sugár célszerűen kb. 50 mm, a többi hangszóró előttieknél pedig kb. 30 mm. Más görbevonal szerint végezve a hajlítást az átlagos görbületi sugár ugyancsak az előbbiek szerint választható meg. A 3 hajlított lapátok 2,5 mm-nél nem lehetnek vékonyabbak. A két szélső 3 hajlított lapát külső pontjai közötti távolság ne legyen kisebb, mint a mögötte lévő hangszóró membrán-átmérője, de dómsugárzó esetén a membránátmérő mintegy kétszeresének megfelelő távolságot célszerű tartani. A tölcséres rácselőtét három részre osztja a hang- " szóróból kijövő hangokat: egyik részük a tölcséren, másik részük a két rácsfélen át jön ki. Ez azonban nem jelent három külön hangnyalábot, mert az egyes részek a hangelhajlás jelensége miatt nem válnak külön a térben. Az a hatás azonban,hogy a hallgató fülébe jutó magas-mély hangarány a kibocsátott arányt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
