191764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés iránymérő jelek automatikus kiértékelésére
1 191.764 2 olyan segódváltozók kellő számú előállítására van szükség, amelyek előállítására az alkalmazási helyen fennálló körülmények csak nehézségekkel vagy egyáltalán nem adnak lehetőséget. A találmány szerinti további jelfeldolgozásban különös figyelmet fordítunk a kiugró értékek vizsgálatának és a mindenkori alkalmazott változatot aszerint választjuk meg, mennyi idő áll rendelkezésre rövid idejű mérési periódusok megismétlésére. A találmány szerinti eljárás egyik változata olyan iránymérő berendezéseknél alkalmazható, ahol az irányszög meghatározásához az iránymérő jelen kívül az úgynevezett oldaljelre is szükség van, amely az irány mérés szektorát (0+180°, 180+360°) jelöli ld. Az eljárás első (szűrési) lépésénél természetesen nemcsak az iránymérő jelet szűrjük, hanem az oldaljelet is, amelyet hasonlóképpen tárolunk. A második fázisban, az elemi irányszög jel előállítása során az iránymérés szektorát a nagyobb valószínűség elve alapján választjuk ki. Összefoglalva megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárásban az iránymérő jelet úgy dolgozzuk fel, hogy a vett jelet annak típusa szerinti szűrés után tároljuk, majd a szűrt vett jelet alkalmasan választott referenciaszint szerint komparáljuk és a komparálási szint feletti jelszakaszokat energiájuk szerint szelektáljuk és a legnagyobb energiájú jelminta területének súlyvonala alapján határozzuk meg az irányszöget, az így kapott elemi irányszög jelet pedig szükség szerint statisztikai átlagképzés alkalmazásával tovább finomítjuk. A jelszürés során a periódusidőhöz képesti nagyfrekvenciás zavarok, zajok ismert módon szűrhetők, szűrők, átlagolok alkalmazásával, amelyek számítható mértékben javítják a jel/zaj viszonyt. A szűrés alkalmazásának határt szab, hogy az iránymérő információ is torzulást szenved ennek során, de a gyakorlatban az antenna letapogatási, forgatási frekvenciájához képest lényegesen nagyobb frekvenciájú komponensek így jól szűrhetők. Természetesen az átlagol ókkal végrehajtott szűrés minősége az átlagoláshoz felhasználható jelperiódusok számával nő, a már említett időkorlát ( a mérési idő vagy a vett jel időtartama) korlátozhatja a javulás mértékét. Ha a zavarójelek periódusideje a hasznos jel periódusidejével összemérhető, egyező nagyságrendű stb. és a jel csak néhány periódus tartamára vehető, sem az ismert szűrési, sem az ismert átlagolás! módszer nem hatásos. Ez a helyzet pl. A1 vagy SSB üzemű adó jelének vételekor, ha az adásidő vagy a rendelkezésre álló mérési idő rövid, csak néhány letapogatási, forgatási periódusig tart. Ebben az esetben a találmány szerinti új módszerrel állítjuk elő a vett jelből a tárolandó szűrt vett jelet, amely módszer a technika állásához képest lényegesen nagyobb valószínűséggel szolgáltat néhány periódus felhasználásával kiértékelhető elemi irányszög jelet. A találmány szerinti szűrési lépést és a találmány szerinti jelfeldolgozó eljárást összefüggően mutatjuk be egy alkalmazási példán, a találmány foganatosítására alkalmas találmány szerinti kapcsolási elrendezést mutató ábra segítségével. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés ábrázolt példakéntí kiviteli alakjának két I, illetve II főrésze közül az első I főrészt, a jeltisztftó egységet akkor alkalmazzuk, amikor a vett jel szűrését a találmány szerint új módon végezzük, egyébként - pl. ha kellően hosszű a mérési ciklus — a jeltisztítás a technika állása szerint, pl. a hagyományos átiagolási eljárással végezhető. Ebben az esetben a vett jelet a további feldolgozáshoz alkalmas alakban nem az első I főrészből, hanem tetszőleges ismert jeltisztító eszköz kimenetéről kapjuk. Mindkét esetben a jelet olyan áramkör kimenetéről kapjuk, amely szűrt vett jelet szolgáltat, ezért a jelforrás kimenetét annak típusától függetlenül a szűrt vett jelet szolgáltató SzVJ kimenetnek nevezzük. Amit a továbbiakban a második II főrész működésmódjáról írunk, érvényes függetlenül attól, hogy az SzVJ kimenet az ábrán mutatott találmány szerinti kapcsolási elrendezés első 1 főrészének kimenete-e vagy pedig a technika állása szerinti jeltisztító eszköz kimenete. Alapkiépítésben az első I főrész tartalmaz M amplitúdó komparátort, késleltető T fokozatot és kapcsoló eszközt (pl. jelfogót) morze üzemű KI éiintkező készlettel. Az első I főrész Be jelbemenete- amelyre a vett jel érkezik — az M amplitúdó komparátor egyik bemenetére és az első KI érintkező készlet egyik álló érintkezőjére csatlakozik. Az első KI érintkező készlet mozgó érintkezője közvetlenül \agy közvetve a késleltető T fokozat bemenetére csatlakozik. A késleltető T fokozat kimenete az M amplitúdó komparátor másik bemenetére csatlakozik. Egy további kiviteli alaknál az első I főrésznek ezenkívül van jel átlagoló S fokozata és morze üzemű második K2 érintkező készlete is, amely utóbbinak a — késleltető T fokozat bemenetére csatlakozó — mozgó érintkezőjét külső, adott esetben kézi működtetésű üzemmód kapcsoló vezérli. A jelátlagoló S fokozat egy-egy bemenetére a Be jelbemenet, illetve a késleltető T fokozat kimenete, kimenetére a második K2 érintkező készlet egyik álló érintkezője csatlakozik. A második K2 érintkező készlet másik álló érintkezőjén át csatlakozik az első KI érintkező készlet mozgó érintkezője a késleltető T fokozat bemenetére. A mutatott példakéntí kiviteli alaknál az első I főrész SzVJ ldmenete össze van kötve a második fi főrész JB jelbemenetével; természetesen a második II főrész JB jelbemenete úgy is kialakítható, hogy arra tetszőleges - szűrt vett jelet szolgáltató — jelforrás. SzVJ kimenete kapcsolható legyen. A második II főrész JB jelbemenete és JK jelkimenete közötti láncnak van főága és tükörszimmetrikusan kialakított és elrendezett két oldalága. A főágban láncba kapcsolódik egy — alulvágó — vágó V fokozat, első további A amplitúdó komparátor, vezérlő L egység és — elválasztási funkciót is teljesítő — kimeneti erősítő E fokozat úgy,hogy a megfelelő fokozatok közé vannak láncban becsatolva az oldalágak megfelelő fokozatai. A vágó V fokozat bemeneté alkotja közvetlenül vagy közvetve a második II főrész JB jelbemenetét; a vágó V fokozat kimenete N nulla komparátor jelbemenetével és morze üzemű harmadik K3 érintkező készlet egyik álló érintkezője első tároló Z1 fokozat és első Bl integráló fokozat bemenetére, másik álló érintkezője második tároló Z2 fokozat és második B2 integráló fokozat bemenetére csatlakozik. Az első,illetve második Bl, B2 integráló fokozatok kimenetei az első további A amplitúdó komp- .'cor egy-egy bemenetére, továbbá - egy-egy. célszerűen 2:1 arányú FO feszültségosztón át - negyedik, illetve ötödik K4, K5 érintkező késztet mozgó érintkezőjére csatlakozik. Az első, Illetve 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 90 3
