191754. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű kalakzat, különösen öntapadó fólia, tapéta, etikett és matrica, ill. seb- vagy gyógytapasz
1 191.754 2 lálmány szerinti többrétegű síkalakzatokat, amelyek nek legalább egy fedőréteg, vagy az utóbbi legalább egy felület részének lehúzás útján történő eltávolításával szabaddá váló öntapadó ragasztóréteggel bevont legalább egy felülettel vagy felületrésszel rendelkező alaprétege van. A. találmány szerinti többrétegű síkalakzatok a mindenkori felhasználási céltól függő tetszőleges kontúrral lehetnek kialakítva. A bevágás(ok) ill. előgyen gítés(ek) a fedőréteg(ek)ben lehetnek a síkalakzat ke rületén egymástól térközzel fekvő pontok közötti nyomvonai(ak) mentén, vagy akár önmagába visszatérő zárt vonalsorral határolt geometriai alakzato(ka)t képező nyomvonal(ak) mentén kiképezve. A találmány szerint végül kialakíthatók olyan speciális többrétegű síkalakzatok is, amelyeknek az alapréteg mindkét oldalán egymástól legalább egy egy bevágással ill. előgyengítéssel elválasztott legalább két-két felületrészből álló. megfogófülek révén lehúzás útján az alaprétegről egyidejűleg vagy egymáshoz képest időben fáziseltoltan legalább részben eltávolítható egy-egy fedőrétege van. A találmány lényegét az alábbiakban néhány csu pán példaképpen! kiviteli alak kapcsán a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy első példaképpeni találmány szerinti többrétegű síkalakzat fedőrétegoldali nézete a 2. ábra ugyanezen sikalakzatot meghajlított állapotban. a feődréteR könnyű eltávolítását elősegítő, elálló megfogófülekkel bemutató perspektivikus vázlat, a 3. ábra egy második, ovális ill. elllpszisalakú síkalakzat fedorétegoldali nézete, míg a 4- 6. ábrák további példaképpeni találmány szerinti többrétegű síkalakzatok fedőrétegoldali nézetvázlatai. . Az 1. ábrán egy négyzetalakú példaképpeni találmány szerinti többrétegű 1 síkalakzat fedorétegoldali nézetvázlata látható, ahol a fedőréteg 4 bevágás ill. előgyengítés révén két 2,3 felületrészre van osztva. A 4 bevágás az egyik négyzetoldal egy kerületi pontjától a szembenfekvő négyzetoldalon fekvő kerületi pontig terjed, és egy résztartományban közelítőleg színuszgörbeszerű mintázatot adó vonalvezetéssel van kialakítva úgy, hogy a rajzon vonalkázással kiemelt 6,7 megfogófülek képződését teszi lehetővé, amennyiben az 1 síkalakzatot a 2. ábrán feltüntetett módon meghatározott, a 4 bevágás ill. előgyengítés kezdő- ill. végpontjain átmenő hajlítási nyomvonal mentén meghajlítjuk. A meghajlíott tartomány domborúoldali felületét borító fedőrétegben ilyenkor ugyanis a fedőréteg szerkezeti anyagának kellő felületmerev megválasztása esetén olyan visszatérítőnyomaték ébred. amely a felületre lényegében merőleges hatóírá nyú. az 5 támadáspontokban ható erők révén az adhé ziós tapadókötést legyőzve a 6,7 megfogófüleket az alaprétegtől elválasztja, és ezzel a fedőréteg 2,3 felületrészeinek könnyű eltávolítását teszi lehetővé A 3. ábrán egy másik, ovális alakú példaképpeni ta lálmány szerinti többrétegű 8 síkalakzat fedőrétegoldali nézete látható. Itt a fedőréteg egy a középten gelyhez képest eltoltan, aszimmetrikusan elhelyezett cikk-cakk alakú 11 bevágással ill. előgyengítéssel van két 9 és 10 felületrészre felosztva, és a vonalkázással kiemelt felülettartományban a 11 bevágás nyomvonal vezetése következtében rendre 12. 13 megfogófülek vannak. A 8 síkalakzat meghajlításakor a domborúoldalú fedőrétegben az utóbbi szerkezeti anyagának kellő felületmerevségű megválasztása esetén ébredő visszatérőnyomaték által az 5 támadáspontokban ható erők a 12, 13 megfogófülek tartományában legyő zik az adhéziós tapadókötést, miáltal a 12. 13 megfő gófülek az alaprétegtől elválnak, ezáltal könnyen meg foghatók és lehetővé teszik a 9 és/vagy 10 felületrészeknek az alaprétegről lehúzással történő igen köny nyű eltávolítását. A cikk-cakkalakú bevágásnyomvo nal természétszerüleg tükörszimmetrikusan is kialakítható. Egy másik, háromszögalakú találmány szerinti többrétegű 14 síkalakzat látható a 4. ábrán. Itt az egyik háromszögoldal egy kerületi pontjától egy szomszédos másik háromszögoldal egy kerületi pontjáig terjedő 17 bevágással, ill. előgyengítéssel van a fedőréteg két 15. 16 felületrészre felosztva. A 17 bevágás olyan mintázat szerinti nyomvonallal van kiképezve, hogy a jelen esetben téglalapalakú 18. 19 megfogó fülek képződnek, amelyeket az ábrán vonalkázással jelöltünk. Az 5 támadáspontok szerepe itt is azonos az előző kiviteli alakok kapcsán már ismertetettel, a felváló 18. 19 megfogófüleknél a fedőréteg 15,16 felületrészei megfoghatók és könynyen lehúzhatók. Egy további találmány szerinti 20 síkalakzat fedőrétegoldali nézetét mutatjuk be az 5. ábrán. Itt a fedőréteget töréspontokkal elválasztott vonalszakaszokból összetett nyomvonalak mentén vezetett 24, 25 bevágások ill. előgyengítések három 21, 22. 23 felületrészre osztják, a 24, 25 bevágások rendre a 20 síkalakzat téglalapalakú határolókontúrjának egyegy hosszanti oldalán elrendezett kerületi pontokat kötnek össze. A 24, 25 bevágások vonalvezetése ill. mintázata következtében az ábrán vonalkázással kiemelt háromszögalakú 26, 27, 28 megfogófüleket nyerünk, amelyek a 20 síkalakzat megfelelő hajlítási nyomvonalak mentén történő meghajlítása esetén az 5 támadáspontokban ébredő erők hatására az alaprétegről felválnak. Ezt követően a fedőréteg vagy annak csupán előválasztható tetszés szerinti 21, 22. 23 felületrésze(i) problémamentesen és könnyen lehúzható(k) az alaprétegről. Végül egy példaképpen köralakú találmány szerinti 29 síkalakzat esetében, amelyet a 6 ábrán tüntettünk fel, a fedőréteg egy önmagába visszatérő zárt vonalsorral határolt geometriai alakzatot adó nyomvonal mentén kiképzett 32 bevágással ill. előgyengítéssel van két olyan 30. 31 felületrészre felosztva, ahol a 31 felületrész a 30 felületrész belsejében he lyezkedik el. A 32 bevágás ill. előgyengítés nyomvonalának mintázata az ábrán vonalkázással kiemelt két 33 megfogófület határoz meg. amelyek a 29 síkalakzat értelemszerű meghajlításakor az 5 támadás pontokban ébredő erők hatására az alaprétegtől elválnak, és ezzel lehetővé teszik, hogy a fedőréteg 31 felületrészét az alaprétegről könnyen eltávolítsuk. A fentiekben csupán példaképpen ismertetett kiviteli alakok jól érzékeltetik, hogy igen sokféle változatban alakíthatók ki találmány szerinti többrétegű síkalakzatok. A találmány szerinti megoldás egy alapvetően lényeges meghatározó jellemzője, hogy az alaprétegnek és a fedőrétegnek egyaránt hajlítható, flexibilis szerkezeti anyagból kell állnia, de a fedőréteg legyen merevebb, tehát kellő felületmerevségű ahhoz, hogy a meghajlításkor benne ébredő visszatérítőnyomatékból származó, a felületre merőleges erő legyőzze a fedőréteg megfogofülei 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
