191749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haploid magok előállítására zárvatermő növényeknél haploidok előidézésével apomixis kiváltása útján

1 •191.749 2 Különösen olyan esetekben, amikor a haploid mag ke­vesebb endospermát tartalmaz, mint az azonos fajta normál magja, előnyösen különböző tápanyagokat és egyéb speciális körülményeket alkalmazunk, amelyek meggyorsíthatják és fenttarthatják a csíra növekedését valamint a kettős haploidokka alakulást és lehetővé teszik minél nagyobb számú haploid kettőződését. Erre a célra ismert tápanyagok, valamint a tenyészté­si körülmények, így például a következők alkalmaz­hatók: szénforrások, ásványi anyagok, aminosavak, növekedésszabályozók stb., valamint különböző táp­talajok, így például nedvesített szűrőpapír, agar, talaj stb. Ilyen eljárásokat ismertetnek például a következő irodalmi helyen: Raghavan V.: Experimental Embryo­genesis in Vascular Plants, Academic Press, New York 1976. A fentieken kívül még aszeptikus körülmények alkalmazásával, a csíráknak a magból való eltávolítá­sával, a hőmérséklet ellenőrzésével, a naphosszúság szabályozásával, előérleléssel vagy egyéb más fizikai módszerrel is fokozható a növekedés és a haploidok kettőzése. Amennyiben a találmány szerinti apomixi­­kus szer alkalmazásával képződött gaméta kromoszó­ma állomány spontán módon nem kettőződik, vagy a kettőzés folyamatát gyorsabbá vagy egyenletesebbé kívánjuk tenni, kettőzést elősegítő szert, így például colchlnin-t alkalmazhatunk a szakterület ismert eljá­rása szerint. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával homo­zigóta növényfajták állíthatók elő egy generáción be­lül akár homozigóta, akár heterozigóta növényekből és ez lehetővé teszi új fajták, valamint a csíraplazma és szaporító anyag előállításához szükséges idő csök­kentését. így például a találmány szerinti eljárással új homozigóta növény állítható elő, ha a hibridet az apomixikus szerrel kezeljük, majd elválasztjuk és ösz­­szegyűjtjük a haploid magokat, majd a haploid mag csíráját olyan körülmények között tenyésztjük, ame­lyek kedveznek a kettős haploidok kialakulásának, majd begyűjtjük a növényről a magokat. Még akkor is, ha azonos vagy különböző növényről termett mag genetikailag különböző, mindegyik genetikai­lag stabil és egy-egy forrását képviselik a homozigóta növénysomak. Az így nyert növényekből ezután a kí­vánt jellemzőkkel rendelkező fajtavariációk, csírasej­tek és szaporítóanyagok állíthatók elő. A találmány szerinti apomixikus szert tisztán vegyü­­letként is alkalmazhatjuk a tenyészközegben vagy a ke­zelendő növényen, vagy használhatjuk valamely, a ható­anyagon kívül még mezőgazdaságilag elfogadható hordo­zóanyagot is tartalmazó készítmény formájában is. A mezőgazdaságilag alkalmazható hordozóanyag megneve­zés alatt értünk bármely olyan anyagot, amely a ható­anyagot oldani, diszpergálni vagy eloszlatni képes, annak hatását nem befolyásolja és saját magának káros hatása nincs sem a talajra, sem a berendezésre, a termékre vagy a mezőgazdasági környezetre. Az apomixikus hatású ve­­gyületek kombinációja is alkalmazható a készítmények­ben. Ezek lehetnek szilárd vagy folyékony állapotúak vagy oldatok, így például nedvesíthető porok, emulgeál­­ható koncéntrátumok, porok, granulátumok, aeroszólok vagy önthető emulziós koncentrátumok, és a hatóanya­gon, valamint a hordozón kívül kívánt esetben tartalmaz­hatnak még felületaktív anyagot is. Általában kívánatos, különösen a levélzeten való al­kalmazás esetén, hogy a készítményeknél még különbö­ző segédanyagokat, így például diszpergáló, ragasztó és kötőanyagokat is alkalmazzunk. Ilyen anyagok például a John W. McCutcheon Inc. „Detergents and Amulsifi­ers Annual” c. közleményben összefoglalt anyagfajták. Az apomixikus anyagok bármely alkalmas oldószer­ben oldódnak, ilyenek például a víz, alkoholok, keto­nok, aromás szénhidrogének, halogénezett szén hidrogé­nek, dimetil-formamid, dioxán, dimetil-szulfoxid, de ezek 2—98 s%, előnyösen 20 -75 s% arányú keverék is. Emulgeálható koncentrátumok előállításánál az apo­mixikus szert valamely szerves oldószerben vagy oldó­szerkeverékben oldjuk valamely emulgeáló vagy felület­aktív anyaggal együtt, amely lehetővé teszi a vizes disz­perzió készítését. Oldószerként alkalmazhatunk pél­dául benzolt, xilolt, toluolt, metilezett naftalint, kuko­ricaolajat, fenyőolajat, O-diklór-benzolt, izoforont, ciklo hexanont, metil-oleátot, emulgeálható szerként például alkilfenolok vagy hosszúláncú alkoholok etilén-oxid­­-származékait merkaptánokat, karbonsavakat, reakció­képes aminokat vagy parciálisán észterezett többértékű alkoholokat. Vízoldható szulfátok vagy szulfonátok, mint például alkil- benzolszulfonátok alkálifém-sói vagy aminsói valamint zsíralkohol-nátrium-szulfátok felület­aktív tulajdonságaik alapján emulgeáló szerként alkal­mazhatók önmagukban vagy valamely etilén-oxid reak­ciótermékkel kombináltan, önthető emulzió koncent­rátumok előállításánál hasonló anyagokat használunk vízzel és valamilyen stabilizálószerrel kiegészítve. Ez utóbbiként például vízoldható cellulóz-származékok vagy poliakrüsav vízoldható sói jöhetnek számításba. Az emulgeálható koncentrátumokban a hatóanyag kon­centrációja általában 10 — 60 s%, az önthető készítmé­nyekben a 75 s%-ot is elérheti. Permetezésre alkalmas nedvesíthető porkészíímé­­nyek előállításánál a hatóanyagot finomeloszlású szi­lárd anyaggal, így például agyaggal, szervetlen sziliká­­tokkal vagy karbonátokkal vagy szilícium-dioxiddal, valamint nedvesítőszerrel, ragasztóanyaggal és/vagy diszpergáló anyaggal keveijük el. A hatóanyag koncent­rációja ezekben a készítményekben általában 20-98 s%, előnyösen 40-75 s% között van. A diszpergálószer mennyisége általában 0,5 és 3s%, a nedvesítőszer meny­­nyisége pedig általában 0,1 s% és 5s% közötti érték. A porkészítmények előállításánál a hatóanyagot fi­nomeloszlású szilárd anyaggal keveijük el, amelyek le­hetnek például növényi lisztek, szilikátok, szfiícium­­dioxid, karbonátok vagy agyag-féleségek. Előnyös mód­szer például a porkészítmény előállítására, ha a nedve­síthető port finomeloszlású hordozóval keverjük el. A porkészítmény 20—80 s% hatóanyagot tartalmazhat, hígított változatban pedig általában 1—10 s%-ot. A granulátum-készítmény előállításánál általában úgy járunk el, hogy valamilyen granulált szilárd hordo­zót, így például Fuller-földet, vermikulitot, őrölt ku­koricacsutkát, korpa vagy más gabonaféle héját az apo­mixikus anyagot tartalmazó oldattal impregnálunk, majd az alkalmazott könnyen illő oldószert elpárolog­tatjuk. A granulátum szemcsemérete tetszés szerinti lehet, általában 1,2 — 0,25 mm átmérőjű szemcséket használunk. A készítmények általában 2—15 s% ható­anyagot tartalmaznak. Az apomixikus anyagok sóit általában vizes készít­mények formájában készítjük el, amelyek 0,05 - 75 s%, előnyösen 10-50 s% hatóanyagot tartalmaznak. A fenti készítmények bármelyikét tovább is hígít­hatjuk kívánt esetben közvetlenül a felhasználás előtt. Egyes esetekben a készítmények hatása fokozható, ha a készítményekbe még bizonyos egyéb higítóanya­­gokat, így például glicerint, metil-etil-ceílulózt, hidroxi­­-etil-cellulózt, polioxietilén-szorbitán-monooleátot, polipropilénglikolt, poliakrilsavat, polietilén-nátrium* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents