191749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haploid magok előállítására zárvatermő növényeknél haploidok előidézésével apomixis kiváltása útján
1 191.749 2 A 4-oxo- vagy tio-piridazin apomixikus vegyületeket előállíthatjuk, ha 0) (1) általános képletű píron vegyületeket - a képletben R6 jelentése hidrogénatom, aralkil vagy alkilcsoport és R7 jelentése a fenti — vagy ezek sóját ekvivalens mennyiségű alkalmas bázisban^ így például káli um vagy nátrium-hidroxidban — acetátban vagy karbonátban, -10° és 50°C közötti hőmérsékleten, poláris oldószerben, így például vízben, metanolban, etanolban, dimetil-formamidban, stb, (2) általános képletű amin ismert módon előállított diazonium-sójával, így például diazonium-kloridjával reagáltatjuk, majd a kapott (3) általános képletű hidrazont — a képletben R , R7 jelentése a fenti vagy vizes savval, így például sósavval, trifluor-ecetsawal, kénsavval, metánszulfonsawal, salétromsavval stb., vagy vizes bázissal, így például nátrium-karbonáttal, nátrium-hidroxiddal vagy alkoholos szekunder aminnal, így például morfolinnal piperidinnel, dialkil-aminnal stb. reagáltatjuk, 0 és 150°C, előnyösen 40 és 100°C közötti hőmérsékleten, amikoris átrendeződéssel nyerjük a (4) általános képletű piridazinon vegyületet vagy annak sóját. Olyan piridazinon vegyületet, amelyben R6 jelentése halogénatom, a megfelelő, R6 helyén hidrogénatomot tartalmazó vegyületből állítjuk elő ekvivalens mennyiségű halogénezőszerrel, így például brómmal, klórral, szulfuril-bromiddal, szulfuril-kloriddal, stb. való reagáltatással inert oldószer, így például hexán, benzol, etilén-diklorid, metanol stb. jelenlétében 0— 50°C között, előnyösen szobahőmérsékleten. (2) Olyan vegyületek előállítására, amelyekben R II jelentése —CA csoport, amelyben A jelentése hidrogénatom, alkil- vagy aralkilcsoport, a többi szubsztituens jelentése a fenti - a (14), (15) és (16) reakcióvázlat szerinti módon járunk el. A reakcióvázlatokban szereplő (4), (10), (14) és (15) általános képletű vegyületek sóit, valamint azok 5-halo analógjait ismert eljárások szerint, így például megfelelő szerves vagy szervetlen bázissal való, oldószerben, például vízben vagy metanolban végzett semlegesítéssel állítjuk elő. A (4), (10), (14) és (15) általános képletű vegyületek észter-származékait a megfelelő, például 1-12 szénatomos alkohollal végzett észterezéssel állíthatjuk elő. Alkalmas módszer például az un. Fischer-féle észterezés, amelynél vízmentes sósavat vagy kénsavat használunk katalizátorként és alkoholreagenst egyben oldószerként is. A reakcióhőmérséklet általában 35 és 150°C közötti hőmérséklet, és társ-oldószerként még metilén-kloridot, etilén-kloridot, dietil-étert, toluolt, xilolt vagy más hasonlót alkalmazhatunk. Egy másik alkalmas észterezési eljárás .amikor a fentiekhez hasonlóan piridazinon savhalogenidet állítunk elő és a megfelelő alkoholt vagy más társoldószert reakcióközegként alkalmazzuk. Más módszer szerint tio nil-halogenidet alkalmazunk a haloszulfinit és a megfelelő alkohol reagáltatásához, majd ezt a haloszulnnit vegyületet reagáltatjuk a piridazinon-karbonsawal a kívánt észter előállítására. Ezt az észterezési reakciót 0 és 80°C közötti hőmérsékleten végezzük. Az alkoholt ennél a reakciónál is alkalmazhatjuk reakcióközegként. Egy további észterezési reakció szerint halogén-karboxilát vegyületet használunk a piridazinon-savanhidrid vegyület előállítására, majd a kapott vegyületet termikusán megbontjuk a széndioxid eltávolításra. és a kívánt észter előállításra ekvivalens (vagy felesleg) mennyiségű alkoholt adagolunk. A reakciót általában 0 C körüli hőmérsékleten kezdjük, és a hőmérsékletet addig emeljük, amíg a szén dioxi’d képződés megindul. A reakciót általában savmegkotőszer jelenlétében, inert oldószerben végezzük. A tio-észtei apomixikus vegyületeket hasonlóan állítjuk elő, az alkoholokat a megfelelő tio-alkoholokkal helyettesít ve. A találmány szerinti eljárásnál felhasználásra kerü lő piridazinon karbamid vegyületeket szintén ismert eljárások segítségével állítjuk elő, Így például az előzőekben említett savhalogenides reakcióval, a megfelelő aminnal, inert oldószerben, 0°C és 100°C közötti hőmérsékleten. Egy másik alkalmas aminálási módszer, amikor a piridazinon karbonsavat a megfelelő halogén-karboxiláttal reagáltatva először a savanhidridet alakítjuk ki, majd ezt reagáltatjuk az aminnal 25 110 °C közötti hőmérsékleten inert oldószerben, majd széndioxid eltávolításával nyerjük a kívánt karbamidot. Az oxo-piridazinon és oxo-nikotinát vegyületeket könnyen a megfelelő tio-analógokká alakíthatjuk is mert eljárások alkalmazásával. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás haploidmagok előállítására zárvatermő növényeknél a haploidok előidézésével, azzal jellemez ve, hogy a növényeket apomixikus szerrel kezeljük a virágok megjelenése és az anthezis közötti időszakban olyan mennyiségben, amely elegendő az apomixis kiváltására, majd hagyjuk a növényt magot érlelni, majd ezekből a magokból begyűjtjük az életképes haploid magokat. (Elsőbbsége: 1983.04.26.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve hogy kettős haploidok előállítására zárvatermőknél további lépésként a haploid magokat olyan körülmények között növesztjük, amely elősegíti a csíra kettős haploid magokat érlelő növénnyé fejlődését. (Elsőbbsége: 1983. 04. 26.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy homozigóta növények előállításánál további lépésként a haploid magokat olyan körülmények között növesztjük, amely elősegíti a csirájuk érett magot termelő növénnyé fejlődését, amely mag genetikailag stabil és amelyből homozigóta növény képes kifejlődni. (Elsőbbsége: 1983.04. 26.) 4. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a homozigóta növény gabonamag vagy takarmány-féle magja és az apomixikus szert 0,03 és 11 kg/hektár közötti mennyiségben a meiosis és anthezis közötti időszakban alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1983. 04. 26.) 5. A 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, az al jellemezve, hogy további lépésként a kettős haploid magot érlelt növény magjából homozigóta növényt termesztünk. (Elsőbbsége: 1983. 04. 26.) 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az apomixikus szert 0,01 - 22 kg/hektár mennyiségben alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1983.04.26.) 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az apomixikus szert egyszikű növényeknél a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12
