191744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés digitális programozható fáziskésleltetés megvalósítására szolgáló "N" fázisú jelrendszer esetében
1 • 19'.744 2 rendszer szimmetrikus négyszögjelekből áll. E feltételezi* nem megy az általánosság rovására, mivel bármilyen harmonikus jel átalakítható azonos frekvenciájú, szimmetrikus négyszögjellé, vagy megfordítva. Ebben az esetben ugyanis FD, !.. FD,, fázisdiszkriminátorként akár kizáró „vagy” logikai kapcsolatot, akár pedig élvezérlősű RS flip-flop funkciót megvalósító eszköz felhasználható. Kizáró „vagy” logikai kapcsolattal kialakított FD], ... FDn fázisdiszkriminátor esetében az eljárást a 4. ábra jelalakjai alapján ismertetjük (n=3). Az 5. ábra azt az esetet szemlélteti,amikor az FD,, ... FDn fázisdiszkriminátor élvezérlésű RS flip-flopokból épül fel. Az előbbi esetben az F, ... Fn kimenőjel az Fj « SjDj+SjDi logikai összefüggés miatt, ahol U -= 1,2, ... n, 2fs frekvenciájú, és a i//SD fáziskésleltetés 0 < V/SD < tartományában magas szintű. Az utóbbi esetben az FDi ... FDn fázisdiszkriminátor F, ... Fn kimenőjeleinek szintje pl. az S szinkronizáló jeL műszer, ill. a D késleltetett jelrendszer pozitív irányú jelváltozásainak hatására változik meg (pl. S szinkronizáló jelrendszer hatására magas, D késleltetett jelrendszer hatására alacsony szintű lesz), ezért Fj kimenőjel frekvenciája fs frekvenciával azonos, és a fáziskésleltetés 0 < \^SD < 2rr (RS flip-flop) tartományban változtatható a fáziskésleltetés nagysága. Ez a lehetőség bővíti az alkalmazási területet. Az M frekvenciasokszorozó az S szinkronizáló jelrendszer fs frekvenciáját többszörözi. A lehetséges legkisebb holtidő biztosítása érdekében az M frekvendasokszorozó működtetéséhez az S szinkronizáló jelrendszer valamennyi jelét fel kell használni. A kis holtidejű működést ekkor éppen a szimmetria kihasználásával érjük el. Az M frekvendasokszorozó szorzófaktora célszerűen 2nk. Az M frekvendasokszorozó K, ... Kn kapukon átjutott impulzusait az SM jelösszegező összekeveri. Ha a K(, ... Kn kapuk az FDi, ... FDn fázisdiszkriminátor magas szintű kimenete alatt nyitnak ki, akkor az FDi, ... FDn fázisdiszkriminátor felépítésétől függően 2n-ed (Idzáró „vagy”), ill. n-ed (RS flip-flop) periódusonként az SM impulzusösszegező kimenetén Z = I Fifsk i=I 1 SK számú impulzus jelenik meg, ahol fjfc = 2nkfs, az M frekvendasokszorozó kimenőjelének frekvendája, Ff kimenőjel pedig az egyes FD], ... FDn fázisdiszkrfminátorok kimenőjele (^SD alatt Fj=l). Minthogy feltételezzük a teljes fázisszimmetriát, F, ='... = Fn = F és ez ^SD*vel 1* kifejezhető: K ^SD ... c tf'SD F » , Ül. F =» attól függően, hogy FD,, ... FDn fázisdiszkriminátorként kizáró „vagy” logikai kapcsolatot, avagy RS flip-flopot alkalmazunk. Ezen összefüggések felhasználásával számú Impulzus jut 2n«d, ill. n-ed periódusonként a PFO programozható osztásviszonyu frekvendaosztó bemenetére. A D késleltetett jelrendszer 2n, ill. n osztásviszonyú RC gyűrűs számláló ki menetein képződik. Állandósult állapotban az S szinkronizáló jelrendszer és a D késleltetett jelrendszer frekvendája azonos. Ez az egyensúlyi állapot csak abban az esetben lehetséges, ha a PFO programozható osztásviszonyű frekvendaosztó CP kimenőjele 2nfs, ill. nfg frekvendáiú impulzussorból áll. Ehhez 2n-ed, ill. n<d periódusonként Z = 2nZ*, ill. Z = nZ* számú impulzust kell a PFO programozható osztásviszonyú frekvendaosztó bemenetére juttatni, emiatt '/'SD _ Z* iH ^SD=Z* ít =nk ’ 2rr 2nk , összefüggések szerint lehet a Z* alapjel által a fáziskésleltetés nagyságát digitálisan beprogramozni. A Z* alapjel 0 < Z* < nk, ill. 0 < Z* < 2nk határok között történő változtatására kizáró „vagy” kapcsolatos fázisdiszkriminátorral 0 < $sd < ír, RS flip-flopos élvezérlésű fázisos diszkriminátorral pedig 0 < 'PSD < 2ír tartományban változik a V'SD fáziskésleltetés nagysága, mivel Z* alapjel csak egész szám lehet, a felbontóképesség Z'ù= 1 helyettesítéssel 1/nk, ill. l/2nk, ami az egyik esetben fél periódusra, a másikban egy teljes periódusra vonatkozik. A leírtak meggyőzően alátámasztják a találmány szerinti n fázisú S szinkronizáló jelrendszerhez képest digitálisan programozható nagyságú i/*SD fáziskésleltetéssel rendelkező D késleltetett jelrendszer előállítására szolgáló eljárás helyességét. Mindezt a 4. és 5. ábrán látható jelalakok is bizonyítják. Ezeken megfigyelhető, hogy az SM jelösszegező Z kimeneti impulzusai 2n-ed, ill. n-ed periódusonként valamennyi fázisra vonatkozó informádót tartalmazzák, ugyanis minden egyes részperiódusban azonos számú impulzus keveredik össze. Az impulzusok száma a fáziskésleltetés nagyságával arányos, és független az fs frekvenda nagyságától. Az egyes fázisokhoz tartozó impulzusok száma részperiódusonként dklikusan változik. Mindebből az is következik, hogy az ugrásszerű zavarás vagy alapjelváltozás hatása a sorrakövetkező részperiódusban már kiegyenlítődik. A találmány nincs a kiviteli példában ismertetett megoldásokra korlátozva, hanem kiterjed a főigény pontok által oltalom alá vont összes megoldásokra. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás digitálisan programozható fáziskésleltetés megvalósítására n fázisú szinkronizáló jelrendszer esetén, amely eljárás során az n fázisú szinkronizáló jelrendszer frekvendájának egész számú többszörösét képezzük, valamint az n fázisú szinkronizáló jelrendszerrel az n fázisú szinkronizáló jelrendszerből képzett késleltetett jelrendszer fázis helyzetét fázisonként külön-külön összehasonlítjuk, azzal jellemezve, hogy a fázisonkénti összehasonlításból keletkező jelből kapujelet képezünk, amelv kapujellel kapuzunk az n fázisú szinkronizáló jelrendszer frekvendája egész számú többszörösének megfelelő frekvendájú jelet, az így nyert kapuzott jeleket összegeztük, majd az eredményül kapott jel frekvenciáját változtatható mértékben leosztjuk, és a leosztott jelekből a fázisszámmal, vagy annak kétszeresével megegyező további állandó osztásviszonyú frekvencialeosztással állítjuk elő az n fázisú késlelte* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
