191726. lajstromszámú szabadalom • Lengéscsillapító légüst kapcsolási elrendezése

1 191.726 2 A találmány tárgya csillapító légüst kapcsolás elren­dezés távhőellátó és/vagy folyadékszállító rendszerek részére, a hidraulikus tranziens jelenségek nyomáshul­lámának csökkentésére. Ismeretes, hogy a nagy folyadékszállító, ill. távhőel­­látó rendszerek egyik legsúlyosabb problémája a hid­raulikus tranziensek fellépése és az ezek által előidé­zett nyomáshullámok hatásának csökkentése. A hid­raulikus tranziensek a leggyakoribb esetekben a rend­szer keringtető szivattyúinak kiesése, pl. áramkimara­dás, szivattyú műszaki hibája következtében jelentke­zik és mint említettük, a rendszerben ennek következ­tében jelentős nyomáshullám jön létre. Ilyen nyomáshullám lefutását ismerteti többek kö­zött a Műszaki Könyvkiadó Budapest 1977. Távhő el­látási zsebkönyv 9.1.3. „Nagyteljesítményű vízrend­szerek speciális kérdései” c. fejezetének 573. oldalán lévő 9—25 ábrája. A nyomástartás helye, és a nyomástartás megoldá­sa jelentősen befolyásolja az instacioner állapotokban létrejövő minimális és maximális nyomásértékeket és azoknak kialakulási helyeit. így például a felsőpontos nyomástartásnál az üzemi nyomásnál nagyobb, míg az alsópontos nyomástartásnál az üzemi nyomásnál is kisebb, depresszióveszélyt jelentő nyomásértékek várhatók. A nyomásváltozások oka az ún. hirtelen, vagy vé­ges idejű zárás, amelyet a nagy átmérőjű szerelvény (ek) gyors zárása, vagy a keringtető szivattyúik) leál­lása okozhat. A gyakorlati esetekben a probléma az ún. véges zá­rási idejű esetekre korlátozódik, mert a hirtelen zárá­­sú szerelvények (gyorszárak, mágnesszelepek stb.) be­építése a fő folyadékáramba más műszaki megoldás­sal általában elkerülhető. A véges zárási időt, mint ál­talában a legkritikusabb helyzetet, a keringtető szi­vattyúik) leállása okozza. A fent említett jelenséget egy alábbi példa kapcsán világítjuk meg: Egy felsőpontos nyomástartású távhőellátó rendszer­ben a keringtető szivattyú leállásakor fordulatszámá­nak csökkenésével együtt csökken a szivattyú által szállított folyadékmennyiség is. Annak érdekében, hogy a keringtető szivattyú kimenetén az állandó nyomású pont nyomásértéke ne változzon, a statikus nyomástartást egy összenyomható közeggel töltött tartályból ebbe az állandó nyomású pontba a folya­dékszállítás csökkenésének kompenzálására vizet ára­moltatnak. Ilyen módon a fogyasztó felé menő előre­menő vezetékben az adott térfogatáram és nyomás értékei az idő függvényében gyakorlatilag nem válto­zik, míg a fogyasztótól a visszatérő vezetékben — a szivattyú kifutásának megfelelően — először csak a keringtető szivattyú vezetőcsonkján, majd hangse­bességgel terjedve visszatérő vezetékben a fogyasztó kimenő csonkja irányába csökken a térfogatáram, melynek Itatására a nyomás megnő. Az említett hang­­sebességgel terjedő hatás (nyomás- és térfogatválto­zás) az állandó nyomású pontban visszaverődik, és nyomáscsökkenés formájában ugyancsak hangsebes­séggel terjed a fogyasztó irányában,, ill. a fogyasztón keresztül a keringtető szivattyú bemenete felé. A lét­rejövő nyomásemelkedés maximális értékét a 4L (T - — ) idő alatt az állandó nyomású pontban bekö­tő vetkezett térfogatváltozás határozza meg. Az önmagá­ban záródó hurokból, illetőleg hurkokból felépült hidraulikai köröknél a nyomásváltozás megengedett határok között tartása érdekében arra kell törekedni, hogy a jelentős mozgási energiával rendelkező folya­dékoszlop lassítása fokozatosan következzen be. A lassulás mértéke a T időn belül csak akkora lehet, hogy ezen idő alatt létrejövő térfogatáramváltozásból adódó nyomásváltozás ne haladja meg a megengedhe­tő értéket. Ismert megoldás, hogy például a vízellátási felada­toknál, ahol a folyadék nem önmagában záródó hu­rokban kering, a szivattyú leállásakor keletkező nyo­máshullámok csökkentésére légüstöt alkalmaznak, amelyekben az összenyomható közeg nyomása meg­egyezik a csatlakozási pont nyomásával, és az esetle­ges belengés meggátolására a légüstöt a vízellátó rend­szerrel összekötő vezetékbe visszacsapószelepet is be­építenek. (Ilyen irodalmi utalás található pl. dr. Pat­tantyús Á. Géza: Gyakorlati! áramlástan Tankönyv­kiadó, Budapest 1959. 111. „Légüst alkalmazása az örvényszivattyú nyomócső vezetékében” című feje­zet, 302—309. oldal) Légüst csatlakoztatása önmagában záródó hurkok­ban keringő folyadék szállítására alkalmas rendszere­ken, a nyomáslengés csökkentésére azért nem vezet­ne eredményre, mert a légüst karakterisztikus tulaj­donsága miatt a szivattyú kifutásának kezdeti idő­szakában a megengedhető értéknél kisebb mérték­ben fékezné a folyadékoszlopot, míg a szivattyú le­állásának későbbi időszakában a megengedettnél nagyobb lenne a folyadékoszlop fékeződése. A találmányunk lényege azon a felismerésen alap­szik, hogyha a hirtelen, ill. véges idejű zárás helyének közelében, - zavarás helye - (pl. a keringtető szivaty­­tyú bevezetésének pontjában) a stacioner üzemáüa­­potnak megfelelő nyomástól eltérő nyomású, azaz előfeszített légüstöt, illetőleg légüstöket — a továb­biakban előfeszített légüstöt - építünk be a hidrau­likai rendszerbe, akkor ez az előfeszített légüst, ill. légüstök előfeszítésük miatt a kívánt módon alkal­masak és képesek a folyadékoszlop fékezésére, és így a létrejövő nyomásváltozások a megengedett ha­tárok között maradhatnak. A légüst előfeszítése lehet a hálózat stacioner üzemi nyomásához képest kisebb, illetve nagyobb nyomású. Ha a távhőellátó rendszer nyomástartása alsópon­tos ami azt jelenti, hogy a keringtető szivattyú szívó­csonkjának csatlakozási pontbeli nyomását tartja a nyomástartó rendszer, akkor az előfeszítés eredménye képpen a légüst belső nyomása kisebb mint a légüst csatlakozási pontjában (keringtető szivattyú nyomó­oldali csonkja) lévő stacioner üzemi nyomás. Ha a távhőellátó rendszer nyomástartása felsőpon­tos, ami azt jelenti, hogy a keringtető szivattyú nyo­mócsonkjának csatlakozási pontbeli nyomását tartja a nyomástartó rendszer, akkor az előfeszítés eredmé­nyeképpen a légüst belső nyomása nagyobb mint a légüst csatlakozási pontjában (keringető szivattyú szí­­vóoldali csonkja) lévő stacioner üzemi nyomás. A szakirodalomból nem ismeretes olyan légüst al­kalmazása, amelynek belső nyomása stacioner viszo 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents