191721. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás erősítők kimenetének védelmére

1 191.721 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nagyfrek* venciás erősítők kimenetének védelmére, amely lehe­tővé teszi egyrészt a kimeneti reflexióval szembeni védelmet, másrészt a lehető legnagyobb teljesítmény elérését, A nagyteljesítményű nagyfrekvenciás erősítőkben alkalmazott tranzisztorok igénybevétele, a fellépő maximális áram, illetve feszültség értékek jelentős mértékben függnek az erősítőre kapcsolt lezáró impe­dancia értékétől, a fellépő reflexiótól, Mivel ezen tranzisztorok igen érzékenyek, túlterhelés esetén könnyen tönkremennek, gondoskodni kell a meg­felelő védelmükről. Mivel az erősítőből kivett maxi­mális teljesítmény isert, általában azt a megoldást alkalmazzák, hogy a kimenetre iránycsatolót kapcsol­nak, mely a reflektált feszültség értékével arányos feszültséget szolgáltat, és egy szabályozó áramkör se­gítségével az erősítő bemenetére jutó nagyfrekvenciás szintet vagy az erősítés értékét olymértékben csök­kentik, hogy a reflektált teljesítmény értéke egy bizo­nyos határértéket ne lépjen túl. Ez a megoldás megfe­lelő védelemét ad, de indokolatlanul nagy mértékben csökkenti a berendezésből kivehető teljesítményt abban az esetben, ha a lezáró impedancia viszonylag rossz. Ez főleg szélessávú berendezéseknél jelentkezik, ahol a berendezésre kapcsolt antenna a sáv bizonyos részein jelentősen eltér az ideálistól. A kivehető tel­jesítmény értéke a terhelés állóhullámarányának függ­vényében egy adott beállításnál a 3. ábra folyamatos vonallal rajzolt görbéjén látható. Miután ez a megoldás nem teszi lehetővé, hogy a tranzisztorok optimálisan ki legyenek használva egyéb megoldásokat dolgoztak ki, melyek növelik a kihasz­nálhatóság mértékét. Ilyen megoldás például az US 4353 037 lajstrom­számú szabadalom (Portection circuit for transmitter amplifier,..). Ennél úgy igyekeznek javítani a tranzisz­torok kihasználtságát, hogy két komparátor áram­kört alkalmaznak, melyek közül az egyik a haladó és reflektált teljesítmény arányától függő változó referenciajelet állít elő a második komparátor áram­kör pedig létrehozza a szabályozó jelet, mely a haladó teljesítménnyel arányos feszültség és az első kompará­tor által előállított referenciafeszültség különbségé­től függően változik. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy a hagyományos módszerhez képest megnövelje a kivehető teljesítményt, felépítése azonban bonyo­lult, több komparátort és hányadosképző áramkört tartalmaz, a szabályozása bonyolult és általános eset­ben nem is valósítja meg az ideális szabályozási gör­bét. A találmány elé célul tűztük ki, olyan áramkör ki­alakítását, mely a fenti hátrányokat kiküszöböli vagy jelentősen csökkenti és lehetővé teszi a nagyteljesít­ményű, nagyfrekvenciás tranzisztorok megfelelő vé­delmét, ugyanakkor nem korlátozza az indokolt­nál jobban a fokozatból kivehető teljesítményt. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a védelmi áramkör a tranzisztorokat ténylegesen i­­génybe vevő feszültségekre szabályoz, akkor a szabá­lyozás elméletileg is optimális lesz, ugyanakkor a szabályozás teljes mértékben kézben tartható. A tran­zisztorokat ténylegesen igénybe vevő feszültség vi­szont a haladó és reflektált feszültség olyan súlyozásé összegével arányos, mely figyelembe veszi az illesztő elemek csillapítását. Ezen súlyozás' módosításával tet­szőleges értékű biztonsági tényező is beépíthető a védelembe. . A kitűzött célt az által éljük el, hogy a találmány szerinti kapcsolási elrendezést, amely haladó és ref­lektált kimenettel rendelkező iránycsatolót tartalmaz, ezen iránycsatoló bemenete erősítő áramkör kimene­tére van kötve és kimenete pedig a teljes rendszer ki­menetét képezi az jellemzi, hogy az iránycsatoló hala­dó és reflektált kimenete súlyozott összegző bemene­téire van kapcsoltva, mely összegző kimenete az erő­sítő áramkör szabályozó bemenetére csatlakozik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés olymódon is kialakítható, hogy az iránycsatoló haladó és/vagy reflektált kimenete és a súlyozott összegző egyik és/vagy másik bemenete közé erősítő és/vagy csillapí­tó és/vagy komparátor van kapcsolva. Megvalósítható úgy is a találmány, hogy a súlyo­zott összegző kimenete és az erősítő áramkör szabá­lyozó bemenete közé erősítő(k) (2) és/vagy csillapí­tóik) és/vagy komparátor(ok) van(nak) kapcsolva. A találmány egy lehetséges kiviteli alakjánál változ­tatható erősítésű erősítő(k) és/vagy változtatható csillapító(k) és/vagy változtatható komparálási szintű komparátor(ok) van(nak) alkalmazva. Megvalósítható az alkalmazott erősítő áramkör állandó erősítési erősítő(k) elé, mögé vagy közé kap­csolt szabályozható csillapító tag(ok) segítségével is. A találmány egy további kiviteli alakjánál a súlyo­zott összegző ellenállásokból van megvalósítva, olymódon, hogy első soros ellenállás és második so­ros ellenállás egyik kivezetése össze van kötve, mely csatlakozási pont a súlyozott összegző kimenete, az ellenállások másik kivezetése a súlyozott összegző bemenetelt képezik. Az ellenállásokból felépített súlyozott összegző ki­egészíthető a találmány szerint olymódon, hogy a kimenetére feszültségforiás(ok)ra kapcsolt ellenál­lásiok) van inak) kötve. A találmány két előnyös kiviteli alakját az alábbi kiviteli példák és a mellékelt ábrák alapján ismertet­jük részletesen, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy lehetséges kiviteli alakjának tömbvázlatát mutat­ja. 2. ábra a súlyozó összegző egy gyakorlati megvaló­sítása látható, a 3. ábra a kimenő teljesítmény változását mutatja a terhelő impedancia állóhullámarányának függvényé­ben. Az 1. ábrán az 1 erősítő áramkör all bemeneté­re kerülő nagyfrekvenciás jelet erősíti, mégpedig a 13 szabályozó bemenetére adott feszültségnek meg­felelően. Az erősítő áramkör kimenő jele a 2 irány­csatolón áthaladva jut a kimenetre. A 2 iránycsatoló 21 haladó és 22 reflektált kimenete a 3 súlyozott összegző 31 és 32 bemenetére van kapcsolva. A 2 iránycsatoló által előállított — a haladó és reflektált nagyfrekvenciás feszültséggel arányos egyenfeszültsé­­get a 3 súlyozott összegző a beállított súlyozási aránynak megfelelően összegzi, és az így kapott fe­szültség szolgál a 33 kimenete át az 1 erősítő áram­kör erősítésének szabályozására. Ha a terhelésről ref­lektált feszültség megnövekszik, egy bizonyos küszöb­érték elérése után az 1 erősítő áramkör meredeken szabályozni kezd, csökkenti az erősítést olymódon, hogy a 2 iránycsatoló által előállított egyenfeszültsé­­gek súlyozott összege és így a tranzisztorokra jutó maximális feszültség illetve a terhelő áram a rögzí­tett küszöbértéket nem lépi túl. Az erősítőből ebben az esetben kivehető maximális teljesítmény a 3. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents