191716. lajstromszámú szabadalom • Fluidizációs reaktor
1 191.716 2 példáké nti kiviteli alakjának hosszmetszetét tüntettük fel; a 7. ábrán a 6. ábra szerint megoldás VII-VII metszetét tüntettük fel; a 8. ábrán a találmány szerinti reaktor további példaként kiviteli alakjának hosszmetszetét ábrázoltuk; a 9. ábrán a 8. ábra szerinti megoldás IX-IX metszetét tüntettük fel. Mint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti fluidizációs reaktornak 1 tartálya, 2 háza, gázelosztó 3 rostélya, amely a reaktor rostély fölötti 4 légtérre, és rostély alatti 5 légtérre osztja, továbbá a rostély fölötti 4 légtérben elrendezett 6 adagolóberendezése, valamint 7 és 8 csonkja van. A 7 csonk a fluidizáló gáz rostély alatti 5 légtérbe való bevezetésére, a 8 csonk pedig az anyagnak a rostély fölötti 4 légtérből való kivezetésére szolgál. A 6 adagolóberendezés alsó részén 9 rések vannak kialakítva, amelyek összfelületének aránya a 6 adagolóberendezés keresztmetszeti felületéhez viszonyítva 0,3 és 2,1 között választható. A gázelosztó 3 rostély 10 kupakokkal van ellátva, amelyek a 6 adagolóberendezés körül, annak 9 rései között úgy vannak elrendezve, hogy 10 kupakok 11 kivezető nyílásai a rekatór 2 háza irányába néznek. A 4. és 5. ábrákon olyan találmány szerinti fluidizációs reaktort ábrázoltunk, amelyeknél a 6 adagolóberendezés alsó részén 12 karima van kiképezve, amely a 6 adagolóberendezés hossztengely irányában alternáló mozgást tud végezni. A 12 karima belső felülete a 6 adagolóberendezés külső felületével ekvidisztáns. A 12 karima alternáló mozgása a 13vonórudak segítségével biztosítható, amelyek 14 tömítőelemek át a reaktor 2 házába vezetnek. A 6. és 7. ábrákon olyan találmány szerinti megoldást tüntettünk fel, amelynél a 6 adagolóberendezés alsó részén, a 6 adagolóberendezés hossztengelyéhez képest elforgathatóan 15 karima van elrendezve ve. A 15 karima belső felülete a 6 adagolóberendezés külső felületével ekvidisztáns. A 15 karima hossztengely körüli forgása például 16 kar által biztosítható, amely 17 tömítőelemeken át a reaktor 2 házába vezet. A 15 karima alsó részén 18 rések vannak kiképezve, amelyek a 6 adagolóberendezés 9 réseivel átellenben helyezkednek el. A 15 karimán kialakított 18 rések összfelületének a 6 adagolóberendezésen kialakított 9 rések összfeliiletéhez viszonyított arány 1,05 és 2,2 között van. A 8. és 9. ábrákon olyan találmány szerinti fluidizációs reaktort ábrázoltunk, amelynél a 6 adagolóberendezés alsó homlokfelületén 19 lemez van rögzítve, amelynek kinyúló részén 21 kivágások vannak kiképezve, amelyek a 6 adagolóberendezés 9 rései között helyezkednek el. A 19 lemez Dl külső átmérőjének a 21 kivágások D2 átmérőjéhez viszonyított aránya 1,2 és 3,0 közötti érték. A 19 lemez felületének a 9 rések összfeliiletéhez viszonyított aránya pedig 0,7 és 5,0 között van. A találmány szerinti fluidizációs reaktor a következőképpen működik; Az anyag az 1 tartályból, például ciklonnal ellátott gyűjtő tartályból a 6 adagolóberendezésbe áramlik, és a rostály fölötti 4 légtérben a gázelosztó 3 rostély fölött a rézsüszögnek megfelelően eloszlik. Az anyag egy része, amely a 8 réseken keresztül különálló sugárszerű anyagáramlás formájában kerül a reaktor belső terébe, a 10 kupakok között helyezkedik el. Ezt az anyagrészt a 7 csonkon keresztül a rostély alatti 5 légtérbe bevezetett és a 10 kupakok 11 kivezetőnyílásain át lezáró örvényréteget képező fluidizáló gáz magával ragadja. A lezáró örvényréteg h magassága a gázelosztó 3 rostély és a 8 csonk között az 1 tartály nyomáshiányának, az ábrán külön nem jelölt, a 8 csonkhoz csatlakozó másik tartályban uralkodó nyomásnak, és az anyag örvényrétege.n belüli sűrűségének függvénye. A reaktorba belépő anyag a 8csonkon keresztül lesz kivezetve. A 10 kupakok a 9 rések mindkét oldalán el vannak rendezve, ezáltal a 9 rések felől a gázelosztó 3 rostélyra áramló sugárszerű anyagáramok a 10 kupakok között helyezkednek el, A 10 kupakok ilyen elrendezése biztosítja a fluidizáló gáz és az anyag közötti érintkezési felületet, amely örvényréteg képződéséhez a reaktorban kielégítő, és egyidejűleg a 9 rések megbízható lezárást biztosítja. Ezáltal a 6 adagolóberendezésbe irányuló gázbetörések megelőzhetők. A 10 kupakok olyan elrendezése esetén, amelyben all kivezetőnyílások a reaktor 2 háza felé irányulnak, a 9 rések ugyancsak megbízható lezárása valósul meg. A 12 karima alkalmazása esetén (4. és 5. ábra) illetve a 15 karima alkalmazása esetén(6. és 7. ábra), amelyek a 6 adagolóberendezés alsó részén vannak elrendezve, a sugárszerű anyagáramlás kialakulása befolyásolható. A 12 karima például 13 vonórúd segítségével történő merőleges eltolásával szabályozható a sugárszerű anyagáramlás keresztmetszetének magassága. A reaktor légtömítése a 14 tömítőelemek által van megoldva. A 15 karima elfordításával - például a 16 kar segítségével - változtatható a 18 rések és a 6 adagolóberendezés 9 réseinek viszonylagos helyzete, ezáltal a sugárszerű anyagáramlás szélessége. Ekkor a fluidizáló gáz 7 csonkon keresztül történő bevezetése is megfelelően szabályozható. A 8 és 9. ábrákon bemutatott fluidizációs reaktor üzemelésekor az anyag az 1 tartályból a 6 adagolóberendezésbe áramlik és a 9 réseken keresztül sugárszerű anyagáramlás tonnájában a 19 lemez 20 fogain keresztül szétoszlik, ahonnan az anyagot a fluidizáló gáz magával ragadja. A fluidizáló gáz a reaktorban való örvényréteg képződése érdekében a 7 csonkon keresztül kerül a rostély alatti 5 légtérbe. A lezáró örvényréteg magassága a gázelosztó 3 rostélytól a 8 csonkig, a 8 csonkhoz csatlakozó, rajzon külön nem jelölt tartályban uralkodó nyomás, valamint az anyag örvényrétegen belüli sűrűségének függvénye. A 20 fogak jelenléte biztosítja a 9 résekből önálló sugarak formájában kilépő anyag egyenletes eloszlását a gázelosztó 3 rostály fölötti felületen. Szabadalmi igénypontok 1. Fluidizációs reaktor anyagok tartályból (l)való kihordására, amelynek háza (2) gázelosztó rostélya (3), a rostély fölötti légtere (4) és rostély alatti légtere (5), továbbá a rostély fölötti légtérben (4)elrendezett adagolóberendezése (6), gázbevezető csonkja (7) és gázelvezető csonkja (8) van, azzal jellemezve, hogy az adagolóberendezés (6) alsó részén rések (9) vannak kialakítva, és a rések (9) összfelületének az adagolóberendezés (6) keresztmetszeti felületéhez viszonyított aránya 0, 3 és 2,1 közötti érték. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
