191703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rizs termesztésre valamint rizstelep az eljárás megvalósítására
1 2 lyik. A 6., 7. és 8. ábrán egy öntözőgép 16 számyvezetékének 17 szivattyúra való rácsatlakozási variációit tüntettük fel. Így a 6. ábrán a 18 traktoron elhelyezett 17 szivattyúra mindkét oldalról csatlakozik egyegy 16 szárny vezeték, a 7. ábrán látható változat szerint a 18 traktoron elhelyezkedő 17 szivattyúra mindkét oldalról két-két 16 szárnyvezeték van rákapcsolva, míg a 8. ábrán olyan megoldás látható, amelynél a 18 traktoron elhelyezett 17 szivattyúra egyik oldaláról két 16 szárny vezeték, míg másik oldalról két zárószerv kapcsolódik. Természetesen további, rajzon nem ábrázolt kapcsolási változatok is elképzelhetők. Az 5 szakaszelosztóból kiszivárgó víz felfogására a 3. ábrán láthatóan 22 alagcsatoma van kiképezve. 1. példa 1 rizsföldön, melynek 2 rizstáblái egybefüggőek, azaz nincsenek 3 rizsgátakkal egymástól szétválasztva, elvégezzük a vetés előtti talajművelést, amely a munka hatékonyságát nagymértékben növeli. Ezután a rizsmagokat egyik 2 rizstábláról a másikra jutva elvetjük. Először az egyik 4 öntözőárok két oldalán fekvő két 2 rizstáblát vetjük be. Mivel a talaj nedvessége a vetés időpontjában kisebb, mint amekkora a magok csírázásához szükséges, ezért közvetlenül a vetés után a bevetett 2 rizstáblákat öntözni kell. Ennek során a vizet az 5 szakaszelosztóból a hidrotechnikai 8 berendezésen át a 4 öntözőárokban vezetjük. A 4 öntözőárok végén található hidrotechnikai 9 berendezés ezalatt az idő alatt zárva van. a vízszintet a 4 öntözőárokban nem emeljük a legalacsonyabban fekvő 2 rizstábla szintje fölé, hogy az említett 2 rizstáblát a bevetésig nehogy víz árassza el. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a rizsmagot úgy a legalacsonyabban fekvő, mint a többi 2 rizstáblán vetőgépekkel vessük el, amelyek így közvetlenül a 2 rizstáblák felszínén képesek mozogni. A vizet a 4 öntözőárokból a 18 traktorra szerelt 17 szivattyú segítségével széles munkafrontú öntözőgép 16 szárnyvezetékeihez vezetjük, A talaj öntözéséhez szükséges öntözővíz kb. 250 m3/ha. Ezt a vízmennyiséget egy kb. 2 órán keresztül üzemelő öntözőgép biztosítja. Ezután az öntözőgép 15 kerekei segítségével tovább halad az 1 rizsföldön és az előző telepítési helytől 18 méterre fekvő helyen újból megáll és az előbbi feltételekkel elvégzi az abban a sávban elhelyezkedő 2 rizstáblák öntözését. Ily módon az első két sávban az öntözőgép 12 ha terület öntözésére képes. Az első két 2 rizstábla pár öntözésének befejezése előtt 8 órával elkezdjük a második 2 rizstábla pár bevetését. A vetés befejezése után az öntözőgép, amely ugyanabban az időben befejezi az első két 2 rizstábla öntözését átvonul az éppen bevetett második pár 2 rizstábla és a fent leírt módon eljut egész az 1 rizsföld végéig, amely jelen példában a 3. ábrán is láthatóan nyolc 2 rizstáblát tartalmaz, azaz összterülete 48 ha. Az említett 1 rizsföld bevetése és öntözése az ismertetett találmány szerinti eljárással három napon belül elvégezhető. Az öntözésnél az öntözővízzel együtt előnyösen ásványi trágyákat is a területre juttatunk. Az 1 rizsföld összes 2 rizstáblájának bevetése és öntözése után az öntözőgép ismételten az első 2 rizstábla párra tér vissza. A megadott időpontig a talaj nagyrészt már kiszárad, így elkezdhető a 2 rizstáblák előbb leírt módon történő ismételt öntözése. A második öntözés során az öntözővízzel együtt gyomirtó talajherbicideket is kijuttatunk az 1 rizsföldre. Az ismertetett eljárás eredményeként a rizs kellő sűrűség mellett intenzíven fejlődik. Ezekután az öntözőgépet újra az első 2 rizstábla párra visszük vissza és a maradék ásványi trágyákkal együtt harmadszor is kijuttatjuk a szükséges öntözővíz mennyiséget. A háromszori öntözés során hektáronként 75-800 m3 vizet használunk el, ami vei-szemben az ismert öntözési eljárások során a megfelelő vízréteg megteremtésére és fenntartására 6-8 ezer m3 vizet használnak el általában. Ezenkívül az öntözés ideje alatt az 1 rizstáblára kétszer juttatunk ásványi tárgyát és heibicideket, ily módon azok felhasználása igen takarékosan történik és a herbicidek nem kerülnek közvetlenül a különböző vízlevezető csatornákba. Az ásványi anyagokat tartalmazó talajvíz elvezetése a 2 rizstáblákról a 6, 7 csatornák segítségével történik. Miután a rizspalántákon két-három levél megjelenik, ismert gátépítő gépekkel létrehozzuk a 2 rizstáblákat elválasztó 3 rizsgátakat, maid a rizs öntözését ezután árasztással biztosítjuk, melynek során a vizet a 4 öntözőárkokból a hidrotechnikai 10 berendezések segítségével a 2 rizstáblákhoz vezetjük. Ebben a fázisban a vízlevezető hidrotechnikai 11 berendezések zárva vannak, így a víz a 3 rizstáblákról nem tud a 6 csatornákba folyni. Ha a 2 rizstáblákat elborító víz szintjét csökkenteni kell, vagy a vizet teljesen le kell vezetni, úgy a hidrotechnikai 8 berendezéseket a 4 öntözőárkoknál lezárjuk és a 6 csatornáknál elhelyezett hidrotechnikai 12 berendezéseket megnyitjuk A lúdrotechnikai 12 berendezések a vizet a 6 csatornákból a 7 csatornákba továbbítják. A rizs aratása előtt, majd az azt követő műveletek során a hidrotechnikai 9 és 12 berendezéseket mindvégig nyitva tartjuk, miáltal biztosítjuk a drénvíz kellő levezetését az 1 rizsföldről. Lucerna termesztésénél a teljes, nyolc 2 rizstáblából álló 1 rizsföldet egyidejűleg vetjük be és az előzőekben ismertetett módon felületileg öntözzük. 2. példa Az 1 rizsföldet, amelyen rizst kívánunk termeszteni, kölesszerü gyomnövények lepték el, amelyek a talaj alacsony nedvességtartalma miatt gyakorlatilag nem tudtak kicsírázni. Az ismert rizstermesztési eljárásoknál ezek a kölesszerű gyomok a nagy nedvesség miatt magukhoz térnek és a rizs vetése és öntözése után erőteljes növekedésnek indulnak. Mivel találmányunknak további célja, hogy a kölesszerű gyomnövényeket a rizs vetése előtt céltudatos öntözéssel megsemmisítsük, ezért a talaj és a kölesszerű gyomnövények magvai közötti jobb érintkezés, valamint a talajnedvesség kapilláris tovaterjedésének elősegítésére az 1 rizsföldet hengereljük és 15-20 nappal a rizs vetése előtt az 1 rizsföldet az 1. példában leírt módon felületileg öntözzük. Ennek következtében a nem kívánt növények aktív növekedésbe kezdenek. Miután a gyomnövények a talaj felszínéről 50—10 cm-re megnőnek, két-háromszoros boronázással megsemmisítjük azokat. 2-3 nap múlva, amikor a gyomnövények valamennyire kiszáradnak, megismételjük az 1 rizsföld hengerlését, majd a rizst vetjük és az 1. példában leírt öntözést elvégezzük. 191.703 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
