191664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélok kokillában, illetve öntőformában történő kezelésére

1 191 664 2 A találmány tárgya eljárás acélok kokillában, illetve öntőformában történő kezelésére. Az acélgyártás során a folyékony acél az öntés meg­kezdése előtti zárvány-, gáz-, kéntartalma, az öntés alatt felvett gáztartalom, valamint az öntés befejezését követő lassú dermedésből származó zárványtartalom, gáztar­talom, szegregáció, összetételi dúsulások belső szerkezeti eltérések miatt sok esetben jelentős inhomogenitást mutat. Ezért felhasználásuk igényesebb célra nem alkal­mas, vagy legyártásuk esetén nagymértékű a selejtkép­­ződés. Egy 5 tonnás acéltuskó például 1,5—2 óra, a 35 tonnás 8-9 óra, az 50 tonnás 10—12 óra alatt, a többszáz tonnás pedig 24 órát is meghaladó idő alatt dermed meg. A lassú dermedés miatt a dentritek köze, és a tuskó tengelyzónája ötvözőkben, valamint szennye­zőkben dúsabb, mint a dentritek tengelye, illetve a tuskó pereme. A nagyobb méretű tuskók fejrészében pozitív, a lábrészében negatív dúsulás is található. Ezenkívül „V” és „A” jellegű dúsulások is keletkeznek. A dermedés klasszikus zónái és az abból származó problémák jól ismertek: az öntött tuskókban a hőt el­vonó kokillafalhoz legközelebb, a tuskó peremén rende­zetlen apró krisztallitok helyezkednek el, beljebb a hűtés irányában kialakult sugaras réteg van, és közepén ismét rendezetlen helyzetű, durvább krisztallitok találhatók. A sugaras kristályosodás különösen a kis hővezetésű tényezőjű fémekben számottevő. A kristályok ezekben a fémekben a dermedés folyamán meglehetősen sokáig növekednek, néha egészen a tuskó tengelyéig teijednek. Létrejöttüket elsősorban a kristály nagy lineáris növeke­dése, az olvadék belső részeinek lassú lehűlése okozza. Viszonylag kis számú csíra van jelen az olvadékban. Ennél fogva kicsi az új kristálycsírák keletkezésének sebessége. Az ilyen tuskók alakításkor könnyen reped­jek A tuskó dermedése során végbemenő folyamatok eredményeképpen dúsulás jön létre, egyrészt a prim ér krisztallitokon belül (mikrodúsulás), másrészt magában a tuskóban (makrodúsulás). A mikrodúsulás mértékét főleg a tuskó mérete, és a dermedési hőmérséklet-köze befolyásolja. Annál erő­teljesebb a dúsulás, minél nagyobb a tuskó tömege, vala­mint az adott fém szolidusz és likvidusz (azaz dermedési) hőmérséklet-köze. Az alkotók, illetve szennyezők közül különösen a S, C, P és H hajlamosak a dúsulásra. A dúsu­­lás mértéke az egyes dentritek körzetében nem azonos. Az aprószemcsés külső kéreg kristályai közel azonos időben dermednek, ezért vegyi összetételük általában a tuskóban lévő acél átlagösszetételével megegyező. A sugaras kristályok dermedése.és növekedése során a dent­ritek közötti térben az acél. olvadáspontját csökkentő elemek (pl. S és P) dúsulnak elsősorban. A vegyi össze­tételi különbség ugyan diffúzió útján mérséklődik, de teljesen nem küszöbölődik ki. Makrodúsulás (réteges dúsulás) a réteges szilárdulás következtében jön létre; melynek elsődleges oka, hogy a folyékony acél halmazállapotból szilárd halmazállapotba való átmenet közben csökken az olvadékelem oldóképes­sége. Ezért a kezdetben dermedő kristályok ezekből az elemekből kevesebbet tartalmaznak, mint amennyi az acél átlagos összetételének megfelel. A kiválások követ­keztében a dermedés előrehaladásával a megmaradt folyékony acélban nő az elemek részaránya, az utolsó­nak dermedt részekben a legnagyobb. A makrodúsulás a tuskó felső részében, a fogy.isi üregek környékén a legintenzívebb. A makrodúsulást számos tényező befolyásolja, pél­dául: A tuskóban lévő acél dermedésének időtartama: núnél lassúbb ez a folyamat, annál nagyobb a dúsulás. Viszonylag nagy gáztartalmú olvadékokban na­gyobb a dúsulás, mert a dermedéskor kiváló és fel­­emelkedő gázok magukkal ragadják a dúsult folyé­kony fémrészeket. Ez is közrejátszik abban, hogy általában a dúsulás a tuskó alsó részében kisebb, felső részében pedig nagyobb. Minél több az acélban oldott elem mennyisége, annál nagyobb a dermedés egyes szakaszaiban kelet­kező kristályok vegyi összetételi különbsége, s annál nagyobb a réteges dúsulás. Ugyancsak növeli a dúsu­lás mértékét az öntési hőmérséklet és az öntési sebes­ség növekedése. Az acélban oldott elemek mennyisége is befolyá­solja a dúsulás mértékét. Karbonacélban például 0,5 %-nál nagyobb Mn-tar­­talom csökkenti a gázok kiválását. Az acélba adagolt A1 és Si szintén csökkentő hatású, különösen ha kokillába történik a kezelés. A dúsulásnak ismert a hólyagos és karbidos formája is. Gázhólyagok környezetében a kén és foszfor, és nem­fémes szennyezők dúsulnak, mivel a gázhólyag rossz hővezetőképessége miatt az acél dermedése lelassul. Karbidképző elemekkel közepesen és erősen ötvözött acélok karbidjai szilárd oldatból való kiválása a dentritek közötti térségben és a szemcsehatárokon erőteljesebb. A dermedés alatt dúsultan elhelyezkedő oldott ele­mek és zárványok a lehűlés után is megtartják a kristá­lyosodáskor elfoglalt helyüket. Diffúziós kiegyenlítődés ugyan a lehűlés alatt megindul, azonban tényleges ki­egyenlítődés csak az interszticiósan oldott elemek mikro­­dúsulásában jöhet létre. A makrodúsulás a lehűlés végén is azon a szinten marad, amely dermedéskor kialakult, és majdnem teljesen megmarad a szubsztitúciósan oldott elemek mikrodúsulása is. Az acél kristályosodásakor 3-6%-os fajtérfogat­­csökkkenés is van. Ezért dermedéskor fogyási üregek is képződnek, elsősorban a felső részben (primér lunker és szívódás), ße 'bizonyos esetekben alul is található (szekunder luhker és szívódás). Ezek miatt a késztermé­ket selejtezni kell. Ezért a tuskó képlékeny alakításakor a lunkeres részt kivágják. Emiatt a kihozatal csillapított acélnál mindössze 80—85 %-os. Az öntés előtti kezelés ellenére (pl. üst metallurgia) end ogén zárványok még maradnak az acélban, s öntés­kor oxigén, valamint exogén zárványok is bekerülnek az olvadékba. Ez utóbbi részben a reoxidációból, részben az üst tűzálló falazatából, az öntőszerelvényekből ered. Ezé rt nem minden esetben lehetséges a kellő tisztaságú tuskó előállítása. Megfelelő beavatkozás nélkül ezekből a tüskökből forgórészek, nyomástartó edények, forgattyústengelyek, stb. nem állíthatók elő. De a növekvő követelmények miatt (szűk összetételi, edzhetőségi előírás, stb.) ma már közepes méretű tuskóból származó termékek se használ­hatók fel igényesebb célra. Például egy 6 tonnás tuskó­ból hengerelt 050 mm-es köracél keresztirányú metsze­tén átlósan 72 elemzési pont alapján lézer-mikroanali­­zátorral végzett vizsgálat %-os nagyságrendet megköze-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents