191649. lajstromszámú szabadalom • Erdészeti közelítőgép
3 191 649 Felszerelése egy a traktor elülső vázrészdre csavarozott konzolszerkezettel van megoldva, és ugyanezen konzolon nyugszik a hidraulikus változatok tápegységének hűtést is szolgáló 7 olajtartálya. A csörlőszerkezet 1 csörlődobjának tengelye merőleges a traktor hossztengelyére, g Az 1 csörlődobból hátravezetett 2 kötél a rajzon nem feltüntetett, vályú alakú védőburkolatban fut a traktor alatt. A védőburkolat biztosítja, hogy a laza kötél ne juthasson üzemzavart okozó helyre, és a terepen védi a traktor alján levő kényesebb alkatrészeket. Egy alsó kőtélterelő 3 korong és az 1 csörlődob között a feszes kötélágat semmilyen szerkezeti elem nem kényszeríti az 1 kötéldob tengelyére merőleges irányváltoztatásra. Ezáltal jelentős kötélbevezetési L hossz biztosított, és elérhető, hogy a 2 kötél kis szögben fusson fel az 1 kö- 15 téldobra, ami kedvező, rendezett kötélsorolódást biztosít. A 2 kötél kifutása hátrafelé egy önbeálló felső kötélterelő 5 korongon történik. Az 5 korong egy függőleges 4 kötélszakasz tengelyvonala körül szabadon elfordulhat, miáltal a kötélkivezetés kb. 90°-os térszögben 20 lehetséges. Csörlőzéskor a traktor hátracsúszását, vontatáskor a teher megemelését hegytámaszként is működő 6 emelőlap biztosítja, amely természetszerűleg hidraulikus markolóval is helyettesíthető. 25 A 2. ábra segítségével felírható egyrészt az ismert, hátsó csörlőelrendezésű, másrészt pedig a találmány szerinti, elülső csörlőelrendezésű közelítőgépek terhelhetőségi egyenlete. Eszerint egy hátul elhelyezett csörlős (ismert) közelítőgép járva-vonszolási terhelhetőségének 30 meghatározásához a nyomatéki egyenlet a következő: ’ ^ + *2,+0.7-*. A mellső tengelyterhelés a (2.1) alapján: f1-([f,*, + iv*5-f,<x1,+0-7x,>i 2 A hátsó tengelyterhelés a (2.2)-ből: (2.4) (2.5) (2.6) A jobb értékelhetőség érdekében a fentieket egy MTZ—82 típusú traktor és egy fiktív átlagos tömegű csörlőszerkezet adatainak behelyettesítésével számszerlsítjük. A geometriai adatok a következők: x2 = 2,45 m, x3 = 0,79 m, x4 = 0,73 m, x5 = 2,95 m, x, = 2,92 m, x_ = 1,27 m, x,„ =1,02 mésx, = 1,00 m. 0 7 2 7 o A súly- és terhelésadatok: A traktor súlya F3 = 34,14 kN A csörlőszerkezet súlya F4 = 3,14 kN = F; A pótsúly (az ismert hátsó csörlős kivitelnél): F6 = l,96kN F7 a terhelés függőleges, Fg a terhelés vízszintes öszszetevője. A fenti adatokkal a terhelhetőség számszerűsített értéke hátul elhelyezett csörlőszerkezet esetében az (1.4) szerint: F? = 5,542 kN. A farönkre átszámított legnagyobb tehernagyság (S = 800 kg/m3): F, x, + F .x. + F .x, + F .x. = F .x, + F .x. 22 44 77 88 33 66 (1.1) ^max ' 1J57 m , a Feltételként felvesszük, hogy F = 0,7.F7, míg (0.1) 35 az erőegyenlet: Fj + F2 =F3 + F4 4- F4 + Fé + F (1.2) A kormányozhatósági előírásból adódóan F < 4F2, ami esetünkben legyen: F =4F2 (0.2) (0.2) behelyettesítve (l.2)-be, átrendezve: F24(F3+F< + F« F,) (1.3) mellső tengelyterhelés (1.5) szerint: F2 = 8,757 kN, a hátsó tengelyterhelés (1.6) szerint: F] = 35,025 kN. A terhelhetőség elől elhelyezett csörlőszerkezetes találmány szerinti közelítőgép esetében (a 2.4 szerint): F7 = 8,1296 kN, ami megfelel 40 max = 2,072 m3 (1.3) behelyettesítve (l.l)-be és F_-re átrendezve: F3 -* X3 +F6 X6 - J (p3 +F4 +F6 )X2 “ F4 X4 0 4) 45 —- + x + 0.7.x, 5 7 8 A mellső tengelyterhelés az (1.1) alapján: 50 F2 4 [F3-X3+F6-X6 ~F4-X4-Fï(>S+0,7-X8)] 0-5) X2 A hátsó tengelyterhelés az (1.2) alapján: F, = F, + F + F + F - F, 1 3 4 6 7 2 55 (1-6) Egy találmány szerinti, elöl elhelyezett csörlőszerkezetes erdészeti közelítőgép járva-vonszolási terhelhetőségéhez a nyomatéki egyenlet: 60 F2-X2 + F7-X2 7 + F8-X8 = F3-X3 + FS X5 C2'1) Az erőegyenlet: F2 + F, = F3 + F$ + F7 (2.2) (2.1), (2.2), (0.1) és (0.2) felhasználásával 65 tehern agy Ságnak, míg a mellső tengelyterhelés (a 2.5 alapján): F2 = 9.082 kN és a hátsó tengelyterhelés (a 2,6-ból) Fj = 36,3276 kN. A fenti összehasonlító számításból jól látszik, hogy a találmány szerinti megoldás révén 3,7% tengelyterhelésnövekedés mellett 79%-os terhelhetőség-növekedés volt elérhető. Ezen túlmenően további előny, hogy a kötélbevezetési hossz 3—8-szorosára növekedett, ezért a kötélsorolódás ennek megfelelően javult. A konstrukciós súly ugyanakkor csökkent. A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti erdészeti közelítőgép — különösen kis sorozatnagyság esetén — bármely traktortípushoz gazdaságosan alkalmazható hidrosztatikus hajtású csörlőszerkezetes kiviteli alakjaihoz alkalmazható hidraulikus kapcsolódásokat tüntettünk fel, csupán példaképpen. A 3. ábrán egy a csörlődobba beépített 14 hidromotoros változat kapcsolási rajza látható, ahol a kapcsolás 11 szivattyút, primer nyomáshatároló 12 szelepet, elektromágneses útváltó 13 vezérlőszelepet, 14 hidromo-3