191648. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cserzési nyersanyagok meszezésénél keletkező szennyvizek körfolyamatban való vezetésére
191 648 A találmány tárgya eljárás cser/.őanyagok meszezésekor keletkező szennyvizek cirkulálási hatásfokának javítására, amikoris a meszezést két önálló és egymástól elválasztott munkafolyamatban szőrtelcnítésben és derítésben végezzük. Ezután a bőrt elválasztva mossuk és mind a két mcszezési folyamatban, mind az ezt követő mosási folyamatokban keletkezett szennyvizet szeparált tárolótartályokban összegyűjtjük. A cserző ipar fejlődésében nagy jelentősége van a környezetvédelemnek és nemcsak a szennyvizet kell csökkenteni, hanem ezek szennyeződését is. Ezt a gondot ügy oldjuk meg, hogy vagy a szennyvizet tisztítjuk, vagy a bőr előállítási eljárásában olyan változtatást végzünk, hogy kevesebb szennyvíz keletkezik és a szennyvíz káros szennyezőanyagtartalma is alacsonyabb. A cserző szennyvizek legerősebb szennyező forrása a meszezés. A szennyvízben levő, lebomlott fehérjék jelentős mennyisége miatt a szennyvizek tisztításakor fokozódik az oxigénfelhasználás és a mésszel együtt nagy mennyiségű primer-iszap keletkezik. Ehhez járul még az a gond is, hogy a legtöbbször alkalmazott és olcsó nátrium-szulfid, amely a bőrről a szőrzetet könnyen leoldja, a víziállatoknak erős méreg. Ezért a meszezésre nagy figyelmet kell fordítani. Szennyvíz mennyiségének csökkentésére és a vizet szennyező eljárási fokozatok csökkentésére legjobban bevált módszer, ha az alkalmazott fürdőt a technológiai körfolyamatba visszavezetjük. Ismert néhány olyan eljárás, amelyek nemcsak az alkalmazott berendezések tekintetében, hanem hatékonyságukban is különböznek. így például a 210 593 számú csehszlovák szabadalmi iratban cserzési szennyvizek körforgását mechanikai tisztítással, ülepítéssel, szűréssel és ultraszűréssel kombinálják. Ebben az eljárásban is jelentős a maradék szennyeződés, amely főleg a naponként csatornázott üledékből, illetve a meszezés utáni, már nem kihasználható szennyvízfeleslegből keletkezik. A redrkuláltatott meszes lé só és fehérjetartalmának növekedésével gyorsan betöményedik, ezért további szőrtelenítésre és duzzasztásra való alkalmazhatósága lecsökken, és így a kihasználható körfolyamatok száma gyakorlatilag korlátozódik. A körfolyamat bonyolult rendszerének hátránya, hogy a mechanikai tisztítással összekapcsolt és kémiai savanyítással kiegészített körfolyamat — amely hatására a feloldott fehérje kicsapódik —, és a 133 077 számú csehszlovák szabadalmi irat alapján a nátrium-szulfid kiszorítódik, a szükséges berendezések beszerzésének költségei magasak, a vegyszerek, valamint a munkaszervezés költséges. A felsorolt hátrányok elhárítódnak, ha a cserző anyagok meszezésekor keletkező szennyvizek cirkulálási hatásfokának javítására a következő eljárást alkalmazzuk: a mcszezési eljárást két önálló és szeparált fürdőben végzett szörtelenítéshez és a derítéshez kapcsoljuk, amikoris ezek után a 237 560 számú csehszlovák szabadalmi irat szerint mindig szeparált mosófolyam!>,+': 1 nctatunk és a szennyvizeket összegyűjtjük. A cirkulációs folyamatban alkalmazott találmány szerinti eljárásban a szőrtelenítéskor és a derítéskor keletkezett szennyvizet a bőr 100 tömegszázalékára vonatkoztatva 60—126 tömegrészben és a szőrtelenítés utáni mosatáskor, illetve a cserzés utáni mosatáskor keletkezett szennyvizet 5—80 tömegrészben ugyanennek a munkafolyamatnak egy következő cirkulációjában visszavezetjük, és a szőrtelenítés 1 utáni, valamint a derítés utáni mosófolyamatban keletkezett szennyvíz többi részéből 50-125 tömegrészt, illetve 15-90 tömegrészt a következő munkafolyamatba, a cserzőanyagnak meszezéshez történő előkészítéséhez visszavezetjük, vagyis az ázólébe adagoljuk, amikoris a szőrielenítéskor keletkezett és a következő körfolyamatba redrkuláltatott szennyvizekhez a bőr tömegére vonatkoztatva az alábbi vegyületeket adjuk: 1,0- 1,8 tömeg% nátrium-szulfid, 0,01—1,0 tömegé kaldum-hidroxid, 0,01 — 1,0 tömeg1/! nátrium-hidroxid vagy 0,1 -2,0 tömeg// nátrium-karbonát, miközben a derítésnél keletkezett és a következő cserzéshez visszavezetett szennyvízhez 1,0—2,5 tömegé kaldum-hidroxidot és 0,01 — 1,0 tömeg% nátrium-hidroxidot adagolunk. A 237 460 számú csehszlovák szabadalmi irat alapján a meszezést egy önálló szőrtelenítésre és egy önálló derítésre osztják. Szőrtelenítéskor a csupasz bőr fellazul és duzzad. Mindkét munkafolyamat közé mosási folyamatot is beiktatnak, így szőrtelenítéskor a derítő fürdőbe a lehető legkevesebb szulfidot kell adagolni. A találmány szerinti eljárásban mind a szőrtelenítőfürdőt, mind a derítőfürdőt önállóan fogjuk fel, majd ismét ugyanerre a célra alkalmazva visszavezetjük. A szőrtelenítés utáni mosóvíz egy részét a szőrtelenítő fürdő utántöltésére alkalmazzuk és a maradékot az áztatólébe öntjük. Ezt a mosófürdőt a szükséges térfogatig tiszta vízzel vagy a cserzés utáni mosóvízzel töltjük fel. A fürdőben levő áztatólé nátrium-szulfidot tartalmaz, amely a pH-értéket 8—10-re növeli, és így fokozódik az áztatólé intenzitása. Az áztatás során a fürdőből lebomlik a nátrium-szulfid, egyrészről a szőrkreatinnal reagál, másrészről a levegő oxigénje oxidálja. Az áztató fürdő gyakorlatilag így szulfidmentes, vagy csak szulfidnyomokat tartalmaz. A szőrtelenítő, illetve a derítő oldatok fokozatosan csökkenő hatásfokát ismét visszaállíthatjuk, ha az oldatokat mechanikusan tisztítjuk és hatékony vegyszerekkel utántöltjük. így például alkalmazhatunk nátrium-szulfidot a szőrtelenítőfürdőben és kaldumhidroxidot a derítőfürdőben. Azonban ilyen körülmények között is, a körfolyamatok fokozatos növelésével megváltozik ezeknek a fürdőknek a hatásfoka, ezért a találmány szerinti eljárásban olyan vegyszereket keverünk az oldatokhoz, amelyek mindkét oldat hatásfokát a kívánt határok között tartják. Így szőrtelenítő fürdőbe 0,01—1,0 tömeg% kaldumhidroxidot, és 0,1—1,0 tömeg% nátrium-hidroxidot vagy 0,1—2,0 tömeg% nátrium-karbonátot adagolunk. A tömeg%-os értékek a bőr tömegére vonatkoznak. A derítő fürdőbe 0,01 — 1,0 tömeg% nátrium-hidroxidot alkalmazunk. A szőrtelenítésre és derítésre felosztott me ize zéskor keletkező szennyvizek cirkulálási hatásfokának javításával megfelelő tulajdonsággal rendelkező szűrtélenített bőrt állíthatunk elő, ugyanis a csupasz bőr fellazítása és duzzadása már szőrtelenített állapotban történik. Ilyenkor a lebomlott és feloldott fehérjéket a sóktól és egyéb szennyezőktől két fürdőben eltávolítjuk, így többszöri cirkulációt valósíthatunk meg. A derítés utáni mosási folyamatban keletkezett felesleges víz kevés nátrium-szulfidot tartalmaz. A nátrium-szulfid koncentrációja nem lépi túl az eredetileg feldolgozott bői tömegére vonatkoztatva a 0.1—0,2 g/l-t. A találmány szerinti eljárásban tiszta vizet csak mosáskor alkalmazunk, miközben a hatékony műveletekhez. (azaz az áztatáshoz, a szörtelenítéshez, a derítéshez.) rccirkuláltatjuk a vizet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
