191630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás C2 - C8 szénatomszámú primer,szekunder és tercier aminok előállítására
5 191 630 6 szemléltetjük. 1. példa A katalizátort 49 t%, alumíniumot, 47 t% nikkelt, 1,6 t%. kobaltot, 1,9 t% krómot és 0,5 t% molibdént tartalmazó ötvözetből készítjük 3 t%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal végzett kioldással, amikor 50—60 °C hőmérsékleten az alumíniumtartalomnak mintegy 50%-át oldjuk ki. A katalizátort a kioldás után 9,5 pH eléréséig vízzel mossuk, majd 100 g katalizátor súlyára számítva 2,5 g ammónium-metavanadátot tartalmazó, 250 ml térfogatú vizes promotáló oldattal elegyítjük. A katalizátort 10 órai állásidő után a reaktorba töltjük és legalább 70 tf% hidrogéntartalmú szintézisgáz átáramoltatása mellett a hőmérsékletet 2 óránként 50 °C-kal emeljük 200 °C-ig. 24 órai aktiválás után 225 °C-on kezdjük meg a reagáló keverék betáplálását. 4100 g vize azeotróp összetételű etilalkohol, 180 g monoetil-amin, 250 g dietil-amin és 1800 g cseppfolyós ammónia elegyéből óránként 220 ml-t táplálunk be 200 1 ammónia-szintézisgázzal együtt 60.10s Pa nyomáson 225 °C hőmérsékletű, 100 ml katalizátort tartalmazó reaktorba. A szeparátorból kilépő reakciókeverék elemzése után megállapítható, hogy az alkohol 99%-os konverzióval alakult át aminokká, a trietil-amin főtermék hozama 56%-os volt a reaktoron való egyszeri áthaladás után. Emellett 11% monoetil-amin és 32% dietil-amin keletkezett. Az alkoholból gáznemű termékek nem képződtek, ugyancsak nem lehetett nitrileket kimutatni. A katalizátor 730 órán át változatlan aktivitással működött. Ezután a cseppfolyós reaktánsok betáplálását megszüntettük és 12 órán át szintézisgázt áramoltattunk a reaktoron keresztül. . 2. példa Az 1. példában leírt módon készített katalizátort 730 órás etil-amin gyártás után izopropil-amin gyártására használtuk fel. 300 g aceton, 900 g vizes azeotróp összetételű izopropilalkohol és 2200 g cseppfolyós ammónia keverékéből óránként 250 ml-t tápláltunk be a reaktorba 60.10s Pa nyomáson 220 °C hőmérsékleten 370 1 ammóniaszintézisgáz jelenlétében. A reaktort elhagyó gázkeveréket megelemezve azt találtuk, hogy az aceton és az izopropilalkohol elegy 99%-os konverzióval alakkult át, 65%-os hozammal képződött monoizopropil-amin 34% düzopropil-amin mellett. A katalizátor további 800 órán át változatlan aktivitással működött. Ezután a cseppfolyós reaktánsok betáplálását megszüntettük és 12 órán át szintézisgázt áramoltattunk a reaktoron keresztül. 3. példa Az 1. és 2. példában összesen 1530 órán át használt katalizátort diizobutil-amín gyártására használtuk fel, 60.10s Pa nyomáson és 230 °C hőmérsékleten. A reagáltatáshoz 80% izobutanol és 20% monoizobutil-amin tartalmú elegyet, cseppfolyós ammóniát és hidrogéngázt tápláltunk be a reaktorba, az alkil mólokra vonatkoztatva 1:2:4 = alkil :ammónia:hidrogén mólarány mellett, a cseppfolyós reaktánsokra vonatkoztatva 2 1/1 kat.ó. térfogati sebességgel. A reaktort elhagyó terméket megelemezve azt találtuk, hogy a betáplált alkohol 97,7%-os konverzióval alakult át, 4 10,2% monoízobutil-amin, 70,5% düzobutil-amín és 17%, triizobutil-amin hozam mellett, a katalizátor felett történő áthaladás után. A diizobutil-amin gyártását a katalizátoron 870 órán át folytattuk. így az 1. példában leírt módon elkészített katalizátor összesen 2400 órán át üzemelt jó hatásfokkal-4. példa ^8 t% nikkelt, 50 t% alumíniumot, 0,5 t% molibdént és ! ,5 t% krómot tartalmazó ötvözetből 3 t%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal történő kioldással 50—60 °C- on az alumíniumtartalom 50%-át eltávolítjuk. A kioldó lúgot a katalizátorról leszűrve 9,5 pH eléréséig többszöri vizes mosást alkalmazunk. Ezután a katalizátor súlyára szánűtva 1,5%-os mennyiségű arnmónium-metavanadátból 1 t%-os koncentrációjú vizes oldatot készítünk, melyet a mosott katalizátorra öntünk és 10 órán át állni hágjunk. Ezután a katalizátort: reaktorba töltjük és 70 tf% hidrogént tartalmazó szintézisgáz-áramban lassú hőmérséklet-emeléssel szárítjuk, majd aktiváljuk 220 °C hőmérsékleten. 24 óra aktiválási idő eltelte után megkezdjük a reaktánsok betáplálását. 2800 ml n-propilalkohol, 600 ml monopropil-amin és 1400 ml cseppfolyós ammónia keverékéből óránként 250 ml-t táplálunk be a reaktánsokban levő alkil-mólokra vonatkoztatva ötszörös mennyiségű hidrogént tartalmazó szintézisgázzal együtt 100 ml katalizátort tartalmazó reaktorba, 60.10s Pa nyomáson 225 °C hőmérsékleten. A reaktoron való egyszeri áthaladás után az alkohol konverziója 100%-os volt, 8,2% monopropilamin, 70,3% dipropil-amin és 21,5% tripropil-amin hozam mellett a katalizátor 2000 órán át azonos konverzióval működött. 5. példa A 4. példában leírt módon készített katalizátoron di-n-propü-amin előállítása után 12 órán át legalább 70 tf% hidrogéntartalmú szintézisgázt áramoltatunk át, majd ciklohexil-amin gyártására használjuk fel. A katalizátorra 25.10s Pa nyomáson 230 °C hőmérsékleten óránként 1:4 mólarányban ciklohexanont és ammóniát adagolunk 150 1 szintézisgáz jelenlétében. A reaktort elhagyó terméket megelemezve azt találtuk, hogy a ciklohexanon 98,5%-os konverzióval alakult át aminokká, 35% ciklohexil-amin és 63,5% diciklohexilamin hozam mellett. A katalizátor 800 órán át változatlan aktivitással működött. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás C2—Cs szénatomszámú primer, szekunder és tercier aminok előállítására, amelynek során C2 —Cg szénatomszámú alkoholt és/vagy C2 —Cg szénatomszámú karbonilvegyületet ammóniával és/vagy C2 —Cg szénatomszámú mono- és/vagy diaminnal reagáltatunk, célszerűen 10—100.10s Pa nyomáson és 180—250 °C hőmérsékleten, azzal jellemezve, hogy a reagáltatáshoz 46—50 t% nikkelt, 47—50 t% alumíniumot, továbbá 0,2—2 t% kobaltot, 0,2—2 t% molibdént és/vagy 0,2—2 t% krómot tartalmazó ötvözetből készült, 0,5—5 t% ammónium-metavanadáttal „in situ redox reakcióban kezelt, aktivált vázkatalizátort használunk, a cseppfolyós reaktánsokra vonatkozó térfogati sebességet 0,3—4,5 1/1 katalizátora érték közé állítjuk be, és a cseppfolyós hal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
