191622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo[4,5-c]piridin-származékok, valamint e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 191 622 4 ben X és R1 jelentése a fentiekben meghatározott - vagy e vegyidet reakcióképes származékával reagálta­­tunk, vagy b) egy (IV) általános képletű vegyületet - e képletben W jelentése -NH-CH=N- vagy -N=CH-NH- csoport; X és R1 jelentése pedig a fentiekben meghatározott — egy (V) általános képletű vegyülettel - e képletben R2 és Z jelentése a fentiekben meghatározott — vagy e vegyiilet reakcióképes származékával reagáltatunk, vagy c) egy (VI) általános képletű vegyületet — e képletben R4, illetve Rs közül az egyik hidrogénatomot jelent, a másik jelentése pedig R2 jelentésével azonos; X és R1 jelentése pedig a fentiekben meghatá­rozott— hangyasawal vagy ennek valamilyen reakcióképes szár­mazékával reagáltatunk, s kívánt esetben az így kapott (1) általános képletű vegyületet savval kezelve gyógyá­szati szempontból alkalmas savaddiciós sójává alakít­juk. Az (1) általános képletű vegyületeket egyébként ön­magukban ismert módszerek segítségével állítjuk elő, amint ezt a szakirodalom leírja (például az olyan szer­veskémiai kézikönyvekben, mint Houben-Weyl: Methoden der Organischen Chemie, kiadó Georg Thieme, Stuttgart), olyan reakciófeltételek mellett, ame­lyek a fentebb említett reakció vonatkozásában ismer­tek és alkalmasak. Ennek során felhasználhatjuk e mód­szerek önmagukban ismert változatait is, amelyeket itt nem részletezünk. A szükséges kiindulóanyagok kívánt esetben helyben elkészíthetők úgy, hogy ezeket a reakciókeverékből nem különítjük el, hanem rögtön felhasználjuk az (I) általános képletű vegyületek előállításához. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a reakciót lépésenként hajtjuk végre, a köztitermékek elkülönítésével. Az (I) általános képletű vegyületek előállítását elő­nyösen úgy végezzük, hogy a (II) általános képletű imidazo[4,5-c]piridineket vagy ezek reakcióképes szár­mazékait (például fém-alkanolátjait vagy fém-merkap­­tidjeit) egy (III) általános képletű vegyülettel vagy en­nek reakcióképes származékával (például a megfelelő fém-alkanoláttal, fém-merkaptiddel, reakcióképes ész­terrel, elsősorban az R1 Cl vagy R1 Br összetételű klór­­hidrogénsav- vagy bróm-hidrogénsav-észterrel reagál­­tatjuk. A (II) és (III) általános képletű kiinduló anyagok részben ismertek; amennyiben nem ismeretesek az iro­dalomban, akkor önmagukban ismert módszerekkel előállíthatok. így például a (II) általános képletű lH-imidazo[4,5-c]piridineket létrehozhatjuk úgy, hogy egy 2-Z-3-amino-4-NHR2-piridint — ahol Z és R2 je­lentése a fenti — hangyasav és ecetsavanhidrid elegyé­vel kondenzálunk; a (II) általános képletű 3H- imidazo[4,5-c]piridinek pedig elkészíthetők egy 2-Z-3-NIIR2 -4-amino-piridin hangyasav-ecetsavanhid­­rídes kondenzációjával. A (II) általános képletű vegyü­­letekben Z előnyös jelentése klóratom. Közelebbről, a (11) és (III) általános képletű vegyü- Iet reakcióját közömbös oldószerben, vagy oldószer nélkül hajtjuk végre, —20°C és 250ÖC hőmérséklet­­tartományban, előnyösen 60-150°C közötti hőmér­sékleten. Oldószerként alkalmazhatunk szénhidrogé­neket, például benzolt, toluolt, xilolt vagy mezitilént; továbbá tercier bázisokat, például trietil-amint, piridint vagy pikolinokat; továbbá alkoholokat, például meta­nolt, etanolt vagy butanolt; továbbá glikolokat és glikol­­ctereket, így például etilénglikolt, dietilénglikolt, 2-me­­toxi-etanolt; vagy ketonokat, például acetont; vagy éte­reket, például tetrahidro-furánt vagy dioxánt; oldószer­ként számba jöhetnek továbbá amidok, például dimetil­­-formamid, és szulfoxidok, például dimetil-szulfoxid. Oldószerként alkalmazhatjuk továbbá a felsorolt oldó­szerek keverékeit is. A (III) általános képletű alkoholo­kat vagy merkaptánokat (melyek képletében X jelentése oxigén- vagy kénatom) előbb célszerűen a megfelelő al­­kanolátokká vagy merkaptidekké alakítjuk: például úgy, hogy nátriummal, káliummal, nátrium- vagy kálium­­etanoláttal, nátrium- vagy kálium-hidriddel kezeljük. Oldószer nélkül, ömledékállapotban végzett átalakí­tás céljára különösen alkalmasak azok a (III) általános képletű vegyületek, melyek képletében X jelentése -NH- csoport, tehát a (111) általános képletű aminok. Ezeknek az amínoknak azon (II) általános képletű szár­mazékokkal való reakciója, melyekben Z jelentése klór­atom, végrehajtható például úgy, hogy a reakció részt­vevőit több órán át 160—190°C hőmérsékleten hevítjük. Célszerű az amint ennek a reakciónak a során felesleg­ben alkalmazni. Az (1) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk úgy is, hogy egy (IV) általános képletű imidazo[4,5-c]pi­­ridint nitrogénatomján alkilezünk egy (V) általános kép­letű vegyülettel vagy ennek valamely reakcióképes szár­mazékával. A (IV) általános képletű vegyületek újak, azonban önmagában ismert módon elkészíthetők, pél­dául úgy, hogy egy 2-Z-3,4-diamino-piridint — álról Z jelentése a fenti — hangyasav és ecetsavanhidrid keveré­kével 2-Z-imidazo[4,5-c]piridinné ciklizálunk, és ez utób­bit a fentebb ismertetett módon reagáltatjuk egy (III) általános képletű vegyülettel. E két reakciólépést fel is cserélhetjük, ebben az esetben a szintézis köztitennéke egy 2-XR1 -3,4-diamino-piridin-származék, melyben X és R1 jelentése a fentiekben meghatározott. Az (V) ál­talános képletű vegyületek közül elsősorban a megfelelő kleridok, bromidok és jodidok vehetők számításba, így például metil-klorid, metil-bromid, metil-jodid, etil­­-klorid, etil-bromid, etil-jodid, ciklopropil-metil-klorid, ciklopropil-metil-bromid és ciklopropil-metil-jodid, to­vábbá az R2-OH általános összetételű alkoholok reak­cióképes észterei, például 4-toluolszulfonsav-metil-ész­­ter vagy dimetil-szulfát. Az N-alkilezés sikeresen végre­hajtható például úgy, hogy a reakciórésztvevőket a fen­tebb megadott oldószerek egyikében (például etanolban vagy acetonban) 0— 100°C hőmérsékleten reagáltatjuk. Célszerű bázisos kémhatású anyag, például kálium-kar­bonát hozzáadása a reakcióelegyhez. A találmány értelmében az (I) általános képletű ve­gyületek előállítása úgy is történhet, hogy egy (VI) ál­talános képletű diamino-piridint — amely elkészíthető például egy 2-Z-3-NHR5-piridin és egy (111) általános képletű vegyület fentebb megadott körülmények között végrehajtott reakciójával — hangyasawal, vagy ennek va­lamilyen reakcióképes származékával, például s-triazin­­nal vagy valamely trialkil-ortoformiáttal — melynek alkil­­csoportjai előnyösen 1—4 szénatomosak — ciklizálunk. E reakciót célszerűen oldószer nélkül, vagy a fentebb megnevezett, közömbös oldószerek egyikében végezzük, körülbelül 20— 200°C hőmérséklettartományban. E re­akció során előnyös lehet kondenzálószer, például ecet-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents