191605. lajstromszámú szabadalom • Szóróelektróda elektrofilterekhez
Ennek következtében az elektródák tövei a tisztító rezgések hatására kifáradnak, ami zárlatot okozhat. A zárlat nem csupán üzemkieséssel jár, hanem balesetveszélyt is jelent. A tapasztalat szerint nem közömbös, hogy cgy-egy elektróda mekkora fajlagos cniiszsziós árammal működik, mivel ez összefügg az általa létrehozott ionizáció hatásosságával. A villamos szempontból kedvezőtlen szóróelektródákból több darab kell, és ezért a szükséges hatásfokú porleválasztás elérése nagyobb méretű elektrofiltert kíván. A találmány célja olyan szóróelektróda kifejlesztése, amely az előbbiekben említett kedvezőtlen jelenségeket kiküszöböli. A találmány feladata ezen belül olyan szóróelektróda-kialakítás, amely egyszerű biztonságos beerősítést tesz lehetővé, nincs fáradási, kilazulási és korróziós veszély. A találmányi gondolat azon alapul, hogy a szóróelektródák geometriai alakjával úgy leltet incrcianyomatékukat és ezen keresztül alakvűltozó képességüket befolyásolni, hogy az alakváltozás csupán a szóróelektródák saját síkjában következhessék be, nem pedig a szóróelektródák és a felfogó elektródák között. Az utóbbi miatt jönnek ugyanis létre az ismert megoldásoknál a feszültségszint megváltozásával összefüggő káros jelenségek. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szóróelektróda elektrofilterekhez, gázáramban lebegő szilárd halmazállapotú részecskék elektrosztatikus úton történő kiválasztására és ezáltal a gázáramnak porszerű szennyező anyagoktól való megtisztítására, — melynél a szóróelektródák a tisztítás műveletét hozzájuk tartozó felfogó elektródákkal együttműködve a koronakisülés jelenségének kihasználásával hajtják végre, a szóróelektródák sorozata elektródakeretre van fölfogva, és adott esetben a koronakisülés geometriai helyét megszabó koronaképző élekkel és csúcsokkal van ellátva, a szóró elektróda csatlakozó része koronaképző élektől, valamint csúcsoktól mindig mentes és célszerűen megnövelt inercianyomatékú, az elektródakerettel pedig a csatlakozó részhez kapcsolódó csomólemez vagy függesztő idom útján van összeerősítve — oly módon van kialakítva, hogy az elektródakeret átfúrástól és egyéb gyengítéstől mentes keresztmetszettel, a szóróelektróda csatlakozó része U-alnkú keresztmetszettel, aktív része pedig síkvagy a szóróelektróda geometriai helyzetéhez igazodó mértékben terpesztett V-alakú keresztmetszettel rendelkezik, az aktív rész sík- vagy V-alakú keresztmetszete fokozatosan megy át a csatlakozó rész U-alakú keresztmetszetébe, miközben a csatlakozó rész inercianyomatéka a szóróelektróda aktív része felől az elektródakeret irányában növekszik, a csatlakozó rész U-keresztmetszetének szárai a csomólemezt vagy függesztő idomot szorosan közrefogják és vele a szóróelektródához képest előnyösen hosszirányú hegesztett kötés segítségével össze vannak kapcsolva, a csomólemez vagy függesztő idom az elcktródakerethez ugyancsak hozzá van hegesztve, vastagsága pedig a szóróelektróda vastagságát meghaladja. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján mutatjuk be részletesen. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a szóróélektróda elölnézete, a 2. ábra ugyanannak oldalnézete, a 3. ábra a 2. ábrán kijelölt 111—111 metszet, a 4. ábra egy másik kiviteli alak elölnézete, az 5. ábra ugyanannak oldalnézete, a 6. ábra az 5. ábrán jelölt VI—VI metszet, a 7. ábra egy harmadik kiviteli alak oldalnézete, a 8. ábra a 7. ábrán jelölt Vili—Vili metszet, a 9. ábra a 7. ábrán jelölt IX—IX metszet, a 10. ábra a 9. ábrán jelölt X-irányból vett nézet, a 11. ábra egy negyedik kiviteli alak részlete, a 12. ábra egy iker felfüggesztés oldalnézete, a 13. ábra ugyanannak elölnézete, a 14. ábra súllyal való feszítés oldalnézete, a 15. ábra ugyanannak elölnézete. Az 1., 2. és 3. ábrán az 1 szóróelektróda egy lehetséges kiviteli alakja látható. Az ilyen „klcsipéssel” ellátott 1A lapos idom esetén az lb kicsípések között helyezkednek cl a koronakisülés helyét kijelölő 10 koronaképző élekkel ellátott ld csúcsok. Maga az 1A lapos idom az la csatlakozó résszel kapcsolódik a 2 csomólemezhez. Az összeerősítés célszerűen hegesztéssel történik. Ugyancsak hegesztéssel kapcsolódik a 2 csomólemez a 3 elektródakerethez is. Elvileg teljesen hasonló a helyzet a 4., 5. és 6. ábrán bemutatott kicsípés nélküli 1B lapos idom formájában kialakított 1 szóróelektróda esetében is. A kicsípések hiánya miatt — mlint a 4. ábrán látszik — az 1B lapos idom megszakítatlan, egymással párhuzamos határoló élekkel rendelkezik. Mód van az 1 szóró. elektródákat kicsípéssel ellátott IC szögprofilként is kialakítani. Ennek kicsípéscit a 7. ábrán, a 2 csomólemezhez való csatlakozását a 8. ábrán, keresztmetszetét a 9. ábrán szemléltetjük. A klcsipéssel ellátott IC szögprofil oldalnézete a 10. ábrán külön is látható. Lehetséges a kicsípés nélküli 1D szögprofi] alkalmazása is szóróelektródaként. Egyes esetekben előny fűződik ahhoz, hogy az 1 szóróelektródákat valamilyen 4 kapcsoló tag segítségével párosával fölfüggesztve helyezzük el. Ez látható a 12. és 13. ábrán. A kicsípéssel ellátott 1A lapos idom az előbbiekhez hasonló módon az la csatlakozó részével van a 4 kapcsoló laghoz hozzáhegesztve. A 4 kapcsoló tag az 5 függesztő idomhoz van erősítve. Az I szóróclcktródn elvileg bármelyik kiviteli alakja esetében mód van az ikerfölfüggesztésre, sőt arra is, hogy az ionizációs térbe a 6 terelő súllyal való megfeszítéssel építsük be őket., ami helyzetük stabilizálását szolgálja. Az utóbbi megoldás esetében, melyet a 14. és 15. ábrán láthatunk a 6 terhelő súly és az 1 szóróelektróda közé egy-egy további 5 függesztő idomot célszerű beiktatni, amely ugyanolyan 4 kapcsoló taggal csatlakozik az 1 szóróelektródákhoz, mint azt a 12. és 13. ábrán bemutattuk. A találmány szerinti elektródák villamos és mechanikai szempontból egyaránt kedvezőbbek az ismerteknél, amellett számottevően gazdaságosabbak is. Jelentőségét fokozza, hogy alkalmazása fölöslegessé teszi az elektródák sűrű kicserélését, továbbá elkerülhetővé a balesetveszélyt, a korróziót és a gyakori üzemkiesést. Az 1 szóróelektródák keresztmetszeti méretei és hosszuk a felhasználás helyétől, az ipari technológiák jellegétől és az elektrofilterek teljesítményétől függ. 4 1 60S 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
