191588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőművi pernye megkötésére
1 191 588 2 A találmány tárgya eljárás erőművi pernye megkötésére agyagásványt tartalmazó meddő iszap vagy ennek agyaggal alkotott elegyének alkalmazása révén. Az így nyert kompozíciót ezután elhagyott külszíni bányaterületek rekultivációjához használjuk, illetve előtalajként, talajjavításra alkalmazzuk. Szénüzemű hőerőművek működése során jelentős mennyiségű finom szemcsés pernye képződik. Száraz állapotban a szemcsék nem tapadnak egymáshoz. Ez a tény a deponálás során jelentős problémát okoz. A száraz pernyét a szél nagy távolságra elhordja, ami az erőmű környéki települések folyamatos szennyezését okozza. A depókban levő pernye mechanikailag instabil, kompakt fedőréteg alatt is gyakran megcsúszik. Az ilyen területek későbbi rekultiválása ezért igen nagy nehézségbe ütközik. E problémák megelőzésére a pernyét legtöbbször az erőművi salakkal keverve tárolják. A pernye jelenleg ismert egyéb hasznos felhasználási lehetősége a cementgyártás, a gázbetongyártás, illetve az útépítés során töltőanyagként való alkalmazás. Ismert továbbá az 1 459 396 számú angol szaba dalmi leírásból pernyének növényi tápanyagként történő felhasználása is. Az így felhasznált pernye azonban erősen porzik és ezért előnyösen kálciumkarbonátlal granulálva alkalmazzák. Az eljárás ezért meglehetősen költséges és az így felhasznált anyag a talajt túlzottan lúgossá teszi, valamint nem biztosítja a nyomelemek szabályozott leadását. A hidrometallurgiai ércfeldoigozás során gyakran keletkezik melléktermékként, illetve hulladékanyagként olyan meddő iszap, mely jelentős mennyiségben tartalmaz agyagásványt. Az ércfeldolgozás során általában savas feltárást alkalmazunk és ekkor az érc feltárható fémtartalma só alakjában oldatba megy. Ezt az oldatot azután adott esetben több lépcsős szűréssel különítik e! a meddőt tartalmazó iszaptól. Ez a meddő iszap ezután mint nagy mennyiségű hulladék tárolási, felhasználási problémákat okoz az ércfeldolgozók kör nyezetében. Egy általunk kidolgozott eljárás szerint az érc őrlemény vizes szuszpenziója H+-formája kationcserélő gyantával is feltárható. Ebben az esetben a feltárás és a fém megkötése egy lépésben végbemegy, és fémet tartalmazó gyanta az agyagásványt tartalmazó meddőtől egyszerű ülepítéssel, vagy szűréssel elkülöníthető. Az előbbiekben ismertetett eljárást előnyösen alkalmazhatjuk a nagy meddő tartalmú úrkúti karbonátos mangánérc hidrometallurgiai feldolgozásánál. Az így keletkezett meddő iszap csak igen kis mennyiségű mangánt tartalmaz, viszont az érc teljes foszfortartalma (mintegy 0,4%) a meddőben marad. A 2 459 629 sz. NSZK-beli és a 4 219 349 sz. USA-beli szabadalmi leírás agyagásványok mezőgazdasági hasznosítását javasolja. Az így alkalmazott agyagásványok azonban nem tartalmazzák a növényi fejlődéshez szükséges nyomelemeket a kívánt mennyiségben és minőségben, illetve csak költséges műveletekkel egészíthetők ki mikroelemekkel. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az erő művi pernyét az ércek hidrometailurgia feldolgozása során nyert meddő iszappal, vagy ennek agyaggal alkotott elegyével és vízzel elkeverjük, olyan masszát kapunk, mely száradás után apró rögökké esik szét. Az így nyert lennék „előtalajként”, illetve talajjavításra alkalmazható, és elhagyott külszíni bányaterületek rekultivációjára is használható. Tartalmaz ugyanis olyan alkotókat, amelyek a növények növekedése szempontjából igen fontosak, így mikroelemeket, foszfort, illetve adszorpcióra és loncserére alkalmas agyagásványokat is. Az így felhasznált találmány szerinti elegy a talajt mikroelemekkel és foszforral látja el, ugyanakkor biztosítja ezek egyenletes,szabályozott leadását. Eljárásunk réven tehát két hulladékanyagból hasznos terméket hozunk létre, és megoldjuk a nagy meny nyiséghen keletkező és a környezetet szennyező erőművi pernye megkötését. Ugyanakkor olyan új hatású talajjavító kompozíciót is hozunk létre, amely a növényi fejlődéshez szükséges anyagokat szabályozottan adja le a talajba, és gazdaságossági szempontból is előnyös, igen olcsó ára miatt. A találmány szerinti eljárás során nyert elegyhez szükség esetén ismert adalékanyagokat, így műtrágyákat, továbbá mikroelemeket kevertünk. A találmány tárgya tehát, eljárás erőművi pernye megkötésére. Az eljárást az jellemzi, hogy a pernyéhez kötőanyagként, szára'anyagtartalomra vonatkoztatva 20 -70 tömeg% mennyiségben, előnyösen 30- 60 tömeg%-nyi mennyiségben, hidrometallurgiai érc feldolgozás során keletkező, agyagásvány tartalmú meddőt, vagy ennek agyaggal alkotott elegyét keverünk, majd az így nyert keverék víztartalmát 30- 300 tömeg%-ra egészítjük ki, és adott esetben ismert adalékokat, így műtrágyákat, mikroelemeket adago lünk hozzá, az elegyet homogenizáljuk, majd szárítjuk,és adott esetben aprítjuk. A találmány szerint előállított kompozíció kötött séget a meddő-pernye egymás közötti aránnyal befolyásolhatjuk, A 20 tömeg% meddőt tartalmazó kompozíció már összeáll, és szárítás után enyhe mechanikai behatásra is rögökké esik szét A 70 tömcg% meddőt tartalmazó elegy száradás után tömör lepény, mely csak intenzívebb mechanikai behatásra porítódik, A találmány szerinti eljárással előállított kompozíciót azért alkalmazhatjuk az ismert kompozícióknál előnyösebben előtalajként, talajjavításra, bányaterületek rekultivációjára, mivel a meddőiszap mikroelemek, így pl. Mn, Fe, Zn stb. tartalma, illetve foszfortartalma a speciális érckezelés révén jobban feltárt állapotban van, továbbá ezek és a pernyében levő értékes elemek a jelenlevő agyagásványok adszorbeiós képessége miatt szabályozottan jutnak a talajba Emellett a környezetet szennyező hulladékok hasznosításai is megoldjuk,& igen olcsó talajjavító kompozíciót tudunk a felhasználók rendelkezésére bocsátani. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák kapcsán mutatjuk be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 2
