191572. lajstromszámú szabadalom • Kijelző berendezés képpontok halmazát hordozó kijelzőtáblával és elektronikus szekvenciális vezérléssel

1 191 572 2 eszköz (I) bemenetű (202) közösítve a vezérlő­áramkör működtető kimenetére (101) csatlakoznak és az ÉS-kapuk másik bemenetei a vezérlőáramkör megfelelő - képpont-szelektív - kijelölő kimenetére (1 . . . n) csatlakoznak. A találmány tárgya berendezés számjegyes, alfa­­numerikus és/vagy grafikus információk kijelzésére. A berendezést pontszerű fényforrások (aktív kijelző eszközök) halmazából kialakított fény tájékozta tó táblával való alkalmazás céljaira fejlesztettem ki, de a leírásból a szakember számára nyilvánvaló lesz, hogy a találmány alkalmazhatósága ennél szélesebb körű. Olyan kijelző berendezést, amely akár számjegyes, akár betűkarakteres, akár grafikus információt ki­elégítő felbontással képes megjeleníteni, általában olyan táblával alakítják ki, amelyben sor mentén, oszlop mentén vagy mátrixmező csomópontjaiban — legalább kétállapotú — pontszerű kijelzőelemek vannak — előnyösen közös síkban — elrendezve; a kijelzőelemek egymástól függetlenül aktiválhatok, így a pontonkénti állapotok (IGEN, NEM, intenzitás­eltérés, szinteltérés) együtt a kívánt ábrát jelenítik meg. Egy képpont eltérő állapotai kifejezésre juthatnak az általa kibocsátott fényenergia eltérő intenzitásában és/vagy színében (aktiv kijelzőelemek) vagy az általa visszavert fényenergia eltérő irányításában, inten­zitásában, spektrumában (passzív kijelződéinek ). A fénykibocsátó kijelzőelemek kialakíthatók pi. izzólámpákkal, parázsfényizzókkal, fényemittáló fél­vezetőkkel stb. A fényvisszaverő, illetve fényterelő ki­jelzőelemek körébe sorolhatók a képpontonként kü­lön vezérelhető folyadékkristályos kijelzők, az ejtő­relék, illetve az oldalanként más-más színűre festett, átforgatható lapkákkal kialakított képpontok stb. A passzív kijelzők közül is a villamos működtetésűek­­nek van aktív elemük, amely a passzív elemre rákény­szeríti az állapotváltozást, pl. annak a jelfogónak a gerjesztő tekercse, amely a maszkot átbillenti, illetve a folyadékkristály potenciálviszonyait megváltoztató szintváltó áramkör stb. A kijelző berendezés villamos hálózata mindenképpen az aktív elemen át működteti a képpontot, ezért az aktív kijelző eszközökben a fényforrásokat, a passzív kijelző eszközökben a mű­ködtető aktív elemet gyűjtő fogalomként a képpont aktív elemének nevezhetjük. A találmány szerinti berendezésnek lehet sokféle — egymástól akár különböző sajátosságokban is jelen­tősen eltérő - kiviteli alakja, amelyek közös család­jellemzője, hogy van képpontok halmazát — előnyö­sen közös síkban elrendezve — hordozó kijelző táblá­ja, váltakozóáramú tápforrása, amelynek egyik sar­kára — közvetlenül vagy közvetve, de — közösítve csatlakozik valamennyi képpont aktív elemének egyik kapcsa és vezérlőáramköre, amellyel szükség szerint az egyes képpontok állapota szelektíven befolyásol­ható és amely képes az állapotok szekvenciális vezér­lésére. A képpontok aktiválása, illetve törlése sokféle mó­don valósítható meg, alkalmaznak elektromechanikus, tranzisztoros, vezérelhető (szclephatású) félvezetős, pl. tirisztoros, triacos, stb. kapcsoló eszközöket. Az elektromechanikus kapcsolók hátránya, hogy mozgó alkatrészt tartalmaznak, annak ismert számos hátrányával, korlátozott élettartamnak, szennyezés­­érzékenyek, nagyméretűek. Különösen hátrányos, hogy lassú működésűek, ami kizárja az ilyen típusú kapcsolók alkalmazását, ha a kijelző berendezés prog­ramját elektronikus adatfeldolgozó berendezésről (számítógép, processzor) kívánjuk működtetni. A tranzisztoros kapcsolók gyorsműködésűek, élet­tartamuk gyakorlatilag korlátlan, kisméretűek. Hátrá­nyuk, hogy képpontonként több aktív és passzív elein szükséges és a hibalehetőség megfelelően nagyobb. További hátrány, hogy nagy teljesítőképességű — szűrt egyenáramot szolgáltató - tápegységet igényel­nek, amelynek teljesítőképessége sokszor meghaladja a 100 KVA nagyságrendet. Pusztán ennek igénye sokszor lerontja a típus valamennyi előnyét. A legnagyobb előnnyel ilyen rendszerek üzemelte­tésénél a vezérelhető félvezető kapcsolók, előnyösen tirisztorok használhatók. Képpontonként egy kis­méretű aktív elem alkalmazásával mcgoldaható az. egyébként összetett billenő kapcsolót igénylő logikai feladat (tárolja az információt) és az erősítés egy­aránt. Természetesen a vezérelhető félvezető kap­csoló alkalmazásánál is felmerülnek különböző prob­lémák a képpontteijedelemtó'I, az alkalmazási körül­ményektől, a szolgáltatási igénytől függően, a vissza­hatások kiküszöbölésének módját illetően és a sok­elemes kijclzőtábláknál felmerülő egyik legkényesebb vezérlési probléma, a kijelződéin aktiválásának tartá­sa, illetve törlése kérdésében. Egyes ismert tirisztoros kapcsolású fénytájékoz­tató berendezéseknél az impulzussal való vezérlés megvalósítása és a káros visszahatások elkerülése cél­jából a gyújtóáramkörben kondenzátort alkalmaz­nak, a törlést pedig úgy végzik, hogy az anódkörben alkalmazott háromfázisú cgyenirányítás áramkörében az egyik fázist megszakítják. így meg lehetett takarí­tani a szabályozott, szűrt egyenáramot szolgáltató tápegységet, de a kondenzátornak a gyújtókörben való alkalmazása nagy zavaróérzékenységet ered­ményezett. Más ismert megoldásoknál, pl. a 168.214 Isz. ma­gyar szabadalom szerintinél, az áramköri elrendezés többdimenziós koordináta vezérlést tesz lehetővé; alkatrészigénye viszonylag minimális, a képponton­ként alkalmazott fénypontkapcsoló viszonylag olcsó és megbízható. Hátránya azonban, hogy a már emlí­tett egyenáramú tápegységet igényli, amely átlagos méretű fénytájékoztató táblánál (figyelembe véve a fényforrások teljesítményigényét) sokszor 80 kVA egyenirányítására kialakítandó. További hátránya, hogy a törlést az izzólámpák közös potenciálú ki­vezetésére csatlakozó gépforrási törlőkapcsoló végzi, így minden újabb beírás előtt ezt a kapcsolót kell működtetni. Ismeretes olyan berendezés, amelynél a fénypont­kapcsoló tirisztorok közül az együtt törlendők egy egységben elrendezettek, így kis helyfoglalásúak és esetleg közös hűtőfelületen elrendezhetők. Ilyen pl. a 179.075 Isz. magyar szabadalom szerinti berende­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents