191570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés mechanikai zajforrások helyének meghatározására előnyösen nagynyomású közegeket szállító csővezetékekre

191 570 visszük át, s a hibahelyre jeíiemző keresztkorrelá- j ciós függvénynek az adott célra megfelelő becslését közhasználatú eszközökkel, például mikroprocesz­­szoros rendszerekkel, személyi számítógépekkel stb. végezzük el. Az előfeldolgozás során a korrelációs függvény maximumának helye arányos az érzékelő­ket összekötő egyenes csőhossz 5 felezőpontjára vonatkoztatott előjeles várható y hibahely-távolság­gal. A találmány tárgyát képezi továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló kapcsolási elrendezés is, amelyben a mechanikai zajforrás várható hibahelyé­nek két oldalára elhelyezett egy-egy érzékelő ki­menetével egy-egy szűrőn keresztül kapcsolódik egy kétbemenetű analóg frekvenciatranszponáló egység egy-egy bemenetére, és az ugyanezen analóg frek­venciatranszponáló egység egy-egy kimenetével egy kétbemenetű célkorrelátorra van kötve. Ezen kapcsolási elrendezés változatánál az analóg frekvenciatranszponáló egység egy további beme­neté kívülről vezérelhető. A találmány tárgyát képezi még az analóg frek-j venciatranszponáló egység három kiviteli példája.! Az első és második kiviteli példánál az analóg , frekvenciatranszponáló egység két azonos felépí- ' fésű, független frekvenciatranszponáló áramkört tartalmaz. Ai első kiviteli példánál a kétbemenetű és két­­kimenetű analóg frekvenciatranszponáló egység egy- . egy be- és kimenete között egy összekötött be­menetű, kétbemenetű szorzó és aluláteresztő szűrő van soros hatásláncba kapcsolva. Az analóg frekvenciatranszponáló egység második kiviteli példája két független működésű fáziszárt ■ hurkot tartalmaz. A megfelelő be- és kimenet közé a fáziszárt hurok oly módon van beiktatva, hogy a bemenetre a szorzó egyik bemenete kapcsolódik, a szorzó kimenete az aluláteresztő szűrőn és a szűrő­vel sorbakapcsolt vezérelhető frekvenciájú oszcil- / látoron keresztül szorzó másik bemenetére van bekötve, továbbá az aluláteresztő szűrő kimenete egyúttal az analóg frekvenciatranszponáló egység kimenete is. Az analóg frekvenciatranszponáló egység harma- 45 dik kiviteli példája egy további, kívülről vezérelhető bemenetet is tartalmaz. A kívülről vezérelhető be­menet egy közös, vezérelhető frekvenciájú oszcil­látoron keresztül kapcsolódik a két szorzó egy-egy közösített bemenetére, míg az analóg frekvencia- 50 transzponáló egység egy-egy bemenete a szorzók másik bemenetére van bekötve. A szorzók kimenete az aluláteresztő szűrőn keresztül kapcsolódik a meg­felelő kimenetekre. A találmány tárgyát képező eljárást és a talál- 55 mány szerinti kapcsolási elrendezést rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvaló­sítására alkalmas elrendezésnek két példakénti ki­vitelét mutatja, melyek a szaggatott vonallal ábrá- 60 zolt egy további bemenetben különböznek egymás­tól. A 2—4. ábra az ugyancsak a találmány tárgyát 65 képező analóg frekvenciatranszponáló egység egy­­egy kiviteli példáját ábrázolja. Az 5. és a 6. ábra a célkorrelátor két megvalósítási lehetőségét mutatja be. ;\z 1. ábra szerinti, javasolt kapcsolási elrendezés­ben 1 csővezetéken rezgés- vagy hang- (2 és 3) ér­zékelő helyezkedik el úgy, hogy az 1 csővezeték 4 várható hibahelyét a 2 és 3 érzékelő közrefogja. ‘ A 2 és 3 érzékelők kimenete 6 és 7 szűrőn keresztül 8 kétbemenetű analóg frekvenciatranszponáló egy­ség 23 és 24 bemenetére kapcsolódik. Az ugyan­ezen 8 analóg frekvenciatranszponáló egység 25 és 26 kimenetei kétbemenetű 9 célkorrelátor 27 és 28 bemenetére vannak kötve. Az eljárás, és egyúttal az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés bemutatására szolgáló kap­csolási elrendezés működése a következő: Az eljárás azon a felismerésen alapul, hogy az érzékelt jel felső határfrekvenciája által meghatáro­zott, szükséges mintavételi frekvenciából adódó idő­eltolásbeli felbontás nagyságrendekkel meghalad­hatja a zajforrás helymeghatározásához szükséges, a jelterjedési sebességtől függő időeltolásbeli fel­bontást. Mivel a korrelációs függvény becsléséhez szük­séges számítások mennyisége ezen aránynál nagyobb mértékben csökken, jelentős számítási egyszerűsítés érhető el a két követelmény összehangolása, azaz az érzékelt jel frekvenciatranszponálása révén. így a 9 célkorrelátor sebességével szembeni igények nagyságrendekkel csökkennek. A frekvenciatranszponálás egy másik nehézséget is áthidal, ami az előzőnél is jelentősebb. Nevezete­sen azt, hogy alulról frekvenciakorlátozott jelek kér észtkor relációs függvénye a maximumának kör­nyezetében alternálóvá válik, és ezáltal az idő­késleltetés meghatározása szempontjából nehezen kiértékelhető lesz. Az üzemi zajok és a háttérzajok viszont általában alacsonyabb frekvenciájúak, így a zavarvédettség érdekében célszerű az alsó frek­venciatartományt a kiértékelés során kiszűrni a jel­ből, annál is inkább, mivel sok esetben a meghibá­sodásra jellemző zajok frekvenciában már eleve alulról sávkorlátozottak. A fenti megállapítások a korrelációs függvények következő tulajdonságain alapulnak: Közös forrásból származó zajjellegű jelek kereszt­korrelációs függvénye az időeltolás-tartományban impulzusfüggvény jellegű. Az impulzus jellemző szélessége szoros kapcsolatban van a zajjel felső határfrekvenciájával. Hogy az impulzust detektálni lehessen, szükséges, hogy az időeltolásbeli felbontás az impulzus szélességénél kisebb legyen. Ez a kö­vetelmény vezet időben mintavételezett jelek fel­dolgozása esetén ahhoz a feltételhez, hogy a minta­­vételezési frekvencia a jel felső határfrekvenciájá­nak többszöröse, legalább két-háromszorosa legyen. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés egy to­vábbi előnyös kivitelénél a 8 analóg frekvencia­transzponáló egységnek 29 további bemenete van. A 29 további bemenet segítségével a korrelációs függvénynek optimuma kereshető mérés közben. A frekvenciatranszponáló egység egy előnyös 3

Next

/
Thumbnails
Contents