191550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szervezet regeneráló képességét növelő és gyulladáscsökkentő hatású kivonat előállítására
1 191 550 2 A találmány tárgya eljárás a szervezet regenerálóképességét segítő és gyulladáscsökkentő hatású kivonat előállítására. A hivatalos gyógyászatban igen kevés az olyan gyógyszerkészítmény, amely a szervezet regenerálóképességét hatékonyan fokozná és alkalmazható lenne a különböző krónikus eredetű betegségek és bőrbetegségek kezelésére. Ismeretes, hogy a természetes anyagok közül néhány gyógynövényt gyulladásgátló hatása miatt alkalmaznak különböző krónikus gyulladásos eredetű betegségek kezelésére, de eddig nem volt ismert olyan növény vagy teakeverék, amely kedvező irányba fordítja a szervezet anyagcseréjét és növeli a szervezet regeneráióképességét. A találmány célja olyan kivonat előállítása, amely fokozza a szervezet regenerálóképességét és egyúttal gyulladáscsökkentő hatású. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti cél elérhető a vadárvácskafű (Violáé tricoloris herba), citromfűlevél (Melissae folium) és adott esetben lévendulavirág (Lavandulae flos) és/vagy szúrós gyöngyajakfű (Leonuri cardiacae herba) együttes kivonatolásával. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a fenti kivonat hatékonysága tovább növelhető, illetve a kivonatnak egyéb gyógyhatékonyságot is adhatunk különböző ismert gyógynövények vagy ezek hatóanyagainak alkalmazásával. A fentiek alapján á találmány eljárás a szervezet regenerálóképességét növelő és gyulladásgátió hatású kivonat előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy 2 sr vadárvácskafüvet és ,0,5-20 sr citromfűlevelet és adott esetben 0,5-10 sr levendulavirágot és/vagy szúrós gyöngyajakfüvet kivonatolunk a növényi részek súlyára vonatkoztatva 4-100, előnyösen 5—40, célszerűen 8-15 sr alkohollal, vizes alkohollal vagy vízzel +4 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten. A kivonatolást végezhetjük áztatás, keverés, rázás, turmixolás vagy ellenáramú oldószeres extrahálás vagy gőzölés vagy Papin-fazékban történő főzés alkalmazásával. A kivonatolás végezhető a friss vagy a szárított növényi keverékből együtt vagy a növényi részekből külön-külön is. A külön-külön végzett kivonatolás esetén a kivonatokat megfelelő arányban egyesítjük. Az alkohollal készült kivonat tinktúraként bármilyen gyógyszerkészítményben alkalmazható. Az alkoholos kivonás után vizes főzéssel további kivonatolást végezhetünk, mert így a készítmény hatása növelhető és a kinyerés hatásfoka is javítható. A szeszes és a vizes kivonatot egyesítve szirupsűrűségűre betöményíthetjük, liofiíezhetjiik vagy porlasztva száríthatjuk, és gyógyszerkészítmények előállítására alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárással készült kivonatnak a szervezet regenerálóképességét fokozó alaphatása mellett igen jó gyulladásgátló hatása is van. Alkalmazható általános kimerülés és anyagcserezavarok esetén, krónikus gyulladásos eredetű betegségek, bőrbetegségek és érrendszeri betegségek kezelésére, heves szívdobogás megakadályozására, infarktus megelőzésére. Érelmeszesedés és magas vérnyomás esetén is kedvezően befolyásolja a szervezet regenerálódását. Alkalmazható kozmetikai szerként is különböző bőrbetegségek, mikrohámsérülések és anyagcserezavar miatt fennálló bőrbajok kezelésére. Gyulladáscsökkentő hatása folytán elősegíti a hámképződést. A kivonat gyulladáscsökkentő hatását tovább növelhetjük majoránnafű és hársfavirág vagy ezek tatóanyagainak hozzáadásával. A kivonathoz adott tarackbúzagyökér, diólevél és bojtorjángyökér vagy ezek hatóanyagai fokozzák a különböző bőrbetegségek gyógyulását elősegítő hatást. A kivonathoz szúrós gyöngyajakfüvet, galagonyalevelet, -virágot vagy -bogyót vagy ezek hatóanyagait adva a szív koszorúereinek betegségei ellen alkalmazható és görcsoldó, nyugtató hatású készítményhez jutunk. A kivonathoz feketeribizlilevél- és fokhagymakivonatot adva a magas vérnyomásos betegek kezelésére is alkalmas készítményt kapunk. A vadárvácskafű (Violáé tricoloris herba), a Viola tricolor és a Viola arvensis Mur, az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó, hazánkban vadon előforduló és termesztett egyéves vagy évelő növény; drogként föld feletti része szolgál. A vadárvácska szára egyenes, felálló vagy !ecsepült, 20-40 cm magas. Levelei 3—5 cm hosszúak, szív vagy tojásdad alakúak, a felsők lándzsásak, hegyesek, gyengén csipkés élűek. Virága sárga, ibolya vagy kék színű, termése 3 kopácsra hasadó sokmagvú toktermés. Májustól augusztusig virágzik. Virágzáskor föld feletti részét gyűjtik. 5-6 kg friss növényből kapnak 1 kg száraz drogot. A vadárvácska eddig ismert tartalomanyagai: zsírsavak, szénhidrátszármazékok, flavonoidok, triterpének, ásványi anyagok stb. A vadárvácska eddig ismert gyógyhatásai: a teaként alkalmazott drog köptető, vizelethajtó, nyákokló, vérnyomáscsökkentő hatású, ezenkívül különböző bőrbetegségekre és tejekcéma kezelésére alkalmazzák (Spaich, W.: Moderne Phytotherapie. Karl F. Haug Verlag, Heidelberg, 1977. 387-388. oldal). A citromfűlevél (Melissae folium) a Labiatae családba tartozó Melissa officinalis L. levele, amelyet megszárítva használnak drogként. A citromfű kellemes, citromra emlékeztető illatú, évelő növény, hazánkban termesztik. A növény levelei keresztben átellenesen állnak, lemezük csipkés fogas élű, gyengén szőrös, csúcsa hegyes. A virágzáskor gyűjtött föld feletti részt szárítják. 5 kg friss növényből nyernek 1 kg drogot. A drog eddig ismert tartalomanyagai: 0,05-0,3 % illóolaj, cserzőanyag, fenolos anyagok, flavonoidok, triterpénszármazékok, szénhidrátszármazékok stb. A vízgőz-desztiilációval kapott illóolaj főként cifráit, citronellált, geraniolt és linaloolt tartalmaz. A drog eddig ismert gyógyhatásai: teaként ideg- és szívnyugtafó, görcsoldó, valamint emésztést elősegítő és epeműködést serkentő szerként, külsőleg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
