191544. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés diesel motorok üzemi állapotát jellemző paraméterek egyidejű mérésére és értékelésére
1 191 544 2 lás másik bemeneti pontjára (B) és a Hold-Ofí áramkörrel ellátott monostabil fűrészfcszültséggenerátor (37) a fénymodulátoron (38) keresztül az oszcilloszkóp (4) fénymodulátor bemeneti pontjára (D) van bekötve a nyomásmérő (3) másik kimenetével az oszcilloszkóp (4) függőleges eltérítő bemeneti pontjára (E) van csatlakoztatva, a Hold- Off áramkörrel ellátott monostabil fűrészfeszültséggenerátor (37) az oszcilloszkóp (4) vízszintes eltérítő bemeneti pontjára (C) csatlakozik, a löketszámláló (39) vagy a löketszámlálás céljára szolgáló bemeneti pontok (A, B) vagy pedig az oszcilloszkóp (4) vízszintes eltérítő bemeneti pontjára (C) van csatlakoztatva, a csúcs-egyenirányító (31) kimenete a komparátorba (35) van csatlakoztatva, az összegző fokozat (33) egy további bemenete a csúcs-egyenirányítóval (31) van összekötve, az előre-hátra számláló (21) egy további bemenete pedig a külső nullázásra szolgáló ponttal (F) van összekötve, a löketszámlálás (39) egy további bemenettel a beállításra szolgáló pontra (G) van csatlakoztatva. A találmány tárgya olyan elektronikus kapcsolási elrendezés, amely a dízelmotorok üzemi állapotát jellemző paramétereinek abszolút értékeit egyidejűleg méri és az üzemi állapotát egyidejűleg értékelhetővé teszi. A találmány tárgyát képező elektronikus kapcsolási elrendezés a dízelmotorok üzemi állapotának kiértékelését úgy teszi lehetővé, hogy nem szükséges a motoron nagymértékű szerelési munkát elvégezni, hanem elegendő csak a porlasztó és az adagoló közötti üzemanyagcsövet megbontani és közéjük két érzékelőt iktatni, amelyeknek jelei alapján történik a kívánt paraméterek meghatározása. Közismert, hogy a, dízelmotorok üzemi állapota nagymértékben az adagoló és a porlasztó üzemi állapotától függ, amely meghatározza az üzemanyagfogyasztást, a befecskendezéskor a transzfernyomást és a nyomásesést, a fordulatszámot, valamint az előbefecskendezési szöget. Ezen paraméterek mérése tehát alapvető fontosságú a dízelmotorok üzemi állapotának megállapítása szempontjából. E paraméterek mérését a napjaink gyakorlatában általában kétféle módon végzik el. Az egyik módszer az, amikor az adagolót és a porlasztót - a dízelmotor teljesítményét alapvetően meghatározó két szerkezeti egységet - a motorból kiszerelik és próbapadra helyezik. A próbapadon azután szinte laboratóriumi körülmények között működtetik. Működtetés közben mérik a paramétereket, amelyek kiértékelésétől függően a javítások vagy a korrekciók elvégezhetők. A másik módszer szerint a motor szerkezeti egységei közé érzékelőket iktatnak be, amelyek az üzemi viszonyokat jellemző paraméterekről adatokat szolgáltatnak és ezen adatokat számítógépszerű célberendezés értékeli ki oly módon, hogy a memóriájában tárolt, a vizsgált motor típusára jellemző, referencia adathalmazzal egybeveti a mért paramétereket és a különbséget, mint az ideáüstól való eltérést, kijelzi. A többi gyakorlatilag megvalósított mérőáramkör csak relatív értékeket mér és ezeket a különböző hengerekre egybeveti és így származtat információt, amely csak az egyes hengerekre, illetve az egyes hengerek közötti eltérésre következtet. Mindkét módszer alkalmas a dízelmotorok diagnosztikájának az elvégzésére, azonban az a közös sajátságuk, hogy jól felszerelt szervizhálózatot, laboratóriumot és magasan képzett szakemberek munkáját igénylik. Napjaink egyik legkorszerűbb berendezése az osztrák AVL Gesellschaft f. Verbrennungskraftmaschinen u Messtechnik m. b. H. által forgalmazott 850 típusú dízelmotor diagnosztikai rendszere. E rendszernek az a lényege, hogy a vizsgálandó motorba az adagoló és a porlasztó - a magasnyomású tér - közé csak nyomásjeladót építenek be. Annyi nyomásjeladót, ahány henger vizsgálatát kívánják elvégezni. Ezenkívül tartalmaz még a nyomásjeladó jelének feldolgozására alkalmas analizátort, a nyomásgörbék megjelenítésére egy oszcilloszkópot és stroboszkópot. A diagnosztikai rendszer lényegében úgy működik, hogy nyomásjeladók által szolgáltatott jelek az oszcilloszkópon megjelennek. A nyomásnagyságot úgy mérik, hogy manuálisan beállító potenciométerrel marker jel segítségével, DC-feszültséghez viszonyítva megállapítják a nyomás nagyságát. A kezelő a vizsgált érték megállapítása után a nyomásgörbét még külön műveletben összehasonlítja az ideális nyomásgörbékkel. Az ismertetett diagnosztikai rendszereknek kétségen kívül a legfőbb előnye, hogy a dízelmotorok diagnosztikálása elvégezhető. A berendezés konstrukciójából következik, hogy mivel csak nyomásjeladókkal dolgozik - magasnyomású térben -, így a magasnyomású izemanyagcsőben átfolyó üzemanyag-mennyiséget nem méri, de természetesen egy-egy hengerre a fogyasztás szempontjából azért relatív módon következtethet. A nyomásgörbék összehasonlítása az ideálissal külön művelet és a kiértékelése szubjektív, így azt az emberi tényező befolyásolhatja. Köztudott azonban, hogy a dízelmotorok a jellegüknél fogva elsősorban mezőgazdasági erőgépekben, vízi szállítóeszközökben és katonai járművekben kerülnek alkalmazásra. Mozgásuk és alkalmazásuk tehát elsősorban a terephez vagy vízhez kötött, de mindenképpen a jól felszerelt szervizektől, laboratóriumoktól, valamint a magasan képzett szakemberektől távol történik. Nem szükséges téhát bizonyítani, hogy az ily módon mozgó eszközök a helyszínen is igényelhetik a gyors és megbízható híbameghatározást, valamint a javítást, korrekciót, de a fentiekben vázolt körülmények erre nem adnak lehetőséget. A találmány célkitűzése, hogy ezt a napjaink igényét, hogy a terepen vagy vízen a helyszínen, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
