191516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hígtrágya környesetvédő tisztítására és aerob komposztálására
1 191 516 2 A találmány tárgya a különböző eredetű hígtrágyák hulladékmentes tisztítására és feldolgozására szolgáló eljárás. Ismeretes, hogy a hígtrágyák hulladékmentes tisztítása, feldolgozása és elhelyezése világszerte ökológiai szempontból nem megnyugtatóan megoldott kérdés. A megoldásra számos eljárás ismert, melyek a hasznosítás szempontjából nézve az alábbi három főbb csoportba sorolhatók :- Öntözéses hasznosítás.- A szilárd fázisnak szerves trágyázó anyagként történő hasznosítása.- A szilárd fázisnak légszáraz pór vagy granulátum formájában történő hasznositása. Az öntözéses hasznosításnak két főbb változata ismert, igy a homogenizált hígtrágya és a fázisszétválasztással nyert hígfázis (még aránylag sok finom organikus alakos lebegőanyagot tartalmazó) öntözése. Legnagyobb hátránya, hogy a termőtalajra hárítják át a szervesanyag lebontását, ami a termőtalaj növényzete számára minőségileg és az adott időben sokszor káros. A hígtrágya-iszapnak a talajba történő injektálása is ide sorolható, bár az öntözésnél kevésbé hatásos, mert főként a talajéletre a nem kívánatos anaerob lebontást (rothadást) segíti elő. A szilárd fázisnak szerves-trágyaként történő hasznosítására szintén sok eljárás ismeretes. Az ide tartozó eljárások egyik osztályára általában az jellemző, hogy fázisszétválasztással kezdi a tisztítást, a másik osztályára pedig az, hogy az eljárás elején fázisszétválasztást nem alkalmaz és a hígtrágyát hidro-biológiailag tisztítja, vagy a teljes hígtrágya mennyiséget nedvszívó anyaggal itatja fel. Az első osztályba tartozó megoldások közül hármat ismertetünk. A 99 769 lajstromszámú NDK szabadalom lényege, hogy a hígtrágya a tárolóból lengőszitára jut. A szita felső terméke a durva (darabos) trágya, melyet komposztálásra szállítanak, a szita alsó terméke pedig a hígtrágya-zagy, melyet eleveniszapos biológiai lebontásra adnak. A biológia után a hígtrágyát utóülepítik, az eleven-iszap egy részét recirkuláltatják, a hígfázist pedig elöntözik. Egy másik megoldást a 158 766 lajtstromszámú magyar szabadalom (NDK-beli elsőbbséggel) ismertet. Az eljárás lényege, hogy a hígtrágyát hagyományos vákuum dobszűrővel szűrőlepényre és szűrlet-trágyalére választja szét. A szűrlet öntözésére vagy az istálóba történő visszavezetésre általában nem elég tiszta, ezért ezt vegyszeresen kezelik, majd újraszűrik. Az így nyert szűrlet-trágyalevet elpárologtatóba is adhatják, a szűrőlepényeket pedig egy utánfutó-kocsin gyűjtik, majd elszállítják. A 172 727 számú magyar szabadalom, amely szarvasmarha hígtrágya tisztítására szolgáló eljárás, hasonlóan az előbbi szabadalomhoz, gépi szűréssel kezdi a fázisszétválasztást, de az előbbitől eltérően présszalagszűrőt használ, és a homogenizált hígtrágyát alumíniumszulfáttal és anionaktív polielektronittal (óriásmolekulatömegü, szintetikus és organikus flokkulálószerrel) a hatásosabb szűrés érdekében előkezeli. Ezután a szűrlet-trágyalét, mely még mindig 3500-4000 mg/1 KOI értékű, eleveniszapos biológiai lebontásra adja. A biológiailag tisztított víz 700-900 mg/1 KOI értékű, s mint ilyen, további tisztításra szorul. Ezt az utótisztítást Ca(OH)2 hozzákeverésével, majd ülepítéssel végzik. Az ülepítőről túlfolyó 11-11,5 pH-jú vizet C02 gáz adagolásával 8 pH-ra viszik le, majd utóülepítik, melynek túlfolyó vize 300-400 mg/1 KOI értékű. Az ismertetett három eljárásra közösen jellemző hátrány, hogy a hígfázis közel sem éri el az élővízbe folyatható víz 100 mg/1 alatti KOI értéket, és az alkalmazott fázisszétválasztások nem jó hatásfokúak, miért is feleslegesen túl sok alakos szervesanyag kerül a költséges és lassú hidrobiológiái lebontásra. Ez az utóbbi hátrány még jobban kifejezésre jut az ugyancsak a második csoportba tartozó, de ennek már egy másik osztályába sorolható és az ezután ismertetendő eljárásnál. További hátránya ezeknek az ismert eljárásoknak, hogy az aránylag nagy mennyiségben felhasznált flokkulálószer (szintetikus, organikus polielektrolit) a termőtalajba jutva a terménybe beépül, és ezen keresztül a táplálékláncba kerül, és mint élőszervezet-idegen anyag káros hatást fejt ki, illetve long-term vonatkozásban biológiailag nem bizonyított, hogy nincs káros hatása. A második csoport második osztályába tartozik már a 175 564 számú magyar szabadalom (NDK- beli elsőbbséggel), melynek jellemzője, hogy a homogenizálás után rögtön hidrobiológiái lebontást, majd ülepítést használ, és kívánt esetben a biológiai lebontást és az ülepítést megismétli. Erre az eljárásra az jellemző, hogy minden alakos szervesanyagot hidrobiológiái úton kíván lebontani, és ezáltal az így nyerhető „tisztított vízben” károsan maximálisra növeli a lebontásból keletkező oldott szervetlen növényi tápanyagokat (NPK-ot). Egy másik ide tartozó megoldást a 4 297 122 USA szabadalom mutat be. Eszerint az organikus szennyező anyagot tartalmazó szennyvíz vagy szennyvíziszap, melynek víztartalma maximálisan 99 súly%, aerob vagy anaerob lebontásra kerül úgy, hogy a mikrobiológiai lebontás fokozását ásványi őrlemény (célszerűen legalább 70%-ban, 0,08 mm alatti szemcseméretű) hozzáadásával teszik hatásosabbá. A célszerűen kiválasztott és a jégkorszakban keletkezett telepekből származó kőzetek és ásványok őrleményei olyan makro-, mező- és mikroelem összetételűek, hogy ezeknek az organikus szennyvízhez keverésével és legalább 6 órás lebontási idővel egy feljavított minőségű szennyvíz-iszap állítható elő. Erre az USA eljárásra is mint hátrány az jellemző, amit az előbbi magyar szabadalomnál már leírtunk. Ugyancsak egy szélsőséges megoldást ismertet a 175 638 számú magyar szabadalmi leírás is. Ennek lényege, hogy aránylag sűrű hígtrágyát zárt medencében nedvszívó nyersanyagrétegből, célszerűen pl. szecskázott szalmából kialakított rétegre vezetik, és ezáltal megszűrik, majd ezt a szűrlettrágyalevet friss rétegre újra feladják, és ezt addig folytatják, amíg az összes lé fel nem itatódik. Az így megtelt medencét hosszabb ideig (pl. 40 napon át) pihentetik, majd a nyert trágyát markolóval kiemelik. Az eljárás hátránya, hogy anaerob komposztálódás megy végbe, mely kellemetlen szaghatású gáz fejlő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
