191515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tioéterek előállítására
jiW'i I Íi' 1 191515 2 alkil-szulfonátok, különösen a benzol- és naftalinszulfonsavak alkilészterei. Az I általános képletnek megfelelő különböző típusú szililezett tiolokat alkalmazhatunk a találmány szerinti eljárásban. Például az R szerves cső- 5 port lehet alkil-, aril-, aralkil- vagy heterogyűrűs csoport. Ezek mindegyike egy vagy több, a szerves halogenideknél említett csoporttal lehet szubsztituálva. Alkalmas alkilcsoportok az egyenes vagy elága- 10 zó láncú alkilcsoportok, megfelelő arilcsoport például a fenilcsoport. Alkalmas heterogyűrűs csoportok például az 5- vagy 6-tagú heterogyűrűs csoportok, melyek heteroatomként egy vagy több nitrogén- vagy kénatomot tartalmaznak. A nitrogéntar- 15 talmú heterociklusos trialkil-szililezett tiolok és halogenidek reakciójában főként S-helyettesített termékek keletkeztek, de N-helyettesítést is megfigyeltünk. Ha az R szerves csoport karboxilcsoportot tar- 20 talmaz, ez a csoport is szilileződik az I általános képletű szililezett tioloknak a megfelelő tiolokból való előállításakor. így, amikor az ilyen szililezett tiolt a találmány szerinti eljárásnak megfelelően szerves halogeniddel, szulfáttal vagy szulfonáttal 25 reagáltatjuk, a karboxilcsoport védve van a nemkivánt mellékreakciótól. Miután a reakció végbement, bármely, a termékben jelenlévő szililoxikarbonilcsoport kívánt esetben ismert módon szabad karboxilcsoporttá alakítható. 30 Hasonlóképpen, ha szabad karboxilcsoport van a találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott szerves halogenidben, a karboxilcsoportot szililcsoporttal védjük, mielőtt a halogenidet a szililezett tiollal reagáltatjuk. Előnyösen a 35 81.200771.4 számú európai szabadalmi bejelentésben leírt módon, a tiol 1,1,1,3,3,3,-hexametil-diszilazán katalizátor jelenlétében végzett trimetil-szililezésével állítjuk elő. A trimetil-szililezett tiolt elkülönítjük a reakcióelegyböl, de előnyösen az így ka- 40 pott reakcióelegyet használjuk kiindulási anyagként a találmány szerinti eljárásban. A találmányt a következő példák szemléltetik, melyekkel kapcsolatban néhány általános megjegyzést teszünk: 45 1. A PMR-spektrumokat 60 MHz-nél vettük fel, ha egyébként mást nem közlünk : a kémiai eltolódásokat a belső standardként használt tetrametilszilánra ( = 0) vonatkoztattuk. 2. A13C NMR-spektrumokat 20 MHz-nél vettük 50 fel; belső standardként tetrametil-szilánt (=0) alkalmaztunk. 3. Az IR-spektrumokat KBr tablettában vettük fel. 4. A forrás- és olvadáspontok korrigálatlanok. 55 5. A kvantitatív HPLC (nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás) analízisekhez standard technikával készült, megfelelő koncentrációjú oldatokat használtuk. Amikor szükséges volt, az összehasonlító (referencia) anyag tisztaságát kvantitatív 6o PMR analízissel, belső standard technikával határoztuk meg. A pontosságot 5%-ra becsüljük. 6. A reakciókat száraz nitrogén-atmoszférában végeztük. Nitrogénáramot vezettünk át a reakcióelegy fölött és hexametil-diszilazánnal katalizált g5 szililezéskor ezt a nitrogéngázt vízbe vezettük, és a reakcióidő meghatározására használtuk fel, 0,1 vagy 1 normál kénsavval titrálva a reakcióban keletkezett ammóniát. Más reakciókat kovasavgél G adszorbensen, vékonyréteg-kromatográfiásan követtük. 7. Az oldószereket, melyek alkoholmentes minőségűek voltak, 4Â-S molekulaszitán szárítottuk. 8. Minden bepárolás forgóbepárolóban, csökkentett nyomáson és 35 °C-t meg nem haladó hőmérsékletű fürdőben történt. 1. példa 192 mg (1,12 mmól) benzil-bromid 1 ml acetonitrillel és 0,36 ml hexametil-foszforsav-triamiddal készült oldatához 171 mg (0,94 mmól) feniltio-trimetil-szilán 1 ml acetonitrillel készült oldatát adjuk és az elegyet 50 °C-on 1,5 óra hosszat keverjük. Ezután 2 ml metanolt adunk hozzá. A HPLC kvantitatív analízis szerint az így kapott oldat 183 mg benzil-fenil-szulfidot tartalmaz, ami 97%-os hozamot jelent. A termék 188-192 °C/292,6 Pa hőmérsékleten forr és 39-40 °C-on olvad. 2. példa a) 0,60 ml (5,0 mmól) benzil-bromidot adunk 816 mg (3,64 mmól) feniltio-trietil-szilán 5 ml acetonitrillel és 0,9 ml hexametil-foszforsav-triamiddal készült oldatához 50 °C-on. Az elegyet 50 °C-on 45 percig keverjük, majd 2 ml etanollal befagyasztjuk a reakciót. A hígított reakcióelegy HPLC analízise szerint a benzil-fenil-szulfid hozama 96%. b) 949 mg (4,24 mmól) feniltio-dimetil-terc-butilszilán és az a) eljárásban leírt reagensek reakciójában 15 perc alatt 90% benzil-fenil-szulfid keletkezik. 3. példa 11,52 g (63 mmól) feniltio-trimetil-szilán, 22 ml hexametil-foszforsav-triamid és 18,8 ml (250 mmól) etil-bromid elegyét 40 °C-os fürdőben 2 óra hosszat melegítjük, mialatt az átalakulás teljessé válik. A reakcióban szilárd anyag keletkezik. A melegítést még egy óra hosszat folytatjuk, majd 150 ml etil-acetát és 50 ml víz elegyébe öntjük a reakciókeveréket. Az etil-acetátos réteget elválasztjuk, kétszer 50 ml vízzel, 50 ml telített nátriumhidrogén-karbonát oldattal és kétszer 25 ml vízzel mossuk. Az egyesített vizes rétegeket háromszor 25 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat kétszer 25 ml vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk, így 7,25 g (83%) etil-fenil-szulfidot kapunk; fp. 81,5-84 °C/186,2 Pa: n” 1,5632. 3
