191490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tulajdonságait herbicidekkel érintkezve és keveredve is megtartó Rhizobium koncentrátum előállítására és ennek felhasználására
3 191 490 4 donságú hígított folyékony Rhizobium populáció koncentrátummal beoltjuk a nagybani gümőkitermelésre kijelölt tábla vetőmagját, a táblán termesztett pillangós növény gümőit a teljes virágzás időszakában kitermeljük és az ezekből a gümőkből nyert, herbicideket tűrő Rhizobium rasszok, illetve mutánsok felhasználásával állítjuk elő a közhasználatú oltóanyagot, amelyeket herbicidek permetlevéhez töltve, ezzel együtt a talajra, illetve talajba juttatunk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a nagybani kitermelésre kijelölt táblán termesztett növényekről nyert, optimális gümőfejlődés és nitrogénkötés idején kitermelt, még élő nyers giimőket gyors felületi fertőtlenítés után természetes úton megszárítjuk vagy fagyasztva tároljuk, majd a vetési időszak előtt a szárítva tárolt és vízzel visszaduzzasztott, illetve fagyasztott állapotból kiengedett gümőket szétroncsoljuk, centrifugálássaI és szitákon való átbocsátással rosttalanítjuk. Jellemző az is, hogy a nagybani gümőkitermelésre közepes táplálóerőben levő, mezőségi vályogtalajú táblát választunk, amelyen - ha a táblát szója termesztésére kívánjuk használni — szóját még nem termesztettünk, a táblán előveteményként kalászost termesztünk, amelyet magas tarlóval takarítunk be, a tarlót szártépővei megjáratjuk és a tarlómaradványokat egyenletesen szétfúvatjuk, valamint a szója vagy más pillangós növény magvainak vetése előtt, az őszi mélyszántással egyidőben hektáronként kizárólag 100 kg foszfor és 150 kg káli műtrágyát juttatunk a talajba. Az eljárás további jellemzője, hogy szója termesztése esetén egy hektár szója vetésterületre 150-200 g nyers gümőből készített 500 - 600 ml folyékony, vagy pedig 15 —20 g liofilizált, por alakú oltóanyagot használunk, amelyhez vivőanyagként a gümötermesztéshez használt tábla talajából esetenként 40 g szárított, finomra őrölt és többszörösen átszitált mennyiséget keverünk. A találmány szerinti, a tulajdonságait herbicidekkel érintkezve és keveredve is megtartó Rhizobium koncentrátum előállítására és ennek felhasználására szolgáló eljárást részleteiben a következőkben ismertetjük. A pillangós növények fontosabb gazdasági fajtáiról nagy nitrogénkötésre szelektált élő gümőket gyűjtünk és ezek szöveteiből Rhizobiumokat izolálunk. Ezeket az adott pillangós növényfaj és ennek fontosabb előveteményei, például búza, kukorica gyomirtására használt herbicidek hatásának tesszük ki és az igy szelektálódó herbicidtürő rasszokkal, illetve mutánsokkal beoltjuk az adott pillangós növényfaj fontosabb gazdasági fajtáiból álló szintetikus arányos fajtakeverékeket. Az igy nyert fajtakeverék magvakat - például szója esetében — olyan talajú tenyészedényekben vetjük el, amelyben szóját még nem termesztettünk. A tenyészedényekben termesztett növényekről származó gümőkből újból Rhizobiumokat izolálunk és ezeket is herbicidek hatásának tesszük ki, ekkor azonban a herbicidek koncentrációja már nagyobb, mint az előző alkalommal volt. Az előző eljáráselemeket még többször megismételjük úgy, hogy a nagybani, táblán való termesztéshez szükséges vetőmagvak oltásához használt Rhizobiumokat, illegve Rhizobium populációt három-négyszeri átoltás u án nyerjük. A tenyészedényekben való termesztési folyamatok során a gümőket optimális gümőkifejlődés és nitrogénkötés idején, illetve a teljes virágzás időszakában termeljük ki. A kitermelt, még élő nyers gümőket gyors felületi fertőtlenítésnek vetjük alá, majd természetes úton megszárítjuk vagy az oltóanyag gyártásáig - 20 °C alatti hőmérsékleten, fagyasztva tároljuk. A vetési időszak előtt a szárítva tárolt és vízzel visszaduzzasztott vagy fagyasztott állapotból 15-20°C hőmérsékletű helyiségben kiengedett gümőket turmixszerű berendezéssel szélroncsoljuk. A zúzatot perforált centrifugába épített, megfelelő lyukméretű szita betéteken többször átbocsátjuk és így teljesen rostmentes szuszpenziót kapunk. AZ így előállított sűrű Rhizobium koncentrátumot vagy csapvízzel tovább hígítjuk, vagy a hígítás nélküli szuszpenziót liofilizálva vagy vivőanyaggal kiegészítve poralakú állapotba hozzuk. Mind folyékony állapotban, mind poralakban edényekbe töltve tárolható. A közhasználatú oltóanyag előállításához szükséges nagy mennyiségű gümőtermelést már szabadföldi táblán végezzük. A tábla talaja lehetőleg közepes táplálóerőben levő mezöségi vályogtalaj legyen. A szója esetében olyan táblát jelölünk ki, amelyben szóját még nem termesztettünk. Előveteményként kalászost termesztünk, amelyet magas tarlóval takarítunk be, a tarlót szártépővei megjáratjuk és a tarlómaradványokat egyenletesen szétfúvatjuk. A tarlót égetni nem szabad. Az őszi mélyszántás során nem szabad a talajba nitrogén műtrágyát juttatni. A táblán kitermelt gümőket ugyanúgy kezeljük, mint a tenyészedényekben termesztett növényekről nyert gümőket és ugyanúgy tároljuk. Az oltóanyagot is ugyanúgy állítjuk elő. A találmány szerinti eljárás révén előállított Rhizobium tartalmú oltóanyagok összetételét, valamint az oltóanyagok használatával elérhető terméseredményeket szója termesztésénél való felhasználás esetén az 1-5. táblázatok szemléltetik, amely táblázatok e leírás után vannak föltüntetve. A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnyös tulajdonságai a következők: Az eljárás révén előállított oltóanyag mind magoltásra, mind herbicidekkel együtt való kipermetezésre egyformán alkalmas. A gyakorlatban alkalmazott fungicidekkel csávázott magvak esetén is használható a termés mennyiségének növelésére és a termés minőségének javítására, mert a herbicidekkel való talajra vagy növényre permetezése során a Rhizobiumok olyan sűrűségben és eloszlásban kerülnek a talajra, illetve talajba, hogy a fungicidek hatászónáját túlnövő gyökérzetet eredményesen fertőzik, így létrehozzák a kívánatos szimbiózist és ennek hatásaként a nitrogénkötést. A termés minősége azáltal javul, hogy fehérjetartalma jelentősen nő. A pillangósok elővctcménycincl használt herbicidekkel együtt is már a vetést megelőző évben kijuttatható a talajba, így a Rhizobiumok a talajban már a pillangós növények vetése előtt elszaporodnak, ami főként szója termesztése esetén mutatkozik előnyösnek. Az eljárás az ismert eljárásokhoz viszonyítva igen gazdaságos, aránylag kevés munkát és kémiai anyag-felhasználást igényel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
