191470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőszigetelt köpenyelemekből és monolit betonszerkezetből álló épületfalazat kialakítására
1 191 470 2 A találmány tárgya: eljárás hőszigetelt köpenyelemekből és monolit betonszerkezetből álló épület falazat kialakítására. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárásra az jellemző, hogy az épület teherhordó szerkezetét képező hidegen hengerelt, szobaméretnek megfelelő nagyságú, célszerűen négyszögprofilú, in sitii hegesztés útján egymáshoz kapcsolt vázszerkezet belső oldalára a vázszerkezet tartóoszlopain előre fúrt lyukak helyzetével azonos helyzetű furatokkal eleve megmunkált belső köpenyelemet, a külső oldalán pedig az épület szerkesztési moduljának megfelelő méretű külső köpenyelemeket helyezzük el, melyeket a külső köpenyelemeken keresztirányban elhelyezett fahevederek és gyorsfeszítő célszerszámok segítségével rögzítünk. Ezt követően helyezzük el a külső és belső köpenyelemek közé a vázszerkezet tartóoszlopai által meghatározott szélességű és megfelelő magasságú acélhálót, majd a külső és belső köpenyelemek közötti teret elemsoronként kibetonozzuk. Az elmúlt három évtizedben robbanásszerűen nőtt a kommunális és lakóépületek építésének igénye. A házgyári előregyártott épületelemekből álló, sok esetben tíz-tizenkét emeletes lakóépületek nem minden esetben szerencsés, uniformizált, több szerelési, mint építési munkával megoldott kialakítását hazánkban — de másutt is — a szükséghelyzet indokolta. Ezeknek a lakótelepi épületeknek hátrányai már korábban is mutatkoztak, és általában ismeretesek. Az építők tehát igyekeztek megtartani az elemes építés módszerét, oly módon azonban, hogy a házgyári elemek útján épített épületek közismert hátrányait kiküszöbölhessék. csökkentsék a téli fűtéssel járó, indokolatlanul magas hőenergia költségeit és a környezetet megkíméljék a sivár egyhangúságot árasztó, uniformizált külső megjelenési formától. A legújabb szemléletű építés sok egyéb célkitűzése mellett a tervezők elsődleges célja a megfelelő hőszigetelés, az építési idő gyors átfutása, a korszerű anyagokból álló építési elemek felhasználásával. A 3,137.335 lajstromszámú német szabadalmi leírás például belül üreges, nagyméretű építőelemek előállítására nyújt kitanítást. A falszerkezetet úgy alakítják ki, hogy az építőelemek üregeit hőszigetelő tulajdonságú habarccsal töltik ki. Az így kialakított falszerkezet sem nélkülözheti azonban a hagyományos falazást. Éppen ezért jelentett továbblépést a fémből, betonból (könnyűbetonból), gipszből, fából, farostból, műanyagból álló, előregyártott falelem-konstrukció kialakítása, amelyet a 2,523.710 lajstromszámú, szintén német közzétételi irat ismertet. A különböző korszerű falelemkonstrukciók azóta számtalan szerkezeti kialakításban váltak ismertté. Ezzel a hagyományos falazóeljárást már korábban is kiküszöbölő házgyári elemekkel végzett építés lényegesen javult. Az elemek kötésének gondját azonban szükséges volt megoldani. Példaképpen említhető a 180.672 számú magyar szabadalmi leírás, amely rúd alakú profilos vázelcmet javasol az előregyártón panelek összefogására . Az „Europapatent” intézmény keretén belül a 0118.208 és a 0.117.205 számú publikáció nyújt felvilágosítást előregyártott falelemek kötésére. Mindezek a megoldások azonban meglehetősen bonyolultak és költségesek. A találmány révén tehát azt a célt tűztük ki, hogy külön legyártandó, bonyolult kapcsolóelemek nélküli, in siti készíthető, hőszigetelt falszerkezet kialakítását valósijuk meg, mely eljárás során nincs szükség emelőgépre, mert minden alkatelemet kézzel lehet mozgatni. Céljunk az is, hogy a befejező munkálatok ne igényelje- 5 nek a szokásos kézi és motoros szerszámoknál nagyobb cs igényesebb felszerelést. További célunk a találmány szerinti eljárás révén elérni azt, hogy a jelenleg ismert nedves technológiákon alapuló építési módszerek hátrányait teljesen kiküszöböljük. Ezeknél ugyanis csakjelen- 10 tős költségráfordítás árán érhetők el magas készültségi fokú külső és belső felületek a szerkezetépítéssel egy munkafázisban. Az ismert nagypaneles — és e szempontból legfejlettebbnek tekinthető — építéstechnológia megoldotta ugyan a külső felületek készítését, a belső felüle- 15 lek kialakítása azonban jelentős munkaráfordítással jár, arról nem is beszélve, hogy a paneles technológia kisebb épületek építésére gazdaságosan nem alkalmazható a szükséges eszközköltségek miatt. Az egyidejű felületkialakítás lehetősége elvileg a nagy- 20 táblás, vagy térzsalus építési rendszereknél fennáll, de megfelelő homlokzati és belső felületképző elemek, ill. anyagok hiányában a hazai építőipar ezt a megoldást nem alkalmazza. A hagyományos nedves technológiáknál pedig eleve 25 nem képzelhető el a felülettel együtemű falkialakítás. A célul kitűzött feladatot úgy oldottuk meg, hogy a már több évtizede ismert Sámsondi-Kiss féle gipszelemes köpenybeton utókezelési technológiából kiaknázok a speciális zsaluzati anyag nedvszívó és nedvesség- 30 tároló tulajdonságait, de a találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárást eddigelé nem alkalmazott olyan műveleti lépésekből álló sorrendiségben építettük fel, amelynek révén egyszerű kézi eszközökkel lehet a különböző igényekhez alkalmazkodó falszerkezetet kiala- 35 kítani. Ennek megfelelően egy vázszerkezet tartóoszlopaira erősítjük fel - megfelelő célszerszám segítségével - a belső és külső köpenyelemeket, a közöttük kialakult teret pedig az ezen térbe helyezett acélrács alkotta 40 betonacél alkalmazása mellett kibetonozzuk. A találmány szerinti eljárást a leíráshoz mellékelt rajzon, továbbá a rajzon látható hivatkozási számok magyarázó alapulvétele mellett részletesen is ismertetjük. A csatolt rajz szerinti 45 1. ábra axonometrikus elrendezésben mutatja be az eljárás foganatosítását. Amint a mellékelt ábrán látjuk, az épület teherhordó szerkezetét hidegen hengerelt, profilacélból készült váz alkotja. A váz 4 tartóoszlopa (de ugyanígy a vázszerkezet 50 »öbbi része is) célszerűen négyszögprofil kialakítású, amelyen az alkalmazni kívánt elemek által megkívánt helyeken furatok vannak kimunkálva. Erre a vázszerkezetre építjük a belső falsíkot képező 1 belső köpenyelemet (amelynek anyagát előnyösen 55 gipszperlitben választjuk meg) és a 2 külső köpenyelemeket oly módon, hogy e köpenyelemeket egy 5 gyorsfeszítő szerszámmal és - szükség esetén — egy 6 faheveder segítségével a 8 külső hőszigetelő réteggel egyidejűén — önmagában ismert módon - rögzítjük egymáshoz. Az így 60 kialakított könnyűszerkezetű fal 2 külső köpenyelemének és a 8 külső hőszigetelő rétegnek anyagát az adott célhoz igazodóan választjuk meg, önmagában ismert anyagokból. A 2 külső köpenyelem lehet például eternitfálca, a 8 külső hőszigetelő réteg pedig perlitbeton. 65 Ezután az 1 belső és 2 külső köpenyelemek közé
