191437. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víztározók automatikus töltésére
önmagában ismert megoldások a 3A, 3B nyomásérzékelők, amelyek például membrános nyomáskapcsolók. Szükség esetén a 3A, 3B nyomásérzékelők egy szerkezeti egységként is kialakíthatók, A 2. ábra szerinti berendezés az 1 szivattyúval és a 2 áramlásérzékelővel további 1A, ... szivattyú (k) és az 1A, ... szívattyú(k) nyomóágában további 2A, ... áramlásérzékelő (k) van(nak) párhuzamosan, kötve, s ahol az 1, 1A, ...szivattyúk kiilön-külön és egyidejűleg is üzemelhetnek. Látható, hogy az 1 szivattyú és az 1A, .. . szivattyú(k) nyomócsövében külön-külön vannak beépítve a 2 és a 2A,. . , áramlás érzékelők. Az, M szivattyúmotort működtető 4 áramkör a hálózat igényeitől függően indítja el az 1 és az 1A,.. . szivattyúkat. A 2, 2A, . .. áramlásérzékelők kis mértékben különböző határértékű beállításával a leálláskor fellépő nyomáslengések két- vagy többszivntlyús üzemelés után is az egyszivattyús üzemnek megfelelően alakulnak. Más a helyzet akkor, ha például a 2 és a 2A áramlásérzékelők beállítási határértéke egymástól lényegesen eltér. Ebben az esetben például a 20 tározó feltöltésekor à 2A áramlásérzékelő jele alapján az M szivattyúmotort működtető 4 áramkör leállítja az 1A szivattyút, az 1 szivattyú azonban üzemben marad. Az 1 szivattyú szállítóképességét úgy előnyös megválasztani, hogy csúcsfogyasztási időszakban a fogyasztott vízmennyiség az 1 szivattyú által szállított vízmennyiségnél nagyobb legyen, így, az csúcsfogyasztás idején folyamatosan üzemelni fog. Éjszakai időszakban csak a kisebb szállítóképességű 1 szivattyú működik, amikor jelentéktelen fogyasztási mennyiségekkel kell számolni. Szükség esetén az 1 szivattyúval és a 2 áramlásérzékelővel sorba is köthetők 1', ... szivattyú(k) és 2\ .. . áramlásérzékelő(k). Tekintettel arra, hogy az l',.. . szivattyú(k) és a 2',. .. áramlásérzékelő(k) a gyakorlatban az 1 szivattyútól és a 2 áramlásérzékelőtő! általában nagy távolságra kerül elhelyezésre, ezért előnyös lehet, hogy az 1 , .. . szivattyú(k) külön M' szívattyümotor működtető 4' áramkörrel rendelkezzen. A működtető 4' áramkör funkciója megegyezik a 4 áramkörével, szükség esetén azzal egy szerkezeti egységben is kialakítható. A 3. ábra a berendezésnek olyan kiviteli alakját ismerteti, ahol a 9 töltővezetékbe 30 fogyasztókhoz leágazó 9A vezeték van kiképezve. Ebben az esetben lehetőség van fogyasztás mértékét ellenőrző 2" áramlásérzékelő beépítésére. A 2" áramlásérzékelő kimenetc az M szivattyúmotort bekapcsoló 4A áramkör beme netével van összekötve, a TI időzítő áramkör és a 3A nyoniásérzékelő kimenetével együtt logikai „vagy” kapcsolatban zárja az 1 szivattyú (ha több van, akkor előnyösen a kisebb szállítóképességű) M szivattyúmotoijának bekapcsoló 4A áramkörét. Ennek a kiviteli alaknak előnye, hogy az átlagosnál nagyobb fogyasztási időszakban a hálózati fogyasztás növekedését közvetlenül érzékelő 2" áramlásérzékelő célszerűen max. határértékjcle alapján azM szivattyú motor működte tő 4 áramkör az 1 szivattyút üzembe helyezi a hálózati nyomás csökkenését vagy az indí5 4 tási időciklus (TI időzítő áramkör) leteltét megelőzően. A 4. ábra a találmány szerinti berendezés további célszerű kiviteli alakját ábrázolja, ahol a 20 víztározó maximális vízszlnt értékénél a 9 töltővezetékét elzáró 5 szerelvénnyel párhuzamosan 6 visszacsapó szelep van elhelyezve, és a 9 töltővezetékre 30 fogyasztók csatlakoznak. A 2 áramlásérzékelő pedig további analóg kimenettel rendelkezik. Az analóg kimenet 7 fordulatszám szabályozó bemenetére van kötve, ennek kimenete pedig az M szivattyűmotorhoz csatlakozik. Az 1 szivattyú fordulatszámút a 2 áramlásérzékelő analóg jele alapján a 7 fordulatszám szabályozó oly módon állítja be, hogy az átfogott (a gyakorlatban 50—100%) fordulatszám tartományban a hálózat által befogadni képes vízmennyiség érték szállításához állítja be az 1 szivattyú M szivattyúmotorjának fordulatszámút úgy, bogy a hálózat csökkenő vízigénye esetén a fordulatszám az alkalmazott 1 szivattyú karakterisztikája alapján meghatározott arányban csökken. Az 1 szivattyú által szállított vízmennyiség minimális határértéknél az 1 szivattyú működése leáll. Az ! szivattyú újraindítása a korábbi kiviteli alakoknál leírt módon történik. A kiviteli alak lényege tehát, hogy az 1 szivattyú leállítását megelőzően, a fordulatszám csökkentésével a vízszállítás mennyisége csökken, így a vízszállítás és a hálózat vízigénye között egyensúlyi állapot jöhet létre az 1 szivattyú kikapcsolása nélkül is. Az 5. ábra a találmány szerinti berendezéshez célszerűen alkalmazható kis meredekségű, önmagában ismert összefüggést leíró - Q (vízmennyiség) és h (magasság) - szivattyúkarakterisztikát ábrázol: Az üzemi (Qu) és a kikapcsolási (Qm) munkapont közötti jelentős niennyiségváltozáshoz kis nyomásváitozis (pu, illetve pkí) párosul. Látható, hogy az általunk kifejlesztett víztározók automatikus töltésére szolgáló berendezés áramlásérzékelős megoldása az ismert nyomáskapcsolós megoldásokhoz képest különösen az ábra szerintihez hasonló k; akterisztikájú hálózati szivattyúk alkalmazása esetén érvényesülnek jelentős mértékben. Az ismertetett kiviteli alakok azt mutatják, hogy az áramlásérzékelős berendezésünk rugalmasan illeszthető az adott feladatokhoz: a hálózati kép, a tárolókapacitások, a hálózati nyomás- és fogyasztási viszonyok figyelembevételével. Különböző karakterisztikájú szivattyúk, a hálózat különböző pontjain alkalmazott áramlás és nyomásérzékelők alkalmazásával a berendezésnek a célnak legjobban megfelelő, számos kiviteli alakja készíthető el. A találmány szerinti berendezés alkalmazásának előnyei: — Az ármnlásdrzékclős berendezés olcsó elemekből épül fel, alkalmazásával esetenként millió Ft nagyságrendű beruházási költségmetakaritás érhető el, a hagyományos megoldásokkal szemben.- Az áramlásérzékciős berendezés önmagában, kiegészítő elemek nélkül Is szárazfutás elleni védelmet adhat a szivattyúk részére. 6 91 437 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
