191436. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hulladékanyagok öntözésére

3 191 436 4 behatol és jó minőségű komposzt előállítását eredmé­nyezi. Ahhoz, hogy az egymás mellett lévő fúvókák között is egyenletes permetezést biztosíthassunk, előnyös, ha az egymással szemben fekvő fúvókák a fúvókatartó hosszirányában egymáshoz viszonyítva eltolva vannak elrendezve. A csövek szabad végén a záródugaszon kívül vezc­­tékürííő szelepek rendezhetők cl, amelyek fagyvcszély fennállásakor egyszerű ürítést biztosítanak. A találmányt ' részletesen előnyös kiviteli példa kapcsán, rajz segítségével ismertetjük, ahol a rajzon az 1. ábra a találmány, szerinti berendezés egy elő­nyös kiviteli példájának vázlatos ábrázo­lását, a 2. ábra fúvókatartó keresztmetszetét, a 3. ábra motorral működtetett fojtószelepet na­gyításban, a 4. ábra a 2. ábra szerinti fúvókatartó falának egy részét nagyításban, míg az 5. ábra hulladékanyag cella keresztmetszetét mutatja, amelynek hosszirányú oldal­falán fúvókatartók vannak elrendezve. Az 1. ábra látható 1 bevezetőcsőben 3 motorral forgatható 2 fojtószelep van beiktatva. A 2 fojtó­szelep elhagyása utána víz 4 elosztóvezetéken keresz­tül az egyes 5 hulladékanyag felületekre jut. Az 5 hulladékanyag felület két 6, 7 hosszoldalán 8 távtartó fele tt egyenes csőként kialakított 9 fúvóka­tartók vannak elrendezve, amelyeknek elfordulási helyzete 8 távtartókkal rögzíthető. A 9 fúvókatartók 10 fúvókákkal vannak ellátva, amelyeken keresztül a víz a hulladékanyagra kiáramlik. A hulladék felületének mindkét oldalán elrendezett csőként kialakított két 9 fúvókatartó egymástól függetlenül működtethető 11, 12 szelepen keresztül, felváltva vágj' egyidejűleg vízzel vannak táplálva. A 2. ábrán 8 távtartó nagyítva van bemutatva. A 8 távtartó az 5 hulladékanyag felületének 6 hossz­oldalán van rögzítve és csőbilincset képez, valamint körülveszi a csőként kialakított 9 fúvókatastót. A 9 fúvókatartó kerületén kiömlés! 13 fúvókák vannak kialakítva, amelyek a cső tengelyirányában — ahogy az 1. ábrán látható — egymástól lényegében azonos távolságban vannak elrendezve és mindegyik 9 táv­tartó számára közös tengelyirányú síkban vannak el­helyezve. A csőbilhicsck 14 rögzítőcsavarai segítségé­vel a 9 fúvókatartók elfordulási helyzete rögzíthető. A 3. ábra ciklikusan nyitható és zárható fojtó­szelepet mutat. Az 1 bevezető csőben 15 fojtószelep van beiktatva, amely 3 motorral 16 tengelye körül forgatható. A forgatás során — amely percenként kb. 1—4 fordulatot tesz ki, a 15 fojtószelep félfordulaton­ként egyszer zárási helyzttben, és egyszer olyan hely­zetben áll, amelyben az Î bevezetőcső szabad áramlási keresztmetszete hozzávetőlegesen teljesen szabaddá van téve. A 4. ábrán a csőként kialakított 9 fúvókatartó 17 falának egy része látható. A 9 fúvókatartó 17 falá­ban kialakított radiális 18 áttörésekre 19 fúvókák vannak hegesztve. A 19 fúvókák 20 tengelye egy-egy 9 fúvókatartó számára közös síkban van elhelyezve, ezáltal a 9 fúvókatartó elfordításával a 19 fúvókák összes 20 tengelye egyidejűleg a vízszintes síkkal be­zárt megfelelő szög beállítható. i Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés műkö­dését szemlélteti. Ha a 11 szelep nyitása után az 5. ábra baloldalán látható 9 fúvókatartóba víz kerül, akkor a 15 fojtó­szelep helyzetétől függően a 2 fojtószelepben olyan szóró távolság keletkezik, amely a maximális és a mini­mális szórötávolság között változik. A 9 fúvókatartó cső bilincsként kialakított 8 távtartóban való forgatá­sával a fúvókák tengelyállása oly módon állítható be, hogy a legnagyobb szórótávolság az 5 hulladékanyag felületével pontosan egyenlő. A továbbiakban a folya­déksugár az 5 hulladékanyag felületének majdnem a teljes szélességét érinti, csupán a 9 fúvóktartó alatt lévő kis része marad ki az ábra jobb oldalán lévő 9 fúvókatartó hatótartom anyából. Ezután all szelep zárható és a 12 szelep nyit és hasonlóképpen az 5. ábra jobb oldalán látható 9 fúvókatartó töltődik vízzel. A kiáramlási fúvókák állását ismét oly módon választjuk, hogy a folyacléksugár legnagyobb szóró­távolság esetén az 5 hulla Jékanyag felületének szem­ben lévő oldalára jut. A kétoldalról kiinduló alternáló permetezéssel a hulladék, felületének teljes széles­ségére egyenletes vízmennyiség juttatható. A kapcso­lási elrendezést oly módon is kialakíthatjuk, hogy a két 11, 12 szelep egyidejűleg nyit, és a permetezési folyamat a hulladékanyag felületének mindkét oldalá­ról egyidejűleg a hulladékanyag felületének teljes „a” szélességére terjed ki. Előnyös, ha a berendezést oly módon működtet­jük, hogy először az öntözés teljes időtartamának 40%-ig terjedő időtartamon át a hulladékanyag felü­letének egyik oldalán lévő fúvókatartókba vezetünk vizet, ezután a ll szeleppel lezárjuk a vízbevezetést, és a másik oldalon lévő fúvókatartókat az öntözés teljes időtartamának 40%-át kitevő időtartamon ke­resztül működtetjük. Ezután mindkét 11,12 szelepet nyitjuk, aminek következtében a nyomáscsökkenés folytán a szórótávolságot ismét változtatjuk. A szele­pek utóbbi állásában az öntözés teljes időtartamának 20%-át kitevő időtartamon keresztül ismét vizet veze­tünk a hulladékanyagra. Hasonló módon egymás mellett elhelyezett 5 hulladékanyag felületeit (mint az 1. ábrán látható) felváltva láthatjuk el vízzel, aminek során a 11, 12 szelepek meghatározott program szerint vezérelhetők. Az 1. ábrán továbbá láthatók 21 ürítőszclepek. Ilyen jellegű szelepek megfelelő hőmérsékletérzékelő, illetve hőmérséklettel vezérelt motorral működhetnek együtt, ily módon fagyveszély fennállása esetén ön­működő ürítés történhet. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés hulladékanyagok — különösen kom­poszt — öntözésére, amely a hulladékanyag felületére vizet vezető fúvókákkal van ellátva, azzal jellemezve, hogy a bevezetőcsőben (1) a fúvókák (10) irányában ciklikusan nyitható és zárható fojtószelep (2) van, és a fúvókák (10) helyhez kötött fúvókatartókban (9) vannak elrendezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents