191430. lajstromszámú szabadalom • Átkapcsoló kapcsolási elrendezés többcsatornás villamos jelforrás (mindenkori kitüntetett) csatornájának fogadó jelbemenetre kapcsolására

1 191 430 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés, amelynek segítségével többcsatornás jelforrás csatornajelei közül mindenkor a — programvezérléssel vagy egyedi beavat­kozással kijelölt — kívánt csatornajelet kapcsolhatjuk fogadó jclbcmcnelre. Ilyen fogadó jclbemcnct lehet pl. telekommunikációs berendezés megfelelő jelbemenetc és az alábbiakban ismertetendő kiviteli alakot is ilyen alkalmazásra fejlesztettük ki; az ismertetésből szak­ember számára látható lesz, hogy ezen kívül is minden olyan esetben előnyösen alkalmazható a találmány, ha egyező illesztésű, eltérő frekvenciájú N darab jel (csatornajelek) halmazából a mindenkori kívánt jelet kell jelfogadó bemenetre kapcsolni. (N jelentése termé­szetes egész szám). A korszerű átkapcsolok egy részének közös ismérve, hogy az egyes csatornabcmenetek és a — fogadó jel­­bemenethez illesztett — közös kimenet közé egy-egy csatornacgységct kapcsolnak. A csatornacgységckben kapcsoló szervként előnyösen félvezető diódát, szint­­illesztő szervként szélessávú erősítőt alkalmaznak. Széles­sávú erősítőként alkalmazható pl. ilyen kapcsolási elren­dezésekben a 1474/81 sz. magyar szabadalmi bejelentés tárgyát képező szélessávú erősítő (a szabadalom lajstrom­­száma: 182 769); az idézett szabadalom jeírása ismertet korábbi ilyen erősítőket is technika állásaként. Az ismert ilyen rendeltetésű átkapcsoló megoldások azonban a különböző alkalmazásoknál fellépő követel­ményeket csak részben elégítik ki. Egyes megoldásoknál nagyon korlátozott a csatornaszám, általában túl szűk az átviteli sáv, többnyire nincs mód az átviteli csillapítások maradéktalan kompenzálására,nincs biztosítva a kimenő­jel frekvenciafüggetlenüi egyező szintje cs illesztése, az átkapcsolás vezérlése bonyolult, illetve zavarérzékeny. Ez érvényes az újabb ilyen ismert megoldásokra is, ame­lyek egyébként jelentékeny javulást koztak, így pl. a 164 989 lsz. magyar szabadalom szerinti megoldásra, amelynek leírásában egybevethető a korábbi technika állása szerinti megoldások paraméterkészlete (2. hasáb) a szabadalom szerinti megoldáséval (3. hasáb). 11a pl. megnézzük, hogy az egyébként már kedvezőbb beikta­tási csillapításértéket (az addigi 1—2 dB értékkel szem­ben legfeljebb 0,2 dB) a 164 989 lsz. szabadalom sze­rinti megoldás is csak 50—90 MHz tartományban bizto­sítja, akkor nyilvánvaló, hogy szükség van a szolgál látás) színvonal további javítására. A mi találmányunk szerinti átkapcsoló elrendezés akár 1-1000 MHz közötti átviteli sávban is kielégíti az illesztéssel, szinttart ással, frekvencia­­független jclminőséggcl szembeni követelményeket. A találmány alapja az a felismerés, hogy az ilyen ren­deltetésű korszerű megoldások egyes részmegoldásainak célszerű kombinálása esetén az így kapott kapcsolási elrendezés kiterjeszthető és továbbfejleszthető és így az együtt alkalmazott ismert részmegoldások nyújtotta egyedi szolgáltatások együttes hasznosításán túlmenően olyan követelmények is kielégíthetők, amelyek kielégí­tésére egyik ismert megoldás sem adott lehetőséget. A találmány szerinti is egyező felépítésű cgy-cgy csatornaegységet kapcsolunk az egyes csatornabemene­­tek és a - fogadó jelbemenethez illesztett — közös ki­menet közé és ugyancsak félvezető diódát alkalmazunk kapcsoló szervként, szélessávú erősítőt szintillcszlő szervként. A találmány szerinti azonban csatornacgység­­ként több ilyen — önmagában ismert funkciójú — rész­­áramkört kapcsolunk láncba és ezek működtetésére olyan további erősítőt alkalmazunk, amely ezen rcsz- 2 áramkörökkel együttműködve alkot vezcrlőfokozatot. így a találmány szerinti lánckapcsolásban maguk a szint­­illesztő szervek vezérlik a diódás knpcsoiószerveket. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés példnkénti kiviteli alakját szemlélteti az. ábra. A mutatott csatorna­­egységek közül csak az egyik 1 csatolnacgységet rajzol­tuk ki kapcsolási vázlat mélységig, a többi - II,... ,N — csatornaegységet többpólusként szimbolizáljuk, azoknál csak a Be2,... ,BeN csatornabemeneteket, a Ki?.,... ,K1N csatornakimcnetcket és az Uv07i(i = 2.......N) indító­bemeneteket jelölve. Az I.......N esatornaegysegek belső felépítésének ismertetésénél ezért általában csak az első I csatornaegységre utalunk, a jelek indexeinél i = 1 érté­ket feltüntetve; általánosítva a jelek indexeit i jelzéssel látjuk el, aboi i = 1,... ,N vagy esetenként i = 2,... ,N. Az I csatornaegységre mondottak valamennyi I,..., N csatornacgységrc érvényesek. Az. 1 csatoriinegységnek van Bel csatoniabcmcncl- Icl csatolt bemeneti illesztő 1 tagja, első szintilleszlő A szerve, első kapcsoló B szerve, második szintillesztő C szerve és második kapcsoló D szerve, amelyek ebben a sorrendben vannak láncbakapcsolva. A két szintillesztő A, illetve C szerv komplementer TI, illetve T2 tranzisz­torokkal, soros visszacsatoló, illetve 5 ágakkal és pár­huzamos visszacsatoló 2, illetve 4 hurkokkal kialakított szélessávú — első, illetve második — erősítő fokozatok. Az első TI tranzisztor bázisára egyfelől (e példakénti kiviteli alaknál illesztő 1 tagon át) a megfelelő Bei csator­nabemenet, másfelől E vezérlőfokozat kimenete csatla­kozik. Az E vczérlőfokozat tranzisztoros erősítő; a harmadik T3 tranzisztor báziskörc -- ötödik R5 cllcn­­áiiasoii át — a második erősítő fokozattal, a második T2 tranzisztor kollektorkörével van összekötve, a harmadik T3 tranzisztor kollektorköre pedig — harmadik R3 ellen­álláson át — az E vezérlőfokozat Uwz| indítóbemenetével van összekötve. Az E vczérlőfokozat 13 tranzisztorának bázis-, illcLvc koliektorkörébcn egy-egy időlag van el­rendezve. Ennél a példakénti kiviteli alaknál az időtagok RC-tagok, amelyek Cl, C2 kondenzátorainak szabad fegyverzete közös potenciálú pontra van kötve, míg az első RÍ, illetve ötödik R5 ellenállások csatlakoznak az első erősítő fokozat TI tranzisztorának bázískörére, illetve a második erősítő fokozat T2 tranzisztorának kolickiorkörérc. A mutatott példakénti kiviteli alaknál a kapcsoló B, illetve D szervként alkalmazott Dl, D2 diódák közül az első Dl dióda katódja — hatodik R6 ellenálláson át — közös potenciálú pontra, a második D2 dióda anódja - Iielcdik R7 ellenálláson ál -- lapToriàs Uj' sarkára, az első és a második időtag leágazásai - második R2, illetve negyedik R4 ellenálláson át — ugyancsak a táp­forrás U-j- sarkára csatlakoznak. A Kil,..., KiN csatorna­­kimenetek kimeneti illesztő 6 szerven át a — jelfogadó bemenethez illesztett — közös Ki kimenetre csatla­koznak. Az eddigiek alapján a szakember könnyen követheti a kapcsolási elrendezés működésmódja!« A Bel csatornabemenetre kapcsolt első bemenőjel a bemeneti illesztő 1 tagon át az első TI tranzisztor báziskörére kapcsolódik. Ha az Uve7j indítóbemenet 0 V potenciálon van, az első TI tranzisztor vezet, s annak kollektorárama vezérli az első kapcsoló B szerv Dl diódá­ját nyitóállapotba, így a második T2 tranzisztor is vezető állapotba kerül, s az akkora áramra áll be, amelyet a harmadik T3 tranzisztor pillanatnyi bázis-emitter feszült­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents