191422. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egymástól eltérő osztályviszonyú jelek előállítására

1 19! 422 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés egymástól eltérő osztásviszonyú jelek előállítására, amely kapcso­lási elrendezésben szinkron számláló kimenetei tárolóra csatlakoznak és a tároló kimeneteinek legalább egy része közvetlenül vagy közvetve a kapcsolási elrendezés további felhasználásra alkalmas kimenetei. Mint ismeretes, a televíziós mérőjelek előállítására általánosan alkalmazott módszer szerint a jelgeneráláshoz szükséges osztást (amelyet az ábra felbontása határoz meg) a legnagyobb szükséges órafrckveneiából nyerik. Ez a módszer a teljes soridő alatt biztosítja a maximális fel­bontást. Felépítéséhez azonban az szükséges, hogy a teljes soridő tartományában minden egyes képelem számára rendelkezésre álljon a programozási lehetőség. A jelgenerátoroknál alkalmazott gyakorlat viszont azt mutatja,hogy nincs szükség a teljes sorirányú felbontásra a vizsgálójelek bármely részében, így a beépítésre kerülő tárkapacitás lényegesen nagyobb a szükségesnél. Sokszor olyan jelkomponenseket kell csak előállítani esetleg nagy felbontású környezetben is, amelyeknél egyetlen jellemző sem változik hosszabb időn keresztül, azaz az információ­­tartalmuk több órajelen át változatlan. A szükségesnél nagyobb tárkapacitáson kívül egy további hátrány is jelentkezik a hagyományos megoldá­soknál és ez elsősorban a videotechnikában a jelekre szuperponálódó órafrekvenciás zavarok keletkezése. A hagyományos módon kialakított időalapjel alkalmazásá­nak tehát két legfontosabb hátrányos tulajdonsága az, hogy: 1) az elméletinél nagyobb kapacitást igényel (ez lehet egy nagyságrend is), 2) digitális zajjelek megjelennek olyan tartományok­ban is, ahol egyébként jelváltozás nincs. A találmányhoz az a felismerés vezetett, hogy az emlí­tett két hátrányos tulajdonság egyidejűleg kiküszöböl­hető azáltal, hogy az órajel frekvenciáját a kimeneti jellel együtt vezéreljük oly módon, hogy az órajel frek­venciája a változások létrejöttének megfelelően változ­zon, azaz az időzítő jeleket generáló osztórendszer min­dig csak a legalacsonyabb, a jelkiosztásnak minimálisan megfelelő órajellel dolgozzon. A találmánynak az a lényege, hogy a kapcsolási elren­dezés órajel bemenete egyúttal egy programozható elő­számláló bemenete és a programozható számláló kime­nete a memória címző számláló bemenetére csatlakozik, míg a tároló további kimenetei a programozható elő­számláló osztásviszony választó bemenetelre vannak kötve. A találmányt részletesebben a mellékelt ábrán be­mutatott kiviteli példa segítségével ismertetjük: az ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy kiviteli példájának tömbvázlata látható. Az ábrán szemléltetett kapcsolási elrendezés 1 órajel bemenete egyúttal egy 2 programozható előszámláló bemenete, amely programozható számláló kimenete 3 memória-címző számláló bemenetére csatlakozik. A 3 memória-címző számláló kimenetei 4 tároló bemenetelre vannak kötve és a 4 tároló kimeneteinek egy része köz­vetlenül vagy közvetve a kapcsolási elrendezés további felhasználásra alkalmas kimenetei. A példa szerint a 4 tároló kimenetéinek ez a része 5 D/A konverterre van kötve és az 5 D/A konverter kimenete a kapcsolási el­rendezés 6 analóg kimenete. A 4 tároló további kimenetei közvetlenül vagy köz­vetve a 2 programozható előszámláló osztásviszony 2 választó bemenetelre vannak kötve. Az eddig leírtak szerint a kapcsolási elrendezés programozható eiőszám­­lálója és a memóriacímző számlálója aszinkron kapcso­­latúak. A bemutatott ábrán egy ennél gyorsabb műkö­désű szinkron kapcsolatot látunk. Az ! órajel bemenet egyúttal á 3 memóriacímző órajel bemenetével van összekapcsolva, míg a 2 programozható előszámláló kimenete a 3 memóriacímző számláló engedélyező be­menetére kapcsolódik. A teljes rendszer megbízható, bazárdmentes működését az biztosítja, bogy a 2 progra­mozható előszámláló késleltetési idő, a 3 memória­címző számláló késleltetési idő, a 4 memória késleltetési idő és a 2 át programozási idő összege nem több, mint az 1 bemenetre kapcsolt órajel periódus idejénél, a mű­ködés tartalék ideje tehát egy órajel periódus ideje. A találmány szerinti áramkör működését egy példával mutatjuk be: Olyan mérőjel előállítására van pl. igény, ahol a jel elején pl. 5 jrs-nál 2T impulzus kell, a jel másik felében pedig 4 jus-os időközökben emelkedő és 12,5 jus-nál kezdődő iépcsőjel legyen szükséges. Ebben a megoldásban minimálisan 500 ns ismétlő­dési idejű órajel szükséges a soridőben, tehát 105 db óraimpulzust kell előállítani. A hagyományos áramkör felépítéséhez fel kell használni egy számlálót, amely 500 ns-os órajelből előállítja egy PROM 105 db címét (7 bit), a PROM kapacitása 0,5 %-os kimeneti pontosság esetére 1024 bit. Kimutatható, hogy ennek az áramkör­nek az osztója és PROM-ja 500 ns-onként egy-egy zavar­jelet is termel. A találmány szerinti órajelvezérlésű megoldásban a fenti feladat megoldható 13 db órajellel is, tehát a cím­zéshez 4 bit kell. Ebben az esetben a 2 programozható előszámláló és a kimeneti 5 D/A konverter vezérlése egyetlen 16X12 bites (192 bit) PROM-ból álló 4 tároló­val megoldható. A kapcsolás előnye, hogy mivel a zavaró jelek kizáró­lag átmeneteknél keletkeznek, így ezek láthatósága lényegesen kisebb lesz. Általában az új fejlesztésű video jelforrások kimeneti jeleit D/A átalakítókkal hozzuk létre. A D/A átalakítók egyik jellegzetessége, hogy a kimeneti jeltisztaságuk a bemenetre kapcsolt digitális jelek változási sebességének függvénye, nagyobb jelváltozási sebesség nem lineáris mértékben növeli az idegen zavarójelk számát és ampli­túdóját. Cél tehát, hogy a D/A átalakító bemeneti jelei lehetőleg a legalacsonyabb frekvenciájúak legyenek. A találmány szerinti megoldás ennek az igénynek is meg­felel, a példa adataival számolva a bemeneti digitális adatfrekvencia csökkenés 13/105 arányú. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés egymástól eltérő osztás­viszonyú jelek előállítására, amely kapcsolási elrendezés­ben memóriacímző számláló kimenetel tárolóra csatla­koznak, és a tároló kimeneteinek legalább egy része köz­vetlenül vagy közvetve a kapcsolási elrendezés további felhasználásra alkalmas kimenetei, azzal jellemezve, hogy a kapcsolási elrendezés órajel bemeneté (1) egyúttal egy külön programozható előszámláló (2) órajel bemenete és a programozható előszámláló (2) kimenete közvet­lenül vagy közvetve memória-címző számláló (3) óra-5 10 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents