191420. lajstromszámú szabadalom • Passzív rezonáns félhullámú antennaelem a méteres és deciméteres hullámsávban működő antennákhoz és ezt felhasználó antenna
1 191 42Ü 2 A 11 ... 16 direktorok szintén szimmetrikusan a 21 középvonalra. Az 5. ábrán bemutatott antenna további jellegzetessége, hogy a 6 reflektor és az első 11 direktor kö; itt van a negyedhullámnak megfelelő a távolság, jóllelv a szokásos antennáknál a reflektor a sugárzótól van il'en távolságban. A 10 sugárzó d távolsággal, azaz tizenha sd hullámhosszal a 11 direktor mögött helyezkedik el. Az első 11 direktortól a második 12 direktor, ettől pedig a harmadik 13 direktor b távolságra, azaz nyolcad hullámhossznyira van, az összes további 14, 15 és 16 direktor egymástól rendre a távolságban, azaz negyed hullámhosszra helyezkedik el. Az 5. ábrán vázolt jelöléseket használva megadjuk néhány eltérő elemszámú találmány szerinti antenna méretét. Ezeknél az antennáknál a 6 reflektor, a 10 sugárzó és az első 11 direktor relatív távolsága és elrendezése az 5. ábrán vázolttal azonos, a különbség csak a további direktorok számában és távolságában van. A háromelemes antenna ezért az 5. ábrán vázolt elrendezésből a 12 ... 16 direktorok elhagyásából adódik. Négy- és ötelemes antenna esetén a második és harmadik direktorok a távolságban vannak elrendezve. Azt tapasztaltuk, hogy három direktoron felül a direktorok számának további eggyel vagy kettővel való növelése különösebb javulást nem okoz az antenna tulajdonságaiban, a soronkövetkező javulás az 5. ábrán bemutatott öt direktoros, hételemes antenna esetén tapasztalható. Ehhez képest javulást tapasztaltunk tízdirektoros elrendezésnél, ahol az első hat direktor között b távolság, a további négy között pedig a távolság méfhető. A következő értelmesen használható diszkrét antennatípus 14 direktort használ, ahol az első nyolc direktor között van b távolság és az ezt követő direktorok esnek rendre a távolságra. Az itt leírt elvek alapján tetszőleges frekvenciára méretezhetünk antennát. Az itt vázolt antennák jellemzőit objektív és szubjektív mérésekkel határoztuk meg. Minden antennára igaz, hogy a hasonló elemszámú Yagi vagy egyéb típusú antennákhoz viszonyítva nyeresége nagyobb, azaz függőleges és vízszintes irányszöge keskenyebb. Városi környezetben talán ennél is nagyobb jelentősége van annak, hogy a mellékhurkok száma és mértéke csökkentett, így a hamis vételi irányokban tanúsított érzékenység lényegesen kisebb, ezért a környezeti reflexiókkal és zavaró más adók jelei iránti érzékenység sokkal kisebb, mint hasonló Yagi antennák esetében. Már 5 elemes antenna esetén a hamis jelek iránti érzéketlenség 5—10 dB-lel ked vzőbb. Az itt vázolt tulajdonságból adódik, hogy az elkerülhetetlenül jelenlévő közeli tereptárgyak jelenléte a találmány szerinti antenna vételi tulajdonságait sokkal kevésbé zavarja, mint a hagyományos többelemes antennákat. Az előnyös tulajdonságok közül kiemelkedik még a j. ,-esedésseí, zúzmara- és hóterheléssel szemben tanúsítót nagyfokú érzéketlensége. Amíg a szokásosan használt L ,'belemes antennákat a hó- és jégréteg oly mértékben ellrr'gólja, hogy antennaként gyakorlatilag megszűnnek mm ídni, mert hamis irányból nagyobb vételi érzékenységei tanúsítanak, mint főirányból, a tapasztalatok szerint i találmány szerinti antenna alkalmazásakor a teljesítőn.\v romlása alig érezhető. Ha az antenrr nyereségét vizsgáljuk, akkor nagyjából elmondható, hot; egy Yagi antennával összehasonlítva a találmány szerű i antenna mintegy fele akkora teljes 4 hosszban szolgáltat, azonos jelszintet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fele olyan hosszú találmány szerinti antenna ekvivalens lenne egy kétszer hosszabb Yagi antennával, mert a legtöbb vételi helyen az antenna minőségét nem elsősorban a főirányban vehető jelszint nagysága, hanem a mellékhurkok révén vehető hamis vagy zavaró jelek, illetve reflexiók által előidézett hamis vételi jelek határozzák meg. Ebben a tekintetben egy fele olyan hosszú találmány szerinti antenna 5—10 dB-lel kedvezőbb a kétszeres hosszúságú és mintegy azonos nyereségű hagyományos antennához viszonyítva. Az itt vázolt előnyös tulajdonságok mellett nem fagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a találmány szerinti antenna könnyen és olcsón gyártható, tömeggyártásra alkalmas, előállítása nem igényel semmilyen különös technológiát vagy (elszerelést. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Passzív rezonáns fclhullámú antennaelem a méteres cs deciméteres hullámsávon működő antennákhoz, amely két egymástól közzel elválasztott tükörszimmetrikus elemfélből áll, az elemfelek hosszukhoz képest vékony és keskeny fémből vaunak kiképezve, azzal jellemezve, hogy a két elemfél (1, 2) mindegyike egy kereszttagból (5) és ennek végeitől szimmetrikusan széttartó két szárból (3, 4) áll, ahol a kereszttag (5) a polarizációs síkra merőleges állású, és a mindenkori üzemi frekvenciasáv középső frekvenciájához tartozó szabadtéri X hullámhosszhoz viszonyítva méretei a következők: a szárak (3, 4) hossza a kereszttagra (5) merőleges vetületben a = X/4 ± 5 % távolsággal azonos, a szárak (3, 4) és a kereszttagra (5) merőleges irány között bezárt szög a = 10°± 6°, a kereszttag (5) hossza b = X/8 ± 10% távolsággal azonos és az elemfelek (1, 2) távolsága c = = 0,08 X + 0.015 X. 2. Az 1. igénypont szerinti antennaelem, azzal jellemezve, hogy elemfelei (1, 2) rúdból vagy lemezből vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti antennaelemeket direktorként alkalmazó többelemes antenna a méteres vagy deciméteres hullámsávra, amely tartalmaz félhullámú dipólként kialakított sugárzót, mögötte elrendezett reflektort és a reflektorral átellenes irányban elrendezett legalább egy direktort, azzal jellemezve, hogy a reflektor (6), valamint a sugárzó (10) előtti első direktor (11) egymástól a = X/4±5% távolságban, a sugárzó (10) pedig az első direktortól (11) d = = X/l 6 ± 5 % távolságban van elrendezve. 4. A 3. igénypont szerinti antenna, azzal jellemezve, hogy a sugárzó (10) az antenna hosszirányú kiterjedésére merőleges irányban a reflektor (6), valamint a direktorok közös tengelyvonalához (21) képest aszimmetrikusan van elrendezve, és egyik széles tengelyközépvonalba (21) esik. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti antenna, azzal jellemezve, hogy két vagy három direktor eseten a második, ás harmadik direktor (12,13) távolsága a vele szomszédos direktorokhoz képest az említett a távolsággal azonos. 6. A 3. vagy 4. igénypont szerinti antenna, azzal jellemezve, hogy öt direktoros kivitelnél a második direktor (12) az első direktortól (11), valamint a harmadik direktor (13) a második direktortól b = X/8±IO% távolságra van, a további direktorok egymástól mért távolsága az a távolsággal azonos. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
