191414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antagonista hatás vazopresszin analógok előállítására
1 191 414 2 30 percig 0 és 5 °C között tartjuk, végül 30 percig hűtés néikül keverjük. Ezután a diinctil-forniamidot ledcsztilláljuk, a maradékot 200 ml kloroform és 40 ml n-butanol elegyében oldjuk. Az oldatot kétszer 80 ml 1 m koncentrációjú sósav-oldattal, majd 80 ml 8%-os nátriumhidrogén-karbonát-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, és bcpároljuk. Az olajként visszamaradó Z-Arg(Tos)-Gly-OMe-t (R}: 0,81, Rf : 0,67) 400 ml metanolban oldjuk, 4,28 g (47,5 mmól) vízmentes oxálsavat adunk hozzá, és 3,45 g 10%-os csontszenes palládium katalizátor jelenlétében átbuborékoltatással hidrogénezzük. Amikor a reakció teljessé válik, a katalizátort kiszűrjük, a szűrletet bepároljuk, és a maradékot éterrel megszilárdítjuk. A szűrés és szárítás után kapott H-Arg(Tos)-Gly- OMe-oxalátot (18,46 g, Rj: 0,26, : 0,41) 68 ml dimetil-formamidban oldjuk, és 5,56 ml (39,7 mmól) trietil-amin jelenlétében 11,18 g (35,8 mmól) Boc-Pro- OSu-rel reagáltatjuk. A reakcióelegyet 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük, pll-ját trictil-amin adagolással 8-on tartjuk. Másnap a dimetil-formamidot ledesztilláljuk, a maradékot 400 ml etil-acetátban oldjuk, és háromszor 60 ml 8%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal kirázzuk. Szárítás után az etil-acetátot ledesztilláljuk, és az olajként visszamaradó Boc-Pro-Arg(Tos)-G!y-ÖMe-t (R£: 0,80, Rf! 0,73) 250 ml metanolban oldjuk. Az oldatot 0 °C-on ammónia-gázzal telítjük, és leszorított dugójú lombikban szobahőmérsékleten állni hagyjuk. 24 óra múlva a metanolt ledesztilláljuk, és a maradékot éterrel megszilárdítjuk. Szűrés, éteres mosás és szárítás után 18,75 g (a Z-Arg(Tos)-OH-ra számítva 74,6%) Boc-Pro-Arg(Tos)-Gly-NH2-ot kapunk. Amorf anyag; Rj: 0,56, R^ : 0,60; [a]D= 32,7° (c = 1, metanol), —27,9° (c = 1, dimetil-formamid). B. példa N-terc-Butiloxiknrbonil-O-etil-L-tirozin-N-hidroxi-szukcinimid-észter 11,43 g (23,3 mmól) Boc-Tyr(Et)-OH • DCHA-t [A.M. Kolodzíejzyk, M. Manning: J. Org. Chem. 46; 1944 (1981)] 120 ml éterrel és 40 ml 1 mól/1 koncentrációjú kénsav-oldattal oldódásig rázunk. Az éteres oldatot 10 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, és bepároljuk. Az olajként visszamaradó Boc-Tyr(Et)OH-t 60 ml diklór-metán és 6 ml dimetil-formamid elegyében oldjuk, 2,69 g (23,3 mmól) N-hidroxi-szukcinimidet adunk hozzá, majd 0 °C-ra hűtjük, és 5,000 g (24,2 mmól) diciklohexil-karbodiimiddel reagáltatjuk. A reakcióelegyet 2 órán át szobahőmérsékleten, 1 órán át 0 °C-on keverjük, a kivált diciklohexil-karbamidot kiszűrjük, és az oldatot bepároljuk. A maradékot petroléterrel szűrőre visszük. Szárítás után a nyers terméket 50 ml 2-propanolból átkristályosítjuk. 8,52 g (90,0%) Boc-Tyr(Et)-OSu-t kapunk. Olvadáspontja: 136-138 °C; [a]D = —45 ,5° (c = 1, dimetil-formamid). C. példa ß-Benzilmerkapto-ß,ß-ciklopentametil6n-propionsav-N-h idrox i-szukcin Imid-é sz ter 5,28 g (20,0 mmól) Pmp(Bzl)-OH és 2,3 g (20,0 mmól) N-hidroxi-szukcinimid 100 ml diklór-metánnal készített oldatát 0 °C-ra hűtjük, és 4,2 g (20,4 mmól) dicikiohcxii-karbodiimidet adunk hozzá. A reakcióelegyet 2 órán át szobahőmérsékleten, 1 órán át 0 °C-on keverjek, majd a kivált diciklohexil-karbamidot kiszűijük. Az oldat lepárlása után a maradékot petroléterrel szűrőre visszük, A nyers terméket (6,61 g) 55 ml 2-propanolbó! átkristályosítjuk. 6,05 g (83,7%) Pmp(Bz!)-OSu-t kapunk. Olvadáspontja: 114—115 °C. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) általános képletű vazopresszinanslógok — e képletben X 0-(l— 3 szénatomos)-alkil-L-tirozil- vagy -D-tirozilcsoportot, és Y L- vagy D-arginil-csoportot jelent — (III) általános képletű nyílt láncú, védett peptídamidszá .mazékok - ahol X jelentése a fentiekben megadott és W Nw-tozil-L- vagy -D-arginil-csoportot, vagy NÄ, Nu -di-(bcnziloxikarbonil)-L- vagy -D-arginil-csoportot jelent — védőcsoportjainak önmagában ismert módon történő lehasításán, és a kapott (IV) általános képletű szabad peptidamidszánnazékok — ahol X és Y jelentése a fentiekben megadott — oxidációján át történő előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű tripeptid-amidból — ahol W N^-tozil-L- vagy -D-arginil-csoportot, vagy N5, Nw-di-(benziloxikarbonil)-L- vagy -D-arginil-csoportot jelent — kiindulva, az amino-csoporton savval lehasítható védőcscporttal, és adott esetben az -SH csoporton benzilcsc porttal védett megfelelő aminosavak aktív észtereinek felhasználásával, egymást követő acilezési, szerves oldószerrel végzett kicsapási és tisztítási, majd védőcsoport lehasítási lépések végrehajtásával oldat fázisban egy (III) általános képletű nyűt láncú, védett peptidanúd-származékot — ahol X és W jelentése a fentiekben megadott — állítunk elő, a kapott (III) általános képletű nyílt láncú, védett peptidanúd-származék — ahol X és W jelentése a fentiekben megadott — védőcsoportjait önmagában ismert módon, előnyösen cseppfolyós ammóniában fém nátriummal lehasítjuk, majd a kapott (IV) általános képletű szabad peptidamid-származékot ahol X és Y jelentése a fentiekben megadott — vízzel mossuk, és 40—60 tf.% acetonitrilt vagy 40-60 tf.% valamely 1-4 szénatomos alkanolt tartalmazó vizes oldatban, 8—9 közötti pH-n egy ekvivalensnél kisebb mennyiségű hidrogén-peroxiddal oxidáljuk, végül a kapott (Î) általános képletű vazopresszinan ilógokat - ahol X és Y jelentése a fentiekben megadott — 40—60 tf.% acetonitrilt, vagy 20—50 tf.% valamely 1—4 szénatomos alkanolt tartalmazó vizes oldatban dectrán gélen ioncserélő, vagy gélkromatográfiával tisztítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aktívészterként szukcinimid-, p-nilro-fenil-, 2,4,5- triklór-fenil-, pentaklór-fenil- vagy pentafluor-fenil-észtereket használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás ; azzal jellemezve, hogy a védett intermediereket etii-acetátos kicsapással különítjük el. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
