191394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas(II)-iont tartalmazó újtípusú gyógyászati készítmények előállítására

6 191394 7 A pordiagramok alapján látható, hogy az (1) és (2) diszperzióban a vas(II)szulfáthid­­rát vonalai (Inorganic Index to The Powder Diffraction File 1967, ASTM Publication Phila­delphia, Pennsylvania) dominálnak. A (3) már izomorf kristályhidrát, a (4) és (5) teljesen eltérő új kristálymódosulat. A (6) és (7) ará­nyú diszperzió izomorf módosulatok keveré­ke, a (8) pedig az irodalomból ismert halotri­­chit. A (9) és (10) diszperziókra viszont már az aluminiumszulfát módosult vonalai jellem­zők. Az ásványtani irodalomból ismert ugyan, hogy a FeAl2(S04)7'22H20 összetételű vas(II)­­alumíniumszulfáthidrát, a halotrichit a termé­szetben is megtalálható [G.S.Baur, L.B.Sand: Am.Miner. 42, 676-687 (1957)]. Nem volt azon­ban ismeretes, hogy ettől eltérő mértékben a vas (II) szulfát és az aluminiumszulfát változó arányú víztartalommal, különböző, eddig nem ismert kristálymódosulatú kettős sóvegyüle­­teket képezhet. A nedvességtartalom alakulásának sza­bályszerűségeit vizsgálva a 4Fe+Al arányban összemért Bzulfátsók oldatát bepároltuk, má­sik esetben a kristályvíz tartalmú sókat igen finoman elporitva és erélyes gyúrás-keverés­sel homogenizálva 32%, valamint 75% relativ páratartalmú térben tartottuk 20-25 °C hő­mérsékleten több hónapon át, amíg a nedves­ségtartalmuk egyensúlyba jutott. Az igy nyert kristályos mintákat röntgendiffrakciós és termoanalitikai módszerrel vizsgáltuk. A kétféle hidrát röntgendiffrakciós por­diagramját a már leírt módon vettük fel. A minták 8 legjellemzőbb vonalát a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat 4Fe+2Al szulfátsó minta 32% rel. páratartalmú térben 75% rel. páratartalmú térben dhunm relativ intenzit. % dhkinm relatív intenzit. 310 37 196 100 345 78 201 23 431 35 264 32 439 38 351 14 448 100 431 15 482 36 448 14 487 33 482 18 1340 39 487 16 A termoanalitikai vizsgálat ugyancsak a már említett módon történt. A derivatogramo­­kat az 1. ábra szemlélteti. A görbékről látha­tó, hogy a sók víztartalma két endoterm lép­csőben távozik. A 32% relatív páratartalmú térben tar­tott mintából (lásd az 1. ábrán folyamatos vonal) 98 °C DTG csúcshőmérséklettel 9,3(± ±0,6), majd 138 °C DTG csúcshőmérséklettel 9,3(±0,6), majd 138 °C DTG csúcshőmérséklet­tel 9,3(±0,4) százalék viz távozik, amely az első lépcsőben 6, a másodikban szintén 6 mo­lekulatömegű víznek felel meg. A 75% relativ páratartalmú térben vi­szont (lásd az 1. ábrán szaggatott vonal) az egyensúlyba jutott víztartalom az első lépcső szerint 66 °C DTG csúcshőmérséklettel 11,3( ±0,5), a második lépcső alapján pedig 122 °C DTG csúcshőmérséklettel 22,6(±0,3) százalék. Ezek az értékek 9, illetve 18 mole­­ku latomé g ű viznek felelnek meg. A kétféle hidrát az alábbi képlettel jel­lemezhető: 32X rel. páratartalmú térben [ AkFe4(H20)6] ( S04)7-6H20 [Hexakva-dialuminium-tetravas(II)]-heptaszul­fát-víz 75% rel. páratartalmú térben [Al2Fe4(Hz0)i8](S04)7-9H20 [Oktadekakva-dialumínium-tetravas(II)]-hep­taszulfát-víz A két szulfátsó kölcsönhatását oly mó­don is elemeztük, hogy vízmentes sóra szá­mítva különböző tömegarányú sókeverékekkel az együttes oldékonyságot 20 °C hőmérsékle­ten desztillált vízzel meghatároztuk. Megálla­pítottuk, hogy az együttes oldhatóság a köl­csönhatás-mentes ideális viselkedéstől rend­hagyó módon eltér és jelentősen függ a kom­ponensek arányától. A 2. ábrán bemutatjuk 1 g sókeverék oldékonyságát vízben (cm3). A százalékos összetétel mellett az atomarányokat is feltün­tettük. Az ábráról leolvasható, hogy a szagga­tott vonallal jelzett additív viselkedéstől az együttes oldékonyság (a folytonos vonal) nagy mértékben, nem várt karakterisztika szerint tér el. Ezen kívül infravörös-színképelemzést is végeztünk Zeiss IR-20 spektrométerrel, káli­­umbromid pasztillatechnikával. Mint ismeretes az SO42' 1130-1080 cm-1 hullámhossz között nagyon erős, a HS04" pedig 680-610 között közepes intenzitású (Erdey L., Mázor L.: Analitikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, (1974) 653. old.] sávot mutat. A kétféle hidrátmódosulat, valamint az összeha­sonlítás céljából a vasszulfát és alumínium­­szulfát IR-színképi adatait az alábbi 3. táblá­zatban foglaltuk össze: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents