191394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas(II)-iont tartalmazó újtípusú gyógyászati készítmények előállítására
6 191394 7 A pordiagramok alapján látható, hogy az (1) és (2) diszperzióban a vas(II)szulfáthidrát vonalai (Inorganic Index to The Powder Diffraction File 1967, ASTM Publication Philadelphia, Pennsylvania) dominálnak. A (3) már izomorf kristályhidrát, a (4) és (5) teljesen eltérő új kristálymódosulat. A (6) és (7) arányú diszperzió izomorf módosulatok keveréke, a (8) pedig az irodalomból ismert halotrichit. A (9) és (10) diszperziókra viszont már az aluminiumszulfát módosult vonalai jellemzők. Az ásványtani irodalomból ismert ugyan, hogy a FeAl2(S04)7'22H20 összetételű vas(II)alumíniumszulfáthidrát, a halotrichit a természetben is megtalálható [G.S.Baur, L.B.Sand: Am.Miner. 42, 676-687 (1957)]. Nem volt azonban ismeretes, hogy ettől eltérő mértékben a vas (II) szulfát és az aluminiumszulfát változó arányú víztartalommal, különböző, eddig nem ismert kristálymódosulatú kettős sóvegyületeket képezhet. A nedvességtartalom alakulásának szabályszerűségeit vizsgálva a 4Fe+Al arányban összemért Bzulfátsók oldatát bepároltuk, másik esetben a kristályvíz tartalmú sókat igen finoman elporitva és erélyes gyúrás-keveréssel homogenizálva 32%, valamint 75% relativ páratartalmú térben tartottuk 20-25 °C hőmérsékleten több hónapon át, amíg a nedvességtartalmuk egyensúlyba jutott. Az igy nyert kristályos mintákat röntgendiffrakciós és termoanalitikai módszerrel vizsgáltuk. A kétféle hidrát röntgendiffrakciós pordiagramját a már leírt módon vettük fel. A minták 8 legjellemzőbb vonalát a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat 4Fe+2Al szulfátsó minta 32% rel. páratartalmú térben 75% rel. páratartalmú térben dhunm relativ intenzit. % dhkinm relatív intenzit. 310 37 196 100 345 78 201 23 431 35 264 32 439 38 351 14 448 100 431 15 482 36 448 14 487 33 482 18 1340 39 487 16 A termoanalitikai vizsgálat ugyancsak a már említett módon történt. A derivatogramokat az 1. ábra szemlélteti. A görbékről látható, hogy a sók víztartalma két endoterm lépcsőben távozik. A 32% relatív páratartalmú térben tartott mintából (lásd az 1. ábrán folyamatos vonal) 98 °C DTG csúcshőmérséklettel 9,3(± ±0,6), majd 138 °C DTG csúcshőmérséklettel 9,3(±0,6), majd 138 °C DTG csúcshőmérséklettel 9,3(±0,4) százalék viz távozik, amely az első lépcsőben 6, a másodikban szintén 6 molekulatömegű víznek felel meg. A 75% relativ páratartalmú térben viszont (lásd az 1. ábrán szaggatott vonal) az egyensúlyba jutott víztartalom az első lépcső szerint 66 °C DTG csúcshőmérséklettel 11,3( ±0,5), a második lépcső alapján pedig 122 °C DTG csúcshőmérséklettel 22,6(±0,3) százalék. Ezek az értékek 9, illetve 18 moleku latomé g ű viznek felelnek meg. A kétféle hidrát az alábbi képlettel jellemezhető: 32X rel. páratartalmú térben [ AkFe4(H20)6] ( S04)7-6H20 [Hexakva-dialuminium-tetravas(II)]-heptaszulfát-víz 75% rel. páratartalmú térben [Al2Fe4(Hz0)i8](S04)7-9H20 [Oktadekakva-dialumínium-tetravas(II)]-heptaszulfát-víz A két szulfátsó kölcsönhatását oly módon is elemeztük, hogy vízmentes sóra számítva különböző tömegarányú sókeverékekkel az együttes oldékonyságot 20 °C hőmérsékleten desztillált vízzel meghatároztuk. Megállapítottuk, hogy az együttes oldhatóság a kölcsönhatás-mentes ideális viselkedéstől rendhagyó módon eltér és jelentősen függ a komponensek arányától. A 2. ábrán bemutatjuk 1 g sókeverék oldékonyságát vízben (cm3). A százalékos összetétel mellett az atomarányokat is feltüntettük. Az ábráról leolvasható, hogy a szaggatott vonallal jelzett additív viselkedéstől az együttes oldékonyság (a folytonos vonal) nagy mértékben, nem várt karakterisztika szerint tér el. Ezen kívül infravörös-színképelemzést is végeztünk Zeiss IR-20 spektrométerrel, káliumbromid pasztillatechnikával. Mint ismeretes az SO42' 1130-1080 cm-1 hullámhossz között nagyon erős, a HS04" pedig 680-610 között közepes intenzitású (Erdey L., Mázor L.: Analitikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, (1974) 653. old.] sávot mutat. A kétféle hidrátmódosulat, valamint az összehasonlítás céljából a vasszulfát és alumíniumszulfát IR-színképi adatait az alábbi 3. táblázatban foglaltuk össze: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
